Ugrás a tartalomhoz

Janzer Frigyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janzer Frigyes
Született1939. március 4. (85 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Janzer Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Janzer Frigyes (Budapest, 1939. március 4. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar éremművész, szobrász, érdemes művész.

Életútja

[szerkesztés]

1960 és 1964 között a Bánki Donát Gépipari Technikumba járt, s közben magánúton tanult szobrászatot. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének, majd 1973 és 1981 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztályának vezetőségi tagja, majd 1986-tól 1990-ig annak titkára volt. Ő alapította meg 1975-ben a Budapesti XXII. kerületi Mészáros László Képzőművészeti Kört, ahol tanárként és művészeti vezetőként dolgozott. 1987-ben a DunapART Művészeti Társaság alapításában is részt vett. Tanulmányon járt Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966-tól állít ki, minden jelentős hazai tárlaton szerepeltek művei. Budapesten él.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj
  • 1971: Derkovits-nívódíj
  • 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja
  • 1978: Munkácsy Mihály-díj; a Kulturális Minisztérium képzőművészeti nívódíja
  • 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlaton
  • 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Őszi Tárlaton
  • 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fődíja
  • 1986: érdemes művész
  • 1988: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon
  • 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja
  • 2002: Magyar Ezüst Érdemkereszt

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]

Válogatott csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1969-től • Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1970-től • Stúdió-kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1972-től • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
  • 1974-től • Tavaszi Tárlat, József Attila Megyei Művelődési Központ, Salgótarján
  • 1975 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna
  • 1976-tól • Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1978 • Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 1983-tól • Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron
  • 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest
  • 1985 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Poznań
  • 1987 • Kunsthalle, Tübingen (D)
  • 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
  • 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
  • 1990 • Collegium Hungaricum, Bécs.

Művek közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Köztéri művei

[szerkesztés]
  • Nagy Balogh János-emléktábla (bronz, vörösmárvány, 1971, Budapest, XIX. ker., Ady Endre út 43.)[6]
  • Pincemunkás vagy Borász (bronz, 1973, Budapest, XXII. ker., Kossuth u. 100.)[7]
  • Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola)
  • Noszlopy Gáspár mellszobra (bronz, 1975, Kaposvár, Mezőgazdasági Szakközépiskola)
  • Alpári Gyula-emléktábla (bronz, 1975, Sachenhausen, koncentrációs tábor)
  • Fricike (bronz, 1975, Salgótarján, strand)[8]
  • Jakov Ignjatovic mellszobra (bronz, 1977, Szentendre, Péter-Pál templom kertje)
  • fadomborművek (1978, Miskolc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottsága székháza)
  • Csokonai-mellszobor (mészkő, 1979, Hedrehely, Művelődési Ház)[9]
  • Szabó Ervin-mellszobor (1979, Budapest, XI. ker., Szakasits Á. úti könyvtár)
  • Tavasz-díszkút (bronz, 1979, Balassagyarmat, Kórház)
  • Kodály-mellszobor (bronz, 1980, Budapest, XXII. ker., Zeneiskola)
  • Plasztika (krómacél, 1981, Fadd-Dombori, KISZ Vezetőképző Iskola)[10]
  • kútplasztika (vörösréz, 1981, Gyönk, az Általános Iskola előtt)
  • Nógrádi Sándor-szobor (bronz, 1984, Salgótarján, a mozi előtt)
  • Felszabadulási emlékmű (kő, réz, 1985, Fót)
  • Cirill és Metód emlékoszlop (kő, bronz, 1985, Zalavár)[11]
  • Lukács György-szobor (bronz, 1986, Budapest, Egyetemi Könyvtár)[12]
  • Dinnyés lány (bronz, 1986, Heves, a Rákóczi Mgtsz székháza előtt)[13]
  • Illyés Gyula szobra (bronz, 1987, Szekszárd, a Tanítóképző Főiskola előtt)[14]
  • Virág (mészkő, 1987, Budapest, XI. ker., Fehérvári út 120., VSZM Közösségi Ház)
  • Széchenyi István-mellszobor (bronz, 1988, Budapest, Nyugati Pályaudvar, kormányváró)[15]
  • I-II. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, 1989, Fényeslitke)[16]
  • II. világháborús emlékmű (bronz, 1992, Aba, Hősök tere)[17]
Aba nagyközség második világháborús áldozatainak emlékműve
  • 1956-os emlékmű (bronz, 2006, Aba, Hősök tere)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve Abán
  • Deák Ferenc-mellszobor (bronz, márvány, 1993, Budapest, XIX. ker., Gutenberg krt. 6.)
  • Pelikános kút (kő, bronz, 1995, Hévíz)[18]
  • Árpád fejedelem szobra (kő, bronz, 1996, Tiszaalpár)[19]
Knezić Károlyról készített bronz mellszobra a Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (HOŠIG) épülete előtt
  • Knézich Károly mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XIV. ker., Kántorné sétány 1-3.)
  • Somogyi László mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XVIII. ker., Kondor Béla sétány)
  • Simándy József egész alakos szobra (bronz, 2006, Kistarcsa, Simándy tér)[20][21]
  • Móricz Zsigmond mellszobra (bronz, 2007, Budapest, XI. kerület, Nagyszeben tér)[22]
  • Radnóti Miklós (bronz, 2015, Budapest, XIII. kerület, Radnóti Miklós utca 8-10.)[23]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  3. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  4. ↑ Holnap Kiadó 15. o.
  5. ↑ Holnap Kiadó 11-13. o.
  6. ↑ Holnap Kiadó 92. o.
  7. ↑ Holnap Kiadó 97. o.
  8. ↑ Holnap Kiadó 90. o. (1970.)
  9. ↑ Holnap Kiadó 50. o.
  10. ↑ Holnap Kiadó 108-109. o.
  11. ↑ Holnap Kiadó 121-122. o.
  12. ↑ Holnap Kiadó 120. o.
  13. ↑ Holnap Kiadó 42. o. részlet
  14. ↑ Holnap Kiadó 124-125. o.
  15. ↑ Holnap Kiadó 126. o.
  16. ↑ Holnap Kiadó 131. o.
  17. ↑ Holnap Kiadó 137. o.
  18. ↑ Holnap Kiadó 142. o.
  19. ↑ Holnap Kiadó 140. o. részlet
  20. ↑ Mozgalom, Köztérkép: Simándy József szobra - Kistarcsa (Janzer Frigyes, 2006) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  21. ↑ Holnap Kiadó 164-166. o.
  22. ↑ Köztérkép
  23. ↑ Köztérkép

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Mai magyar érem. Szerk. Neményi Andrásné. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya, 2002.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerk. B. Varga Sándor. [3. kiad.] Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.
  • Szobrászok. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Szobrász Szakosztálya. Szerk. Wehner Tibor. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 2001.
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janzer_Frigyes&oldid=27253917”