Ugrás a tartalomhoz

Jill Biden

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jill Biden
Az Amerikai Egyesült Államok 46. first ladyje
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. január 20.
Alelnök(ök)Kamala Harris
ElnökJoe Biden
ElődMelania Trump
UtódMelania Trump
Az Amerikai Egyesült Államok 37. second ladyje
Hivatali idő
2009. január 20. – 2017. január 20.
Alelnök(ök)Joe Biden
ElnökBarack Obama
ElődLynne Cheney
UtódKaren Pence
Született1951. június 3. (73 éves)[1][2][3][4][5]
Hammonton[6][7][1][3]
PártDemokrata Párt
SzüleiBonny Jean Godfrey
Donald Carl Jacobs
HázastársaJoe Biden (1977. június 17. – , New York)
GyermekeiAshley Biden
Foglalkozás
  • First Lady
  • politikus
  • tanár
  • szerző
Iskolái
Vallásrómai katolikus egyház
Jill Biden aláírása
Jill Biden aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jill Biden témájú médiaállományokat.

Jill Tracy Biden (Hammonton, New Jersey, 1951. június 3. –) amerikai pedagógus, az Amerikai Egyesült Államok first ladyje. 1977-ben házasodott össze Joe Bidennel, mindkettejüknek ez volt a második házassága. 2009 és 2017 között Joe Biden Barack Obama alelnöke volt, 2020-ban pedig a regnáló elnök, Donald Trump ellenfele az elnökválasztáson.

Jill Biden a Delaware-i Egyetemen, a West Chester Egyetemen és a Villanova Egyetemen szerezte végzettségeit. 13 évig angol nyelvet és olvasást tanított középiskolában és pszichiátriai kórházban is végzett nevelői munkát.

1993 és 2008 között tanított a Delaware-i Műszaki Főiskolán. 2009 óta az észak-virginiai főiskola angolprofesszora, és ezt az állását férje alelnöksége alatt is megtartotta.

Alapítója a Biden Mellkasi Egészségért létrehozott nonprofit szervezetnek, társalapítója az Olvasótársak programnak és a Biden Alapítványnak.

Fiatalkora

[szerkesztés]

1951. június 3-án született Hammontonban, New Jersey államban. Fiatalkorában a pennsylvaniai Hatboróban élt, de négy fiatalabb lánytestvérével – Jan, Bonny, Kelly és Kim – gyermekkoruk nagy részét Willow Grove-ban (Philadelphia északi külvárosában) töltötték.[11] Apja, Donald Carl Jacobs (1927–1999) bankpénztáros volt. A második világháború idején az amerikai haditengerészetnél szolgált. A háború után a G.I. Bill nevű szociális programnak köszönhetően tanulhatott, s pénzügyi ismereteket szerzett.[12] Családneve eredetileg Giacoppo vagy Giacoppa volt, amit Szicíliából származó nagyapja változtatott meg.[12][13] Édesanyja, Bonny Jean (Godfrey) Jacobs (1930–2008) háztartásbeli volt,[14] akinek angol és skót felmenői voltak.[15]

Philadelphiában nőtt fel, s ennek köszönheti egyrészt philadelphiai akcentusát, másrészt az egész életen át tartó érdeklődését a philadelphiai sportcsapatok iránt. Szülei „agnosztikusnak” vallották magukat, és nem jártak templomba, de ő gyakran vett részt vasárnapi istentiszteleteken nagymamájával. Később önállóan órákat vett a közeli abingtoni presbiteriánus templomban, és 16 évesen konfirmált.[16]

Jacobs már a kezdetektől építette saját karrierjét. 15 évesen kezdett el dolgozni, többek között pincérkedett a New Jersey állambeli Ocean Cityben.[17] Az Upper Moreland High Schoolba járt, ahol későbbi elmondása szerint kissé lázadó volt, és élvezte a társadalmi életét, gyakran tréfálkozott. Azonban emlékeztetett arra is, hogy mindig szerette az angolórákat,[18] s osztálytársai jó tanulónak tartották. 1969-ben érettségizett.[19]

Tanulmányai, karrierje és családja

[szerkesztés]

Félévig a pennsylvaniai Brandywine Junior College hallgatója volt.[20] A divatkereskedelmet kívánta tanulmányozni, de nem találta elég érdekesnek. 1970 februárjában feleségül ment Bill Stevenson főiskolai futballistához;[21] ekkoriban Jill Stevenson néven vált ismertté. Pár éven belül a delaware-i Newarkban, közel a Delaware-i Egyetemhez megnyitotta a Stone Balloon nevű egyetemi bárt, amely[21] az egyik legsikeresebb egyetemi hellyé vált; a helyi együttesek és művészek mellett fellépett Bruce Springsteen,[21] valamint Chubby Checker és Tiny Tim is.[22]

Később átiratkozott a Delaware-i Egyetemre,[20] ahol az angolt választotta szakirányként. Ezután egy évre felfüggesztette egyetemi tanulmányait, és modellmunkákat vállalt egy helyi ügynökségnél, Wilmingtonban. Ekkoriban eltávolodott férjétől, s 1974-ben végleg különváltak.[23]

