János
A János[1] bibliai eredetű férfinév, a héber Yohhanan névből, illetve ennek latin Johannus formájából származik, alakfejlődése: Joannes → Joanes → Joános → János.[2] Jelentése: Jahve megkegyelmezett.[3] Női párja: Johanna, Janka, Zsanett.
Rokon nevek
[szerkesztés]- Iván
- Jánusz[1]
- Jankó:[1] a János név önállósult becéző változata
- Janó:[1] a János név önállósult becéző változata
Gyakorisága
[szerkesztés]A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János. Később is, egészen az 1970-es évekig a leggyakoribbak közé tartozott, 1967-ben az 5. leggyakrabban adott férfinév volt, a 80-as években a 9. helyen állt, majd kissé vesztett a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori volt. A 2000-es évek elején a 29–39, a Jankót és a Janót nem lehetett anyakönyvezni.[2][3][4][5]
Névnapok
[szerkesztés]A János-napi hagyományok közül említésre méltó, hogy december 27-én végzik a János-napi borszentelést.
Idegen nyelvű névváltozatai
[szerkesztés]
|
Híres Jánosok
[szerkesztés]„János” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Egyházi személyek
[szerkesztés]
|
|
|
Egyéb Jánosok
[szerkesztés]Vezetéknévként
[szerkesztés]A János beceneveiből vált néhány családnévvé: Jacsó, Jancsa, Janka, Jankus, Jankó[2]
Az irodalomban
[szerkesztés]- Boka János, A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) regényhőse
- Háry János mesehős
- János vitéz (Kukorica Jancsi)
Földrajzi névként
[szerkesztés]Sok település nevében fordul elő a név, például: Csáfordjánosfa, Felsőjánosfa, Jánoshalma, Jánosháza, Jánoshida, Jánosi, Nagyszentjános, Jánossomorja, Jánosbokor.
Népnyelvben
[szerkesztés]Gyümölcs- és zöldségnevek
[szerkesztés]- jánosmeggye egy meggyfajta[2]
- jános-alma, jankóialma vagy jankói-jeges egy almafajta neve[2]
- jankóhagyma a csomós hagyma[2]
- jancsibab a nagyszemű, piros virágú bab[2]
- jancsivirág a flox[2]
- jankófának hívják a lepényfát vagy más néven gledícsiát[2]
- a jánoskenyér vagy szentjánoskenyér egy földközi-tengeri fa édeskés termése, amit szárítva fogyasztanak[2]
Egyéb
[szerkesztés]- jánosbogár a bodobács neve néhány helyen, de van ahol így hívják a szentjánosbogarat is[2]
- fajancsi, faragójancsi, faragójankó fajankó, jankó vagy jancsi a neve a faragószéknek[2]
- jankófeje a neve a faragószék azon emberfej formájúra kifaragott részének, amibe a faragandó tárgyat beszorítják[2]
- jankó vagy jancsi a neve annak a kétágú fadarabnak, ami a boglya felemelésére szolgáló rúd támasztékul szolgál[2]
- jankó a neve a rokkán a pedált a kerékkel összekötő rúdnak, de van, ahol ezt juliskának hívják[2]
- jancsi vagy jancsika a neve a fonállal teli orsót tartó állványnak[2]
- jánosbácsi a neve a mezőkövesdi hímzés egyik motívumának[2]
- a miskakancsót nevezik jancsi-butykosnak, jancsikulacsnak, kígyósjancsinak vagy jancsi-korsónak is[2]
- a fanyelű bicska neve jancsibicska, jancsikés vagy kisjancsikés[2]
- jancsikályha a neve a Jászságban a kis vaskályhának[2]
- a Göncölszekér neve Jancsiszekere vagy Jancsikaszekere Moldvában és Csíkban[2]
- a Jancsibank a 19. században a hetenkénti befizetésekre alapított takarékpénztár neve[2]
- jancsibankó volt a neve a 19. században a munkabér helyett adott vásárlási utalványnak, ami egy olyan pléh lapocska volt, amit csak meghatározott kereskedőnél lehetett beváltani. Az első világháború idején így hívták a kis értékű vagy egészen elértéktelenedett papírpénzt is[2]
- a debreceni diákok nyelvében a rendőr neve máléjános[2]
- máléjankó, fajankó, maflajankó vagy gangajános a neve a mamlasz embernek[2]
- egyes helyeken a pénzügyőr, finánc neve krumplijancsi[2]
- jános a neve az iparossegédeknek, de a pulykakasnak is[2]
- a keljfeljancsi egy játékszer neve[2]
- jancsiszeg a kerek, domború fejű szeg neve[2]
- paprikajancsi a neve az eredetileg vásárokon, vagy bábjátékban szereplő, nagyorrú, piros ruhás, ravasz személynek vagy bábunak, ami lehet, hogy az orrára húzott valódi paprikáról kapta a nevét[2]
- jánosozás vagy jánosolás a mulatozással járó János-napi köszöntés[2]
- jánospohár, szentjánosáldás a borozgatás során, hazatérés előtt utolsónak kiivott pohár neve. Már a 11. században felbukkan, hogy lovagi udvarokban a búcsúzkodásnl, csatába indulásnál ürítették a jánospoharat. Haldoklókkal és halálraítéltekkel is itatták, mivel ők is olyan útra mentek, ahonnan nincs visszatérés.[2]
- János pap országa egy képzeletbeli ország[2]
- Olcsó János volt a neve régebben az apróbb tárgyakat áruló utcai árusoknak, ma inkább a mindent nagyon olcsón beszerezni kívánó emberekre mondják.[2]
Szólások, kifejezések
[szerkesztés]- A Jankó Miskáját! tréfás szitkozódás[2]
- olyan, mint vak János, mondják a nagyon boldogtalan emberre[2]
- Amint János fújja, Jancsika úgy ropja, vagyis az idősek szabják meg, miképp viselkedjenek a fiatalok[2]
- Ne úgy egyél, mint Já-á-nos, Já-á-nos, hanem István, István, figyelmeztettek arra, hogy nyitott szájjal nem illik enni[2]
- Jancsi, gyere vissza, itt hattad a pipádat! kiáltották a falusi gyerekek a futó nyúl után[2]
- Ha Jancsi lop, János bizonnyal fennakad, azaz a fiatalkori botlásokért idős korban is lehet bűnhődni[2]
- Jankónak mondják, János is értsen belőle, vagyis nem csak annak szól a figyelmeztetés, akinek nyíltan mondják[2]
- Gyakran megárt a Szent János pohara, azaz gyakori koccintásnak részegség a vége[2]
Más nyelveken
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as Fercsik-Raátz, 172-178. old.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab Ladó-Bíró, 72. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250