John Dewey
| John Dewey | |
 | |
| Született | 1859. október 20. Burlington, Vermont, USA |
| Elhunyt | 1952. június 1. (92 évesen) New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Szülei | Capt. Archibald Sprague Dewey |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | President of the American Psychological Association (1899–1899) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Vermonti Egyetem[3] |
| Filozófusi pályafutása | |
| Amerikai Egyesült Államok 20. század | |
| Iskola/Irányzat | pragmatizmus |
| Érdeklődés | oktatási filozófia, ismeretelmélet, újságírás |
| Akikre hatott | Richard Rorty, Hilary Putnam, Richard J. Bernstein, Cornel West, Jürgen Habermas, Sidney Hook, Noam Chomsky, Hu Si (), Thorstein Veblen |
| Akik hatottak rá | Platón, Jean-Jacques Rousseau, Hegel, Charles Sanders Peirce |
| Fontosabb nézetei | a gondolkodás és a cselekvés viszonya, oktatási problémák |
| Fontosabb művei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Dewey témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.
Élete
[szerkesztés]Dewey a vermonti Burlingtonban született. 1879-ben szerzett diplomát a vermonti egyetemen. 1884-ben Michigan egyetemén dolgozott. 1894-ben csatlakozott az újonnan indult chicagói egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904-ben már a New York-i Columbia egyetem filozófiaprofesszora. Charles Beard történésszel, Thorstein Veblen közgazdásszal és James Harvey Robinsonnal megalapították az úgynevezett New School Social Research-t, ami az oktatást volt hivatott megreformálni. A Szabadság és a kultúra című művében (1939) a fasizmust kritizálja. Elítélte még a sztálinizmust is, főleg a sztálini „tisztogatások” miatt.
Filozófiája
[szerkesztés]Az instrumentalizmus; a pragmatizmus (az igazság ismérve a hasznosság) egyik alakja. Demokrácia és nevelés című munkája máig alapműnek számít az amerikai pedagógiában. Szerinte a gondolkodás csak egy eszköz a cselekvéshez. Ezért a gondolatoknak csak eszközértékük van. (Segíti vagy nem segíti a cselekvést, gyakorlatot.) Filozófiáját ezért nevezik instrumentalizmusnak. Csak a növekedés fejlődés a lényeg, nem pedig az amúgy is elérhetetlen tökéletességet tartja szem előtt (művelődés, okosodás).
Főbb művei
[szerkesztés]- Demokrácia és nevelés
- Alkotó intelligencia
- Rekonstrukció a filozófiában
- Emberi természet
- Emberi viselkedés
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből; vál. Szabó András György, ford. Fehér Márta, Márkus György, Vajda Mihály, bev. Sós Vilmos; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolkodók)
- Az iskola és a társadalom; ford., bev. Ozorai Frigyes; Lampel, Bp., 1912 (Néptanítók könyvtára)
- Az érdeklődés és az erőfeszítés az akaratnevelésben; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1927
- A gondolkodás nevelése. A gyermek és a tanterv; ford. Kenyeres Elemér; Kisdednevelés, Bp., 1931
- A nevelés jellege és folyamata; ford. Molnár Magda, utószó Vág Ottó; Tankönyvkiadó, Bp., 1976 (Pedagógiai források)
Kortársak
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ https://www.apaonline.org/page/carus
- ↑ Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- A filozófia háromezer éve. A gondolkodás története; összeáll. Gerencsér Ferenc; Tárogató, Bp., 2003
További információk
[szerkesztés]- Magyar nyelvű írások az amerikai alternatív pedagógiáról és Summerhillről Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tagai Imre: John Dewey; Kossuth, Bp., 1982 (A polgári filozófia a XX. században)
- Hargittai István: Doktor DNS. Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal; ford., szerk. Silberer Vera; Vince, Bp., 2008 (Tudomány-egyetem)