1975 márciusában ismerkedett meg Joe Biden akkori szenátorral.[17][20] Egy vakrandin találkoztak, amit Joe testvére, Frank szervezett,[20] aki ismerte Jillt az egyetemről,[24] bár Biden is látta már őt egy helyi újság hirdetésében.[17] Biden csaknem kilenc évvel idősebb volt nála, ám lenyűgözte hivatalos megjelenése és modora, amely eltért az általa ismert főiskolai férfiakétól, és első randevújuk után azt mondta édesanyjának: „Anya, végre megismerkedtem egy úriemberrel.”[12] Eközben viharos válási procedúrán ment keresztül Stevensonnal; a bírósági ügy azzal ért véget, hogy nem kapta meg a kívánt részesedést a Stone Balloonban.[21] 1975 májusában váltak el.[25]

Joe és Jill, röviddel első találkozásuk után az 1970-es években

1975-ben a Delaware-i Egyetemen angol BA diplomát szerzett.[26] Pályafutását helyettesítő tanárként kezdte a wilmingtoni iskolarendszerben, majd egy teljes évig angolt tanított a wilmingtoni St. Mark’s High Schoolban.[17][20] Ekkoriban öt hónapot dolgozott Biden szenátusi irodájában; a munkája részeként heti rendszerességgel utazott az állam déli részeire.[20]

1977. június 17-én házasságot kötött Joe Bidennel katolikus szertartás szerint a New York-i Chapel at the United Nationsben.[17][27][28] Az esküvő négy és fél évvel azután volt, hogy Biden első felesége és csecsemőkorú lánya életét vesztette egy autóbalesetben;[27] Joe többször is megkérte a kezét, mire végül igent mondott. Félt a nyilvánosságtól, szeretett volna saját karrierjére koncentrálni, és kezdetben habozott vállalni a balesetet túlélő két kisfiú nevelését, akik nemrég vesztették el édesanyjukat.[12][29] Nászútjukat Magyarországon, a Balatonnál töltötték.[30][31] A férje első házasságából származó gyermekeit, Beau-t és Huntert a kezdetektől nevelte, akik elfogadták őt anyjuknak. Bár törvényesen nem fogadta őket örökbe, gyermekeinek tekinti őket.[32]

Tovább folytatta a tanítást és mesterképzésre járt a West Chester State College-ra, félévenként egy kurzusra.[20] A főiskolát akkor fejezte be, amikor várandóssága idején 1981-ben West Chester Collage-tól megkapta olvasási szakértő mesterdiplomáját.[12][26][26][33] Joe Bidennel közös lánya, Ashley Blazer 1981. június 8-án született.[34] Ezután Jill két évre abbahagyta a munkát, és a három gyermek nevelésére összpontosított.[35]

Jill és Joe Biden találkozik II. János Pál pápával a Vatikánban, 1980 áprilisában.

Később visszatért dolgozni, angolt tanított, olvasási szakemberként tevékenykedett, és történelmet oktatott érzelmi zavarokkal küzdő diákoknak.[17] Az 1980-as években öt évig tanított a Rockford Center pszichiátriai kórház serdülő programjában.[12][27] 1987-ben bölcsészdiplomát szerzett angol nyelvből a Villanova Egyetemen.[26][27] Amikor férje 1988-ben indult az elnökségért, kijelentette, hogy továbbra is szeretné tanítani az érzelmi zavarokkal élő gyermekeket, még ha ő is lesz a First Lady. Három évig tanított a Claymont High School-ban.[12] Az 1990-es évek elején angolt tanított a wilmingtoni Brandywine High School-ban; több ottani tanítványa idézte fel később, hogy ő valóban törődött velük.[36] Összességében tizenhárom évet töltött állami középiskolákban.[17]

1993 és 2008 között oktatóként dolgozott a Delaware Technical & Community College-ban,[26][37][38] ahol különös hangsúlyt fektetett a hallgatókba vetett bizalom megteremtésére.[37][39] Amikor a közösségi főiskolán tanított, azt mondta: „Úgy érzem, hogy nagy változást tudok elérni az életükben. Egyszerűen szeretem ezeket az embereket. (…) Nagyon szeretem azokat a nőket, akik visszamennek az iskolába és megszerzik diplomájukat…”[37]

Az 1993-ban alapított nonprofit szervezet, a Biden Breast Health Initiative elnöke, amely ingyenes mell-egészségtudatossági programokat nyújt Delaware állam iskoláinak és más csoportjainak.[27][40][41][42] A következő 15 évben a szervezet több mint 7 000 középiskolás lányt tájékoztatott a mell megfelelő egészségéről.[42] 2007-ben Biden segített megalapítani a Book Buddiest, amely könyveket biztosít alacsony jövedelmű családok gyermekeinek,[42] és aktív tagja volt a Delaware Boots on the Ground szervezetnek, amely katonacsaládokat támogat.[39] Hetente ötször öt mérföldet fut, és résztvevője volt a Marine Corps Maratonnak, valamint a Philadelphia Félmaratonnak.[11][17]

Később doktori fokozatának megszerzése miatt visszatért az iskolapadba, születési nevén, Jill Jacobs néven tanult.[35] 2007 januárjában, 55 éves korában a Delaware-i Egyetemen oktatási vezetésből doktori címet kapott.[27][42][43] Doktori disszertációja, a Student Retention at the Community College: Meeting Student’s Needs, Jill Jacobs-Biden név alatt jelent meg.[43]

