Joseph Plateau
| Joseph Plateau | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1801. október 14. Brüsszel |
| Elhunyt | 1883. szeptember 15. (81 évesen) Gent |
| Ismeretes mint |
|
| Gyermekek | Félix Plateau |
| Iskolái | Liège-i Egyetem |
| Tudományos fokozat | PhD (Liège-i Egyetem) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Foreign Member of the Royal Society (1870. november 24.) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Plateau témájú médiaállományokat. | |
Joseph Plateau (Brüsszel, 1801. október 14. – Gent, 1883. szeptember 15.) belga fizikus, csillagász.[1]
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja Tournaiban született, tehetséges virágfestő volt. Van der Mensbrugghe szerint hat éves korában a fiatal Plateau már képes volt olvasni, és ezért ebben az időben csodagyereknek tartották. Az általános iskolában lenyűgözte őt a fizika óra; a látott kísérletek elvarázsolták, megígérte, hogy előbb-utóbb behatol a titkaiba. Az iskolaszüneteket nagybátyjával és annak családjával együtt töltötte: unokatestvére Auguste Payen volt, aki később építész lett, és a belga vasutak fő tervezőjévé vált. 14 éves korában elvesztette szüleit: a veszteség által okozott trauma miatt megbetegedett.[2]
Lenyűgözte a retina benyomásainak kitartása, kísérletet végzett, amely az volt, hogy 25 másodpercig közvetlenül a napba nézett. Később elvesztette látását, mely veszteségét ennek a kísérletnek tulajdonította, de vakságát valószínűleg krónikus uveitis betegsége okozta.
1872-ben a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.
Akadémiai karrier
[szerkesztés]Brüsszelben született; a Liége-i Egyetemen tanult, ahol a fizika és matematika tudományok doktora lett 1829-ben. 1827-ben a brüsszeli Atheneum matematika tanára lett. 1835-ben a Gent Egyetem kísérleti fizika professzora lett.[3]
Magánélete
[szerkesztés]1840. augusztus 27-én feleségül vette Augustine-Thérèse-Aimée-Fanny Clavareau-t: egy évvel később, 1841-ben megszületett fiuk. Lánya, Alice Plateau 1871-ben házasságot kötött Gustaaf Van der Mensbrugghe-vel, aki később az első biográfus lett.
Kutatása
[szerkesztés]
1829-ben doktori értekezését Adolphe Quetelet mentorának adta át. Csak 27 oldalas volt, viszont számos alapvető következtetést fogalmazott meg. A színek retinára gyakorolt hatását (időtartam, intenzitás, szín), matematikai kutatását a forgó görbék kereszteződésére (alakzat (geometria), a mozgóképek torzításának megfigyelésére, és a rekonstrukcióra torzított képek számláló forgó lemezeken keresztül (ő ezt anorthoscope-nak nevezte). 1832-ben felfedezte a fenakitoszkópot, vagyis a mozgást szimuláló berendezést. Két lemezt tartalmazott, amelyek közül az egyik egyenlő távolságú, sugarú ablakokkal rendelkezik, amelyen keresztül a néző kinézhet, és egy másik, ami a képsorozatot tartalmazza. Amikor a két lemez megfelelő sebességgel forog, akkor az ablakok és képek szinkronizálása animált hatást eredményez. Ez végül a mozi fejlődéséhez vezetett.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Plateau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Tudósnaptár.hu
- A hódmezővásárhelyi Bethen Gábor Református Gimnázium fizikaszertárának kincsei Archiválva 2017. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Enciklopédia.com (angolul)
