Ugrás a tartalomhoz

Johann Strauss (zeneszerző, 1804–1849)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk idősebb Johann Straussról szól. Hasonló címmel lásd még: Johann Strauss (egyértelműsítő lap).
Id. Johann Strauss
Életrajzi adatok
Született1804. március 14.
Bécs
Elhunyt1849. szeptember 25. (45 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
HázastársaMaria Anna Streim
ÉlettársEmilie Trampusch
Gyermekei
SzüleiBarbara Strauss
Franz Borgias Strauss
Pályafutás
Műfajokkeringő
Hangszerbrácsa
Tevékenységzeneszerző, zeneköltő
Johann Strauss aláírása
Johann Strauss aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Id. Johann Strauss témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb Johann Strauss (németül Johann Baptist Strauß vagy Johann Strauss Vater) (Bécs, 1804. március 14. – Bécs, 1849. szeptember 25.) osztrák zeneszerző, zeneköltő, bécsi keringőiről, valamint az általa megkomponált Radetzky-indulóról (amely Joseph Wenzel Radetzkyről kapta nevét) nyerte hírnevét. Gyakran „A bécsi Orfeusz” jelzővel illetik. Berlioz francia zeneszerző „a bécsi keringő atyjának” nevezte, és azt mondta: „Bécs Strauss nélkül olyan, mint Ausztria a Duna nélkül”.

Élete

[szerkesztés]

Johann Strauss Franz Borgias Strauss földesúr (1764. október 10. – 1816. április 5.)[1] fia volt, és meglehetősen korán megjelent a Schankterzett (Tercett mulató) színpadán. 1817-ben könyvkötőként kezdte meg gyakornoki éveit, és letette a kereskedővizsgát is. 1824-ben besorozták a bécsi k. u. k. gyalogos háziezredbe, ahol zenészként is tevékenykedett.

Michael Pamertől és Johann Pollischanzkitól hegedűleckéket vett, és 1830-tól zeneelméletet Ignaz von Seyfriedtől tanult. 1823-tól Josef Lannerrel és a Drahanek testvérekkel játszott, de más zenekarokban is helyettesített.

Zeneszerzőként 1824. április 4-én mutatkozott be. 1827-ben saját céget alapíthatott. Különböző mulatókban – köztük a „Zum Sperl”-ben – lépett fel a bécsi Leopoldstadtban, 1832-ben az 1. polgári ezred zenekarának vezetője, 1835-ben pedig a császári udvar bálzene-igazgatója lett. Megalapította a világ első utazózenekarát: több hónapos koncertkörutat tett immár nagyobb zenekarával az összes német nagyvárosba, valamint Franciaországba és Nagy-Britanniába vezetett.

1834-ben az egykori Aranyszarvas-házba (Zum golden Hirschen) költözött, a „Sperl” szomszédságában. Leopoldstadtban, a Taborstrasse 17.-ben négy lakást bérelt családjának, az egyiket csak ő használta a munkájához.

Feleségül vette (Mária) Anna Streimet (1801–1870) egy földesúr leányát, de elhagyta a családját, majd élettársi kapcsolatot létesített Emilie Trampusch női kalap- és kiegészítő-készítővel (1814 után – 1865), akinek tőle nyolc gyermeke született.[2] Annától született három túlélő fia – Johann, Josef és Eduard – szintén zenészek és valcerszerzők lettek. Ifj. Johann Strauss – apja akarata ellenére, édesanyja támogatásával – 1844-től apja komoly vetélytársa lett (halála után pedig zenekarát is átvette, s egyesítette a sajátjával).

Emlékezete

[szerkesztés]
Id. Johann Strauss sírja a bécsi Zentralfriedhofban

Joseph Lanner, Strauss kollégája és vetélytársa 1843-ban meghalt. 1849-ben Strauss skarlátban Emilie Trampusch lakásán, a Kumpfgassén (a mai 1. kerületben) hunyt el. A régi, később felhagyott döblingi temetőben temették el. 1904. június 11-én őt Lannert exhumálták,[3] és június 13-án egymás mellé temették őket, a Bécsi Központi Temető (Wiener Zentralfriedhof) díszsírjaiba (32. csoport A, No. 15, Lanneré: 16). Régi sírköveikből 1928-ban nyílt meg a Strauss-Lanner Park a régi temető helyén.