Rendszeresen részt vesz férjével szentmisén, a Delaware-i Greenville-i Brandywine-i St. Joseph's templomban.[44]

Szerepe a 2008-as elnökválasztási kampányban

[szerkesztés]
Jill Biden 2008 augusztusában, amikor bejelentik, hogy férje lesz Barack Obama alelnökjelöltje

Annak ellenére, hogy ő maga is ellenezte az iraki háborút, Jill nem akarta, hogy férje induljon a 2004-es amerikai elnökválasztáson.[29] Azonban 2004-ben, amikor George W. Busht ismét újraválasztották, már sürgette férjét, hogy induljon az elnökségért,[38] amelyről később azt mondta: „Szó szerint feketében voltam egy hétig. Nem tudtam elhinni, hogy ismét megnyerte, mert úgy éreztem, hogy a dolgok már nem lehetnek rosszabbak. Annyira elleneztem az iraki háborút. Azt mondtam Joe-nak, »meg tudod változtatni, meg kell változtatnod«.”[37] Mialatt Joe Biden a 2008-as elnökjelölti kampányban a demokraták jelöltje lett, Jill továbbra is folytatta a tanítást hétköznaponként, míg hétvégente csatlakozott férje kampányához.[38] Azt mondta, hogy aktív szerepet vállalt volna az oktatás kezelésében mint lehetséges first lady.[45] Azt is elmondta, hogy alapvetően apolitikus, és nem kíván beleszólni a kormány ügyeibe.[38]

Miután férje Barack Obama alelnökjelöltje lett, ismét kampányolni kezdett. Beau Biden iraki bevetésének elismeréseként a Blue Star Mothers Club kitűzőjét viselte.[37] Nem volt ragyogó politikai szónok, de kapcsolatot tudott teremteni a hallgatósággal.[37] Néhányszor együtt szerepelt Michelle Obamával is.[46] Az idő alatt, míg férje az alelnöki posztért küzdött, Jill Biden folytatta a tanítást heti négy hétköznap a Delaware Techninal & Community College-ban a 2008-as őszi szemeszter alatt, majd a hosszú hétvégéken kampányolt, és a kampánybuszon dolgozatokat javított.[14][37][47]

Az Egyesült Államok second ladyje

[szerkesztés]

Első terminus

[szerkesztés]
Jill és Joe Biden táncolnak Obama beiktatási bálján, 2009. január 20-án; Jill Biden ruháját Reem Acra tervezte
Hivatalos portré, 2009. március

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok second ladyjeként a Number One Observatory Circle-be (Washington hivatalos alelnöki rezidenciájába) költözött, Biden folytatni kívánta a tanítást egy Washington környéki közösségi főiskolán.[48][49][50] 2009 januárjától két angol kurzust tartott docensként a Nothern Virginia Community College (NOVA) Alexandria kampuszán, amely az ország második legnagyobb közösségi főiskolája.[51][52] Ritkán fordul elő, hogy alelnökök feleségei dolgoznak az idő alatt, amíg házastársuk alelnökként tevékenykedik,[46][49] és vélhetően Biden volt az első közülük, aki fizetett munkát végzett, míg férje alelnök volt.[29][51] A Fehér Ház közleményeiben Dr. Jill Biden néven szerepelt.[51][53]

Catherine Russellt, a szenátus külügyi bizottságának korábbi tanácsadóját nevezték ki Biden kabinetfőnökévé,[54] Courtney O’Donnellt, Howard Dean és Elizabeth Edwards korábbi szóvivőjét pedig kommunikációs igazgatójává,[55] és Kirsten White, a Morgan, Lewis & Bockius ügyvédje a stratégiai igazgatója lett.[56] Bidennek összesen nyolc alkalmazottja volt, és az Eisenhower Executive Office épületében egy saroklakosztályt foglalt el.[53]

2009 májusában Obama bejelentette, hogy Biden lesz a felelőse a közösségi kollégiumok fontosságára felhívó kezdeményezésnek.[57] 2010 januárjában a Delaware-i Egyetem téli szemeszterének kezdetén beszédet mondott, mely az első ilyen megszólalása volt egy jelentős egyetemen.[58] 2010 augusztusában szerepelt a Lifetime csatorna Army Wives (Katonafeleségek) című epizódjában, ami része volt figyelemfelkeltő kampányának, amely a katonacsaládokra irányította a lakosság figyelmét.[59]

2011 áprilisában Michelle Obamával közösen létrehozta a Joining Forces nemzeti kezdeményezést, amelynek célja az amerikai katonacsaládok szükségleteinek bemutatása volt.[60][61][62] 2011 szeptemberében Biden támogatta az USAID „Éhínség, háború és aszály” címet viselő kampányát, amellyel az Északkelet-Afrikában élő több mint 13 millió embert veszélyeztető halálos éhínségre, háborúra és szárazságra hívták fel a figyelmet.[63]

Továbbra is tanított a NOVA-n,[64] 2011-ig állandó docensi pozíciót töltött be.[65] Megpróbálta hivatását a lehető leghétköznapibban gyakorolni, irodáját megosztotta egy másik tanárral, rendszeresen fogadta a hallgatókat, és megpróbálta rávenni az őt kísérő titkosszolgálati ügynököket, hogy a lehető legátlagosabban öltözködjenek.[65] Tanítványai gyakran nem voltak tisztában azzal, hogy ki is ő, egyszerűen „Dr. B”-ként emlegették.[66] Egy kollégájának ezt mondta: „Az a szokásom, hogy amikor a diákok megkérdezik tőlem, hogy az alelnök házastársa vagyok-e, azt mondom, hogy én csak az egyik rokona vagyok. Ez általában lecsendesíti őket.”[29] A munkatársai később felidézték, hogy Biden mindig magával vitte a kirándulásokra a diákok munkáit, míg Michelle Obama egyszerűen csak így emlékezett vissza: „Jill mindig dolgozatokat osztályoz”.[32]

Az e-mailjeinek vizsgálatakor a The New York Times arra a következtetésre jutott, hogy Biden „megosztotta tanártársaival a Fehér Ház juttatásait, jegyeket szervezett a Fehér Ház rendezvényeire, például kertlátogatásra és üdülésre. Nem használta ki a rangjával járó előnyöket; amikor szabadságra kellett mennie – hogy részt vegyen egy rendezvényen az Obama házaspárral vagy tengerentúli útra indult férjével – engedélyt kért a főiskolától.”[29] 2012 februárjában Hilda Solis munkaügyi miniszterrel „Közösségi Főiskolától Karrierig” címmel buszos turnét rendezett azzal a céllal, hogy bemutassa a közösségi főiskolák és a helyi, valamint regionális vállalkozások közötti kötelékeket.[67]

Mialatt férjével a Number One Observatory Circle-ben élt, mindvégig törekedett arra, hogy életének központjában családja és unokái álljanak, és a hétköznapjaik minél kevésbé formális közegben teljenek.[65] 2012 júniusában jelent meg a mostohafia, Beau bevetésén alapuló gyermekkönyve: Don’t Forget, God Bless Our Troops.[68] Ugyanebben a hónapban lánya, Ashley feleségül ment Howard Kreinhez.[69]

Szerepe a 2012-es elnökválasztási kampányban

[szerkesztés]

A 2012-es amerikai elnökválasztáson, amelyben férje újra elindult az alelnöki tisztségért, Jill Biden kevés szerepet játszott.[68] Nem csökkentette tanítási ütemtervét, és kevés önálló kampánya volt.[68] Ez tükrözte a politika és a szónoklás iránti folyamatos ellenszenvét, annak ellenére, hogy az Obama-kampány értékesnek tartotta őt a katonacsaládokkal, tanárokkal és nőkkel való kapcsolattartásban.[68]

Második terminus

[szerkesztés]
Jill Biden Juliana Awadával, Argentína first ladyjével a Buenos Airesben tett látogatása során, 2016 júniusában

Barack Obama elnök és Joe Biden alelnök 2012. november 6-ai újraválasztását követően a további négy évet is mint alelnökfeleség töltötte (second lady). 2013 januárjában az alakuló bálon Vera Wang divattervező selyemkék ruháját viselte.[70]

Második ciklusa alatt Biden továbbra is részt vett a katonai állomány támogatásában, többek között látogatást szervezett amputáltak számára a Center for the Intrepid központjába, és részt vett a londoni Invictus Games alakuló játékain.[71] A 2014-es amerikai félidős kongresszusi választások során több demokrata politikus mellett kampányolt, köztük olyanokért is, akik olyan szoros versenyben voltak, mint Mark Udall Coloradóban és Michelle Nunn Georgiában.[72][73]

2015 májusában mostohafia, Beau Biden agytumor következtében életét vesztette. Később így emlékezett vissza: „Az életem egy pillanat alatt megváltozott. A betegség alatt mindvégig hittem abban, hogy élni fog, egészen addig a pillanatig, amikor lehunyta a szemét, és soha nem adtam fel a reményt.”[66] Azt mondta, hogy nevelt fia halála után elvesztette hitét, és négy évre felhagyott az imádkozással és a templomba járással, de 2019-ben ismét visszatalált hitéhez a kampány során különböző emberekkel folytatott találkozásainak köszönhetően.[32]

2015. október 21-én jelen volt a Fehér Ház rózsakertjében, amikor férje bejelentette, hogy nem indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért a 2016-os választásokon.[74] Saját elmondása szerint csalódott férje döntésében, mert úgy gondolta, hogy férje ideális a pozícióra, és „a legjobb elnök lehetett volna”.[75]

Biden folytatta a tanítást a NOVA-nál, öt kurzust tartott a 2015-ös őszi félév során.[76] 2016-ban férjével részt vett a rák ellen küzdő Cancer Moonshot 2020 körútján.[77] 2016 márciusában ő irányította azt a hivatalos rendezvényt, amely Scott Kelly amerikai űrhajóst fogadta, miután hazatért a Földre egy, az űrben eltöltött év után.[78]

