Fenyőkosztolány

	Fenyőkosztolány; (Jedľové Kostoľany)
; Fenyőkosztolány; címere	; Fenyőkosztolány; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Aranyosmaróti
Rang	község
Első írásos említés	1075
Polgármester	Dušan Kazimír
Irányítószám	951 96
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	ZM
	Népesség
Teljes népesség	887 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	394 m
Terület	27,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 30′48.466667°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 30′48.466667°N 18.500000°E
	Fenyőkosztolány; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőkosztolány; témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fenyőkosztolány, (szlovákul Jedľové Kostoľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 14 km-re északkeletre, a Zsitva völgyében fekszik.

Története

1075-ben említik először, 1387-ben Fenyeukoztolyan alakban említi oklevél, 1388-tól a hrussói váruradalom része volt. A falu 13 kis településből áll. Templomát az 1332. évi pápai tizedjegyzék már említi. 1424-ben vámszedőhely volt. 1536-ban sörfőzde működött a faluban. 1537-ben Thurzó Sándor birtoka lett, határában aranyat bányásztak, ezen kívül favágással foglalkoztak. 1601-ben 26 ház állt a településen. Lakói a 17. század elején evangélikusok lettek, katolikus egyházát 1710-ben alapították újra. 1720-ban 19 adózója volt. A 18. században üveghuta működött itt. A 19. században a Keglevich család volt a kegyura. 1828-ban 107 házában 691 lakos élt. A szénbányászat 1859-ben indult meg.

Vályi András szerint "Fenyő Kosztolán. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Vármegyének széle felé, határja hegyes, és soványas."^[2]

Fényes Elek szerint "Kosztolány (Fenyő-), Bars m. tót falu, K.-Tapolcsányhoz északra 2 mfd. Lakja (az irtásokat is ide számlálván) 871 kath. lak. Kath. paroch. templom. Erdeje roppant; legelője elég; de földjei soványak; üveghutája van. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 1008 lakosából 963 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 999 lakosából 967 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1127 lakosából 1102 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1186 lakosából 1131 szlovák és 44 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1534 lakosából 1459 csehszlovák és 44 magyar volt.

1930-ban 1490 lakosából 1487 csehszlovák és 2 magyar volt.

1991-ben 1142 lakosából 1109 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1029 lakosából 1005 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 941 lakosából 901 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332 előtt épült, 1796-ban átépítették.
15. századi őrtorony romjai.
A község központjában áll Nepomuki Szent János 1832-ben emelt szobra.
Festői környezete vonzza a turistákat és a téli sportok kedvelőit.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 144-145.
Községinfó
Fenyőkosztolány Szlovákia térképén
Travelatlas.sk
E-obce.sk Archiválva 2013. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Aranyosmaróti járás m v sz Az Aranyosmaróti járás települései
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou)