José de San Martín

José de San Martín
Született	1778. február 25. Argentína, Corrientes tartomány, Yapeyú
Meghalt	1850. augusztus 17. (72 évesen) Franciaország, Boulogne-sur-Mer
Sírhely	Buenos Aries-i főszékesegyház
Állampolgársága	argentin
Nemzetisége	argentin
Rendfokozata	generalissimo tábornok captain general dandártábornok
Csatái	Narancsok háborúja félszigeti háború Revolution of October 8, 1812 Battle of San Lorenzo Chilean War of Independence Peruvian War of Independence Argentine War of Independence
Kitüntetései	Order of the Sun of Peru honorary doctorate of the National University of San Marcos
Házastársa	María de los Remedios de Escalada
Gyermekei	Mercedes Tomasa San Martín y Escalada
Szülei	Gregoria Matorras Juan D' San Martin y Gómez
Iskolái	Royal Seminary of Nobles of Madrid
José de San Martín aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz José de San Martín témájú médiaállományokat.

José de San Martín, teljes nevén José Francisco de San Martín Matorras (Yapeyú, 1778. február 25. – Boulogne-sur-Mer, 1850. augusztus 17.) argentin tábornok, a Dél-Amerika déli részén Spanyolország ellen folytatott szabadságharc első számú vezetője.

Pályafutása

Hétévesen Madridba ment tanulni, ahol barátságot kötött a chilei Bernardo O'Higginsszel. 1808-ban, miután spanyol oldalon részt vett a félszigeti háborúban, kapcsolatba került a Spanyolországtól való függetlenség dél-amerikai támogatóival.

1812-ben Angliából Buenos Airesbe hajózott, és felajánlotta szolgálatait Dél-Amerika Egyesült Tartományainak (a mai Argentína elődjének). Az 1813-as san lorenzói csata után 1814-ben az északi hadsereg parancsnoka volt.

Ezután elkezdte megvalósítani tervét, hogy legyőzze az Egyesült Tartományokat Felső-Peru felől fenyegető spanyol erőket, felhasználva a Perui Alkirályságba vezető alternatív útvonalat. Ennek érdekében Cuyo tartományban új hadsereget hozott létre Andoki hadsereg néven. Onnan az Andokon átkelve Chilébe vonult, ahol a chacabucói és a maipúi csatában (1818) megverte a spanyolokat, és felszabadította Chilét. Ezután tengerre szállt, hogy a perui Limát onnan támadja meg.

1821. július 12-én, miután részben ellenőrzése alá vonta Limát, Peru protektorává nevezték ki, és július 28-án kikiáltották az ország függetlenségét. Egy évvel később, miután az ecuadori Guayaquilban zárt ajtók mögött találkozott Simón Bolívarral, Bolívar vette át Peru teljes felszabadítását. San Martín váratlanul elhagyta az országot és lemondott a hadsereg vezetéséről, visszavonulva a politikától és a katonaságtól, és 1824-ben Franciaországba költözött.

Hatása

Simón Bolívarral együtt Dél-Amerika spanyol részének felszabadítójaként tartják számon. A Felszabadító San Martín tábornok-rend a legmagasabb kitüntetés Argentínában.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a José de San Martín című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.