  • Biden találkozója a New York-i nemzeti gárda tisztjeivel 2009-ben
    Biden találkozója a New York-i nemzeti gárda tisztjeivel 2009-ben
  • Jill Biden és Michelle Obama találkozik Haiti first ladyjével, Elisabeth Delatour Préval-lal Port-au-Prince-ben, három hónappal a 2010-es pusztító haiti földrengés után
    Jill Biden és Michelle Obama találkozik Haiti first ladyjével, Elisabeth Delatour Préval-lal Port-au-Prince-ben, három hónappal a 2010-es pusztító haiti földrengés után
  • Joe és Jill Biden sétálnak Obama második beiktatási ünnepségén a washingtoni Pennsylvania Avenue-n 2013. január 21-én
    Joe és Jill Biden sétálnak Obama második beiktatási ünnepségén a washingtoni Pennsylvania Avenue-n 2013. január 21-én
  • Jill Biden találkozik Denis Mukwege kongói orvossal Bukavu, 2014-ben
    Jill Biden találkozik Denis Mukwege kongói orvossal Bukavu, 2014-ben

Egyéb tevékenységei

[szerkesztés]

A Biden házaspár 2017 februárjában megalapította saját alapítványát, a Biden Foundationt azzal a céllal, hogy segítsen olyan fontos ügyeket, mint a nők elleni erőszak megelőzése, az LMBTQ emberek egyenlőségének elérése, a gyermekek védelme, a katonacsaládok támogatása és a középosztály erősítése.[79][80] Ugyanezen hónapban kinevezték a Save the Children igazgatótanácsának elnökévé.[81] Férje népszerű ex-alelnök volt, így Jill Biden is nagy ovációban részesült, amikor a 71. Tony-díj-átadón színpadra lépett, hogy felkonferálja az egyik győztes színdarabot.[80]

2017 júniusában a házaspár 2,7 millió dollár értékű nyaralót vásárolt a delaware-i Rehoboth Beachen, a Cape Henlopen State Park közelében, hogy ott láthassák vendégül tágabb családjuk tagjait.[82][83] E családi ingatlan megvásárlása részben annak az üzletnek volt köszönhető, amelyet a Flatiron Books kiadóvállalattal kötöttek hivataluk elhagyása után, Biden két könyvre, míg férje egy könyv megírására szerződött.[80][83] 2019-re a házaspárnak mintegy 15 millió dollárra nőtt a jövedelme.[84] Ebben ebben az időszakban jelentősen növelték jótékonysági adományait is.[84]

A Biden házaspár a Human Rights Campaign rendezvényén 2018-ban

Jill Biden, miután férje elhagyta hivatalát, továbbra is teljes munkaidőben tanított a NOVA-n,[81] közel 100 000 dolláros fizetésért.[83] 2007 májusának elején lehetőséget kapott arra, hogy beszédet tartson a Milwaukee Area Technical College nyitóünnepségén.[85] A kaliforniai tanárok csúcstalálkozóján, 2017 júliusában szintén ő tartotta a nyitóbeszédet, hangsúlyozva a tanárok támogatását biztosító közösségek fontosságát, tekintve, hogy a tanárok gyakran érzelmi és közvetett stressznek vannak kitéve, mely a munkájukra nem lehet kihatással.[86] 2018 májusában beszédet intézett az alabamai Bishop State Community College friss diplomásaihoz, s a következőket mondta: „Talán hozzám hasonlóan a ti életetek is akadályokba ütközött, és idáig eljutni sokkal tovább tartott, mint amire számítottatok… Bárki is vagy, tudd ezt, ha átsétálsz ezen a színpadon, bármire képes vagy.”[87] 2019 februárjában beszélt a Newport News Apprentice School végzős osztályával, és elmondta nekik, hogy rájött, hogy sokan közülük bonyolult élethelyzetben vannak, és azt mondta nekik, hogy „Néha a napod olyan, mint egy kirakós játék, amely úgy tűnik, hogy soha nem lesz teljes… De nem számít, hová visz az élet, mától kezdve a tudás birtokosa vagy, hajóépítő és vezető, és ezt senki sem veheti el tőled.”[88]

2019 májusában megjelent a Where the Light Enters: Building a Family, Discovering Myself című memoárja.[89] A könyvben kevés a politikai tartalom, inkább a családi életére fókuszál.[90] Ebben azt állítja, hogy bár „hálás”, azért hogy second lady lehetett, de leginkább „Dr. B.” szerepében érezte otthonosan magát.[66] A USA Today úgy fogalmazott, hogy ez egy „gyakran szívbe markoló emlékirat, amely bemutatja Jill útját egy lázadó tinédzsertől a fiatal elvált nőn át az Egyesült Államok second ladyjéig”.[89] Biden több dedikálást vállalt a könyv népszerűsítése érdekében.

