Janet Yellen
| Janet Yellen | |
.jpg) | |
| Az Amerikai Egyesült Államok 78. pénzügyminisztere | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2021. január 26. | |
| Helyettes | Wally Adeyemo |
| Elnök | Joe Biden |
| Előd | Steven Mnuchin |
| A Federal Reserve 15. elnöke | |
| Hivatali idő 2014. február 3. – 2018. február 3. | |
| Helyettes | Stanley Fischer |
| Elnök | Barack Obama Donald Trump |
| Előd | Ben Bernanke |
| Utód | Jerome Powell |
| A Federal Reserve 19. alelnöke | |
| Hivatali idő 2010. október 4. – 2014. február 3. | |
| Elnök | Barack Obama |
| Előd | Donald Kohn |
| Utód | Stanley Fischer |
| San Francisco jegybankjának 11. elnöke | |
| Hivatali idő 2004. június 14. – 2010. október 4. | |
| Előd | Robert Parry |
| Utód | John Williams |
| A gazdasági tanács 18. elnöke | |
| Hivatali idő 1997. február 18. – 1999. augusztus 3. | |
| Elnök | Bill Clinton |
| Előd | Joseph Stiglitz |
| Utód | Martin Baily |
| Született | 1946. augusztus 13. (78 éves)[1][2][3] Brooklyn |
| Párt | Demokrata Párt |
| Házastársa | George Akerlof |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Pembroke College in Brown University (Latin honors, közgazdaság-tudomány, 1967) |
| Díjak |
|
 | |
| Janet Yellen aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Janet Yellen témájú médiaállományokat. | |
Janet Louise Yellen (New York, 1946. augusztus 13. –) amerikai közgazdász és politikus, 2014. február 1. és 2018. február 5. között a Federal Reserve System, az amerikai jegybank elnöke, 2021. január 27-től az Egyesült Államok pénzügyminisztere.[4] Mindkét poszton ő az első nő.[5][6]
Családja
[szerkesztés]Janet Yellen középosztálybeli New York-i zsidó családba született 1946. augusztus 13-án. Szülei Anna Blumenthal tanárnő és Julius Yellen orvos.[7][8] Anyai és apai nagyszülei Lengyelországból vándoroltak ki még jóval az első világháború előtt.[9] New York Brooklyn nevű városrészében nőtt fel. Apja családi orvosként dolgozott, rendelője a házuk földszintjén volt. Anyja általános iskolában tanított, de gyermekei születése után abbahagyta a tanítást, és így több időt fordíthatott Janet és négy évvel idősebb fiútestvére nevelésére.[10][11] Yellen férje George Akerlof Nobel-díjas közgazdász, akivel az 1970-es években ismerkedett meg, amikor mindketten a Federal Reserve-nél dolgoztak. Fiuk, Robert Akerlof a szüleihez hasonlóan maga is közgazdász lett, és Angliában a Warwicki Egyetemen oktat.[5][12]
Iskolái
[szerkesztés]Janet Yellen a Fort Hamilton középiskolába járt, ahol az iskolaújság főszerkesztője és a végzős évfolyam legjobb tanulója volt 1963-ban.[13][5] Alapdiplomáját Summa cum laude minősítéssel a Brown Egyetemen szerezte 1967-ben, közgazdaságtan szakon. Ezután a Yale Egyetemen tanult tovább posztgraduális szinten, és 1971-ben doktori fokozatot szerzett.[5]
Oktatói pályafutása
[szerkesztés]A doktori fokozat megszerzése után Yellen 1971-től 1976-ig a Harvard Egyetemen volt tanársegéd[5][14] Eközben 1974-ben elnyert egy kutatói ösztöndíjat a Massachusetts Institute of Technologyn. 1978-tól 1980-ig a London School of Economics and Political Science-en volt előadó, majd a University of California, Berkeley oktatójaként helyezkedett el. Itt 1980-ban tanársegéd (assistant professor), 1982-ben docens (associate professor), 1985-ben pedig egyetemi tanár (professor) lett.[14]
Jegybanki és egyéb beosztásai
[szerkesztés]
Yellen oktatói karrierjét többször is megszakította, hogy gyakorlati szerepet vállaljon a gazdaságirányításban. 1977–78-ban a Federal Reserve-nél dolgozott. 1997 és 1999 között Bill Clinton elnök tanácsadója volt a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa tagjaként. 2004-ben a Federal Reserve Bank of San Francisco vezetője lett, 2010-ben pedig a Federal Reserve alelnöke.[5]
Jegybankelnök
[szerkesztés]2013 októberében Obama elnök Yellent jelölte a Federal Reserve System, az amerikai jegybank elnöki tisztére. A Szenátus 2014. január 6-án megerősítette a kinevezést. Janet Yellen 2014. február 3-án tette le a hivatali esküt.[5]
Yellen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot követő időszak gazdaságélénkítő programjának végén foglalta el posztját. Elnöksége alatt a Fed óvatosan szigorított monetáris politikáján, több, apró lépésben emelte a kamatlábakat, és visszafogta a jegybank állampapír- és jelzálogkötvény-vásárlásait. Ezzel csökkentette a pénzmennyiség növekedését, amelyet még Ben Bernanke elnöksége alatt indított meg a jegybank, a gazdaság élénkítése céljából. Ezt a monetáris szigorítást később bírálatok érték mind a liberális, mind a konzervatív politikusok és közgazdászok részéről, akik úgy gondolták, hogy megengedőbb monetáris politika mellett gyorsabban állt volna helyre a gazdaság a válság után, az inflációtól való félelem pedig eltúlzott volt. Yellen távozása után a Fed újra pénzmennyiség-növelő és kamatlábcsökkentő monetáris politikába kezdett.[15]