1905-ben a bécsi Rathausparkban felállították a Strauss-Lanner emlékművet, amelyen a két zeneszerző biedermeier frakkban áll egymás mellett. A létesítményt Robert Oerley építész, a fémfigurákat Franz Seifert szobrász tervezte. Az Anna-Strauss-Platz nevét Strauss elhagyott feleségéről, a „Valcerkirály” anyjáról kapta 2006-ban, a Hietzingben, Bécs 13. kerületében 1892 óta, nem messze a Dommayers Kaszinótól, ahol az idősebb Strauss, Josef Lanner és ifjabb Strauss gyakran játszottak. 1961 óta őróla és Richard Strauss (1864–1949) német zeneszerzőről kapta nevét a Strauss-hegy az Antarktisz I. Sándor-szigetén.

1951-ben megjelent a Wien tanzt (Bécs táncol) szabadúszó filméletrajz, amelyben Strausst Adolf Wohlbrück alakítja. Ennek azonban még alig van köze a Stauss család akkor már ismert tényleges kutatási állapotához.

A bécsi városháza könyvtára 86 művének digitális másolatát kínálja. A Johann Strauss Dynastie Wien eredeti dokumentumokat őriz, úgymint kéziratokat, fotográfiákat a Strauss családtól.[4]

Művei

[szerkesztés]

152 keringőt, 32 négyestáncot, 13 polkát és 18 indulót komponált. Legismertebb műve a Radetzky-induló, legsikeresebb bécsi keringője pedig a Loreley-Rheinklänge.

Keringők

[szerkesztés]
  • Täuberln-Walzer op. 1 (1827)
  • Wiener Carneval op. 3 (1828)
  • Kettenbrücke-Walzer op. 4 (1828)
  • Tivoli-Rutsch Walzer op. 39 (1830)
  • Das Leben ein Tanz oder Der Tanz ein Leben! Walzer op. 49
  • Philomelen-Walzer op. 82
  • Paris-Walzer op. 101 (1838)
  • Huldigung der Königin Victoria von Grossbritannien op. 103
  • Wiener Gemüths-Walzer op. 116 (1840)
  • Lorelei Rhein Klänge op. 154 (1843)

Polkák

[szerkesztés]
  • Seufzer-Galopp op. 9
  • Chineser-Galopp op. 20
  • Einzugs-galopp op. 35
  • Sperl-Galopp op. 42
  • Fortuna-Galopp op. 69
  • Jugendfeuer-Galopp op. 90
  • Cachucha-Galopp op. 97
  • Indianer-Galopp op. 111
  • Sperl-Polka op. 133
  • Beliebte Annen-Polka op. 137
  • Piefke und Pufke Polka op. 235

Indulók

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Constantin von Wurzbach: Strauß, Johann I. Vater. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 39. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Bécs, 1879, 327–344. o.(digitalizált)
  • Eusebius Mandyczewski: Johann Strauß (Vater). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 36, Duncker & Humblot, Lipcse, 1893, 548–550. o.
  • Hans Werner Bousska: Führn’s mi hinaus. hinaus aufs Tivoli zum Strauß … Johann Strauß (Vater) und das Tivoli in Meidling (= Blätter des Meidlinger Bezirksmuseums. Heft 48) Bécs, 1999
  • Frank Miller (d. i. Helmut Reichenauer): Johann Strauss Vater – Der musikalische Magier des Wiener Biedermeier. Dokumentarbiographie. Castell, Eisenburg (Vasvár) 1999, ISBN 3-9501095-0-1.
  • Strauß, Johann. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 13, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs, 2010, ISBN 978-3-7001-6963-5, 377. o. (Direktlink 377–378. o.)
  • Strauß, Johann. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 25, Duncker & Humblot, Berlin, 2013, ISBN 978-3-428-11206-7, 497 o. (digitalizált)

További információk

[szerkesztés]
  • Eduard Strauss: Strauss/Strauẞ. In: https://www.johann-strauss.at. Wiener Institut für Strauss-Forschung, hozzáférés: 2019. december 30.
  • Franz Borgias Strauss, Ahnenverzeichnis
  • Michael Lorenz: Familie Trampusch – geliebt und totgeschwiegen. In: Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien, Band 62/63 (2006/2007), Bécs, 2011, 135. o.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Johann_Strauss_(zeneszerző,_1804–1849)&oldid=26971680”