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Tiszteletbeli doktorátusai

[szerkesztés]
Állam Dátum Egyetem Fokozat Forrás
New York New York 2009. június New York Egyetem Humanista tudományok doktora [91]
Delaware Delaware 2010. január 9. Delaware-i Egyetem Doktorátus [92]
Rhode Island Rhode Island 2011. május 15. Salva Regina University Humanista tudományok doktora [93][94]
Pennsylvania Pennsylvania 2011. május 19. Montgomery County Community College Associate of Letters [95][96]
Pennsylvania Pennsylvania 2014. május 16. Villanova University Humanista tudományok doktora [97][98][99]
New York New York 2017. május 21. Hofstra University Humanista tudományok doktora [100][101]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  3. ↑ a b c Prabook (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  4. ↑ Goodreads (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  5. ↑ a b c d Dr. Jill Biden. White House Historical Association. (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  6. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  7. ↑ Library of Congress Name Authority File (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  8. ↑ https://awpc.cattcenter.iastate.edu/directory/jill-biden/, 2022. március 9.
  9. ↑ a b c 2009. január 21., https://web.archive.org/web/20090121181515/http://media.www.wcuquad.com/media/storage/paper676/news/2008/10/20/News/The-Quad.Talks.With.Jill.Biden-3495422.shtml
  10. ↑ a b NNDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 9.)
  11. ↑ a b „Jill Biden's Philly 'grit'”, The Philadelphia Inquirer , 2020. október 14.. [2020. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 7.) 
  12. ↑ a b c d e f g Van Meter, Jonathan. „All the Vice-President's Women”, 2008. november 1.. [2014. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.) 
  13. ↑ „Jill Biden, dalla Sicilia alla Casa Bianca: chi è la 'Philly girl' moglie del nuovo presidente”, Il Messaggero , 2020. november 7.. [2020. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 8.) (olasz nyelvű) 
  14. ↑ a b Nathans, Aaron. „Joe Biden's mother-in-law dies at 78” (fee required), The News Journal , 2008. október 6.. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. február 4.) 
  15. ↑ Sama, Dominic. „Donald C. Jacobs, 72; Ran Savings And Loan In Phila.”, The Philadelphia Inquirer , 1999. június 9.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. november 8.) 
  16. ↑ Biden, Where the Light Enters, p. 192.
  17. ↑ a b c d e f g h Seelye, Katharine Q.. „Jill Biden Heads Toward Life in the Spotlight”, The New York Times , 2008. augusztus 24.. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.) 
  18. ↑ Tasker, Annie. „Jill Biden getting attention”, Bucks County Courier Times , 2008. november 7.. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. november 7.) 
  19. ↑ Cosentino, Dom. „Upper Moreland grad Jill Biden in campaign limelight”, Bucks County Courier Times , 2008. augusztus 28.. [2008. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.) 
  20. ↑ a b c d e f g „Son told Joe to marry Jill”, Wilmington News-Journal , 1977. július 17., 3. oldal. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 8.) 
  21. ↑ a b c d Markovetz, Jessie. „Behind the Stone Balloon: Part 1”, The Review , 2006. november 21.. [2010. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 28.) 
  22. ↑ „Bill Stevenson: Fair Weather for Stone Balloon”, The News Journal , 1975. október 26., 1 Business. oldal. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.) 
  23. ↑ „Delaware”, Wilmington News-Journal , 1977. július 24., 3. oldal. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 8.) 
  24. ↑ Inside Edition Staff. „Jill Biden Denies Ex-Husband's Claim She Had Affair With Joe Biden Before They Split”, Inside Edition, 2020. szeptember 22.. [2020. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.) 
  25. ↑ „On the record: New Castle County: Civil”, Wilmington News-Journal , 1975. május 13., 39. oldal. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 7.) 
  26. ↑ a b c d e Administrative, Instructional, and Student Services Personnel. Delaware Technical & Community College. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.)
  27. ↑ a b c d e f Farrell, Joelle. „Colleagues see a caring, giving Jill Biden”, The Philadelphia Inquirer , 2008. augusztus 27.. [2008. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.) 
  28. ↑ Biden, Joe. Promises to Keep. Random House, 117. o. (2007). ISBN 978-1-4000-6536-3 
  29. ↑ a b c d e „In Iowa, a Former Second Lady Campaigns to Be the First”, The New York Times , 2020. február 2., A16. oldal. [2020. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. február 12.) 
  30. ↑ Sarkadi, Zsolt. „Biden és felesége 1977-ben a Balatonnál voltak nászúton”, 444.hu, 2020. november 8.. [2020. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 8.) (magyar nyelvű) 
  31. ↑ „US election: What does Joe Biden's win mean for Brexit Britain and Europe?”, BBC News, 2020. november 8. 
  32. ↑ a b c „Jill Biden is finally ready to be first lady. Can she help her husband beat Trump?”, The Washington Post , 2020. augusztus 17.. [2020. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.) 
  33. ↑ Stern, Frank. „The Quad talks with Jill Biden”, The Quad, 2008. október 20.. [2009. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. december 29.) 
  34. ↑ „Iowa Caucuses '08: Joe Biden: Timeline”, The Des Moines Register . [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. február 4.) 
  35. ↑ a b Hale, Charlotte. „Determined to stay in school” (fee required), The News Journal , 2007. március 19.. [2008. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.) 
  36. ↑ „Jill Biden's speech from the Delaware classroom where she taught brought back memories”, Miami Herald , 2020. augusztus 19.. [2020. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) 