Yellen jegybankelnöksége alatt a Fed politikájában újdonságként jelent meg a megnövekedett jövedelemkülönbségekre fordított fokozott figyelem, és a férfiak és nők valamint a különböző bőrszínű emberek közti gazdasági egyenlőtlenségek leküzdésére való törekvés. Ezek a célok Yellen távozása után is megmaradtak.[15]
Az amerikai jegybankelnök megbizatása négy évre szól, de az elnök korlátlan alkalommal újrajelölheti további négy éves időszakokra. 2017 őszén, amikor Yellen mandátuma a végéhez közeledett, Trump elnök eleinte nyitottnak mutatkozott arra, hogy újrajelölje Yellent, aki jelezte is, hogy szívesen folytatná a munkát, de Trump végül munkatársai tanácsára inkább Jerome Powellt választotta. A Washington Postban megjelent pletyka szerint Trump kétségét fejezte ki aziránt, hogy a mindössze 160 centiméteres Yellen eléggé magas-e ahhoz, hogy a Federal Reserve elnöke legyen.[15]
Yellen, aki mandátumának lejártával a Brookings Institution nevű kutatóintézetben helyezkedett el, támogatta utódját, és 2018-ban bírálta Trump elnököt a Fed önállóságának csorbítására tett kísérleteiért.[15]
Pénzügyminiszter
[szerkesztés]2020 novemberében nyilvánosságra került, hogy Joe Biden megválasztott elnök Yellent választotta a pénzügyminiszteri posztra. A várható kinevezés pozitív fogadtatást kapott. Elziabeth Warren szenátor, a Demokrata Párt balszárnyának vezéralakja például meleg hangon méltatta Yellen jegybankelnöki éveit, és „kitűnő választásnak” nevezte Biden döntését. A tényleges kinevezésre Biden 2021. január 20-i beiktatása után került sor. Yellen a Szenátus 84-15 arányú jóváhagyásával foglalta el posztját.[15][6]
Legfontosabb publikációi
[szerkesztés]Yellen több könyv és tudományos cikk szerzője, illetve társszerzője.[14]
- The Fabulous Decade: Macroeconomic Lessons from the 1990s (Alan Binderrel). New York: The Century Foundation Press, 2001.
- "Trends in Income Inequality and Policy Responses." Looking Ahead (1997. október).
- "The Inequality Paradox: Growth of Income Disparity." National Policy Association (1998).
- "The Continuing Importance of Trade Liberalization." Business Economics (1998).
- "Monetary Policy: Goals and Strategy." Business Economics (1996. július).
- "An Analysis of Out-of-Wedlock Childbearing in the United States," (George Akerloffal és Michael Katz-cal). Journal of Economics (May 1996).
- "East Germany In From the Cold: The Economic Aftermath of Currency Union," (George Akerloffal, Andrew Rose-zal és Helga Hesseniusszal). Brookings Papers on Economic Activity 1991:1.
- "How Large Are the Losses from Rule of Thumb Behavior in Models of the Business Cycle?" (George Akerloffal), Money, Macroeconomics and Economic Policy: Essays in Honor of James Tobin, szerkesztők: Willima Brainard, William Nordhaus és Harold Watts, Cambridge, Mass.: MIT Press, 1991.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Donna Borak: Yellen Wins Confirmation as First Woman Fed Chair. American Banker. SourceMedia, Inc., 2014. január 6. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ a b c d e f g Biography.com
- ↑ a b Rappeport, Alan. „Senate Confirms Yellen as Treasury Secretary as Stimulus Talks Loom”, The New York Times, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Mark P. Cussen: Janet Yellen: Background And Philosophy. investopedia.com, 2013. október 16. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Obama to nominate Jewish economist Janet Yellen as new Fed chief. World Jewish Congress, 2013. október 9. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Janet Louise Yellen közgazdász családfája. geni.com. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Sheelah Kolhatkar és Matthew Philips: Who Is Janet Yellen? A Look at the Front-Runner for the Next Fed Chairman. Bloomberg Businessweek, 2013. szeptember 19. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Robin Harding és Richard McGregor: Janet Yellen: The economist tipped to be the first lady at the Fed. Bloomberg Businessweek, 2013. szeptember 20. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Russel Goldman: 5 Surprising Things About Janet Yellen, 2013. október 9. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
- ↑ Rob Wile: Janet Yellen's High School Friends Remember Her As Brilliant And Imperturbable. Business Insider. Business Insider, Inc., 2013. október 9. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ a b c UC Berkeley
- ↑ a b c d e James Politi és Colby Smith: Yellen prepares for second act at pinnacle of economic policymaking. Financial Times
Források
[szerkesztés]- ↑ Fed: Janet L. Yellen. Board Members. Federal Reserve Board, 2013. november 13. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ Biography.com: Janet Yellen biogaraphy. The Biography Channel website. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
- ↑ UC Berkeley: Janet Yellen. Faculty and Executive Leadership Directory. University of California, Berkeley, Haas School of Business. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
További információk
[szerkesztés]- Janet Yellen kiejtése. forvo.com. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