  37. ↑ a b c d e f g Copeland, Libby. „Campaign Curriculum”, The Washington Post , 2008. október 23.. [2010. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 25.) 
  38. ↑ a b c d Norris, Michelle. „Presidential Candidates' Spouses: Jill Biden”, All Things Considered, NPR, 2008. január 1.. [2008. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.) 
  39. ↑ a b Gaouette, Nicole. „Jill Biden has a low-key appeal”, Los Angeles Times , 2008. augusztus 27.. [2008. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.) 
  40. ↑ Churnin, Nancy. „Obama's VP pick, Joe Biden, could heighten breast cancer awareness”, The Dallas Morning News, 2008. augusztus 23.. [2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.) 
  41. ↑ About Us. Biden Breast Health Initiative. [2009. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 4.)
  42. ↑ a b c d Dr. Jill Biden. The White House. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  43. ↑ a b Jacobs-Biden, Jill (2006), Student Retention at the Community College: Meeting Students' Needs, University of Delaware, Sablon:ProQuest, OCLC 123495456
  44. ↑ Gibson, Ginger. „Parishioners not surprised to see Biden at usual Mass”, The News Journal , 2008. augusztus 25., A.12. oldal. [2013. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  45. ↑ „Democrat Candidate Spouses: Jill Biden”, 2007. szeptember 13.. [2008. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.) 
  46. ↑ a b Lee, Carol E.. „Jill Biden: Untraditional, unapologetic”, The Politico , 2008. november 27.. [2008. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. november 28.) 
  47. ↑ Pleming, Sue. „Jill Biden, teacher who avoids 'Washington scene'”, 2008. november 3.. [2008. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. november 6.) 
  48. ↑ Evans, Heidi. „From a blind date to second lady, Jill Biden's coming into her own”, New York Daily News , 2008. december 28.. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 3.) 
  49. ↑ a b Bosman, Julie. „'Amtrak Joe' No More”, The New York Times , 2008. november 21.. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. november 25.) 
  50. ↑ „Campuses Crusade to Secure Prof. Biden”, The Washington Post , 2009. január 16.. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 16.) 
  51. ↑ a b c Abcarian, Robin. „Jill Biden, doctor of education, is back in class”, Los Angeles Times , 2009. február 2.. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. február 2.) 
  52. ↑ Rucker, Philip. „Jill Biden Returns to the Classroom”, The Washington Post , 2009. január 27.. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 27.) 
  53. ↑ a b Lee, Carol E.. „Dr. Jill Biden's public debut”, The Politico , 2009. június 12.. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 16.) 
  54. ↑ Rucker, Philip. „Biden Beefs Up Staff”, The Washington Post , 2008. november 25.. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. december 2.) 
  55. ↑ Wagman, Jake. „St. Louis native will speak for Jill Biden”, St. Louis Post-Dispatch , 2009. január 6. (Hozzáférés: 2009. január 6.)  [halott link]
  56. ↑ „Vice President Biden announces key staff appointments”, Thaindian News, 2009. március 24.. [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 31.) 
  57. ↑ „Obama says job losses sobering, but sees progress”, 2009. május 8.. [2010. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. május 18.) 
  58. ↑ „Jill Biden Speaks to UD Grads”, WBOC-TV, 2010. január 9.. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 17.) 
  59. ↑ Wlach, Jen. „Second Lady Jill Biden's Acting Debut to Help Military Families”, Good Morning America, ABC News, 2010. augusztus 6.. [2010. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.) 
  60. ↑ Bradley, Tahman. „Michelle Obama, Jill Biden & Celebrities Highlight the Needs of Military Families”, Political Punch, ABC News, 2011. április 9.. [2011. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 10.) 
  61. ↑ About Joining Forces. The White House. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
  62. ↑ Joining Forces – USO. joiningforces.uso.org . [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  63. ↑ PR Newswire (October 26, 2011). "Dr. Jill Biden Joins USAID and Ad Council to Debut FWD Campaign for the Crisis in the Horn of Africa". Sajtóközlemény.
  64. ↑ „Biden Visits Japanese Embassy”, 2011. március 22.. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 10.) 
  65. ↑ a b c Parnes, Amie. „Joe and Jill Biden's 'regular' lives”, Politico , 2011. június 28.. [2011. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 28.) 
  66. ↑ a b c Jensen, Erin. „Jill Biden writes of marriage with Joe, 'totally shattering' death of son Beau in new book”, USA Today , 2019. május 7.. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. június 30.) 
  67. ↑ „Jill Biden, Hilda Solis visit Cincinnati State during bus tour”, WOIO, 2012. február 1.. [2018. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. március 25.) 
  68. ↑ a b c d Slack, Donovan. „Jill Biden tiptoes into 2012 election”, Politico , 2012. október 1.. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 20.) 
  69. ↑ „Ashley Biden and Howard Krein”, The New York Times , 2012. június 3., ST15. oldal. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 25.) 
  70. ↑ „Presidential style”, The State Press , 2013. január 23.. [2020. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. június 6.) 
  71. ↑ Sanchez, Elaine. „Dr. Biden Thanks Wounded Troops, Caregivers in San Antonio”, U.S. Department of Defense, 2014. október 23.. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. november 8.) 
  72. ↑ „Jill Biden tries to fire up Democrats for Udall”, KUSA, 2014. november 1.. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 10.) 
  73. ↑ Malloy, Daniel. „Jill Biden to raise money for, campaign with Michelle Nunn”, The Atlanta Journal-Constitution , 2014. október 16.. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 10.) 
  74. ↑ Mason, Jeff. „Biden says he will not seek 2016 Democratic nomination”, AOL News, 2015. október 21.. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 22.) 
  75. ↑ Stein, Sam. „Jill Biden Says She Was Disappointed That Joe Didn't Run”, The Huffington Post, 2015. október 25.. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 22.) 
  76. ↑ Talev, Margaret. „Jill Biden Is Planning a Full Teaching Load for the Fall”, Bloomberg News, 2015. augusztus 21.. [2017. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 8.) 
  77. ↑ Johnson, Lizzie. „Joe Biden, wife hold cancer roundtable at UCSF”, San Francisco Chronicle , 2016. február 29.. [2016. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 21.) 
  78. ↑ Pestano, Andrew V.. „Jill Biden gifts Scott Kelly with beer, apple pie on return to U.S.”, 2016. március 3.. [2016. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 21.) 
  79. ↑ Merica, Dan. „Joe, Jill Biden launch The Biden Foundation”, CNN, 2017. február 1.. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.) 
  80. ↑ a b c Roberts, Roxanne. „Joe Biden still wants to be president. Can his family endure one last campaign?”, The Washington Post , 2017. július 30.. [2020. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.) 
  81. ↑ a b „Jill Biden to Be Named Board Chair of Save the Children”, 2017. február 21.. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.) 
  82. ↑ Strum, Beckie. „Joe Biden buys Rehoboth Beach vacation home on Delaware waterfront”, Fox News, 2017. június 13.. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.) 
  83. ↑ a b c Sack, Kevin. „Biden Has Set a Careful Path to a 2020 Run”, The New York Times , 2019. január 2., A1, A13. oldal 
  84. ↑ a b „Joe and Jill Biden reported earning more than $15 million in income since leaving the White House in 2017”, ABC News, 2019. július 9.. [2019. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.) 
  85. ↑ „Jill Biden to deliver keynote address at MATC's spring commencement ceremony”, WITI, 2017. május 4.. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 16.) 
  86. ↑ „Educators gathered at CSU Channel Islands get some lessons from Jill Biden”, Ventura County Star , 2017. július 31. 
  87. ↑ „'You can do anything,' Dr. Jill Biden says at Bishop State's Commencement”, WAAY-TV, 2018. május 11.. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 11.) 
  88. ↑ Dujardin, Peter. „Jill Biden tells Apprentice School graduates, 'You are a master of a craft, a shipbuilder and a leader.'”, The Virginian-Pilot , 2019. február 23.. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. március 9.) 
  89. ↑ a b VanDenburgh, Barbara. „5 books not to miss: Jill Biden memoir 'Where the Light Enters,' 'The Bride Test'”, USA Today , 2019. május 4.. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. június 30.) 
  90. ↑ „For Jill Biden fans, Delaware book signing an opportunity for a short, personal meeting”, The News Journal , 2019. május 11.. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. június 30.) 
  91. ↑ PRNewswire (June 4, 2009). "Dr. Jill Biden to Deliver Commencement Address at Kingsborough Community College". Sajtóközlemény. Elérés: June 16, 2009. Archiválva 2009. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  92. ↑ „Education is transformational, Jill Biden tells UD graduates”, UDaily, University of Delaware, 2010. január 9.. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 5.) 
  93. ↑ Freyer, Felice J.. „Vice President's wife speaks to Salve Regina grads”, The Providence Journal , 2011. május 16.. [2016. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 5.) 
  94. ↑ „Jill Biden to speak at Salve Regina commencement”, The Boston Globe , 2011. április 20.. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 5.) 
  95. ↑ The White House (May 19, 2011). "Commencement Address by Dr. Jill Biden to Graduates, Family Members, and Faculty of Montgomery County Community College". Sajtóközlemény.
  96. ↑ „Jill Biden speaks at Montgomery County Community College commencement”, The Ambler Gazette , 2011. május 20.. [2020. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 5.) 
  97. ↑ Villanova University (May 1, 2014). "Dr. Jill Biden, Second Lady of the United States and Villanova alumna, to Deliver University's 2014 Commencement Address, May 16". Sajtóközlemény. Archiválva 2020. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  98. ↑ Stein, Linda. „Jill Biden to Villanova grads: 'Show your heart to the world'”, The Delaware County Daily Times , 2014. május 17.. [2020. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. december 20.) (angol nyelvű) 
  99. ↑ Villanova University (May 1, 2014). "Dr. Jill Biden, Second Lady of the United States and Villanova alumna, to Deliver University's 2014 Commencement Address, May 16". Sajtóközlemény. Archiválva 2020. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  100. ↑ Honorary Degrees. Hofstra University, 2019. december 1. [2020. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  101. ↑ Eidler, Scott. „Former 2nd lady Jill Biden speaks to Hofstra grads”, Newsday , 2017. május 21.. [2019. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 5.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jill Biden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző
Lynne Cheney 		Az Amerikai Egyesült Államok second ladyje
2009–2017 		Következő
Karen Pence
Előző
Melania Trump 		Az Amerikai Egyesült Államok first ladyje
2021–napjainkig 		Következő
Hivatalban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jill_Biden&oldid=27580437”