Jajca

	Jajca
	Jajca óvárosa
	; Jajca címere
	; Jajca címere
	Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Bosznia-hercegovinai Föderáció
Kanton	Közép-Boszniai
Polgármester	Nisvet Hrnjić
Irányítószám	70101
Körzethívószám	(+387) 030
Testvérvárosok	Lista Nikšić
	Népesség
Teljes népesség	12 000 fő (1985)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m
Terület	350 km²
Időzóna	CET (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 20′ 25″, k. h. 17° 15′ 26″44.340253°N 17.257233°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 25″, k. h. 17° 15′ 26″44.340253°N 17.257233°E
	Jajca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jajca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban. A középkori Bosnyák Királyság utolsó fővárosa és királyi székhelye volt.

Fekvése

Banja Lukától 50 km-re délre, az Orbász folyó partján fekszik.

Neve a szláv jajce (= tojás) főnévből ered, és arról a tojás alakú hegyről kapta, amelyen fekszik.

Az Orbász-menti város a 13. században lett bánság székhelye. Várát 1391 és 1404 között Hervoja építtette, majd a bosnyák királyoké volt. 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába.

1464-től 1527-es elestéig Jajcai bánság néven Magyarország része. 1464-ben megint ostromolta a török, de Mátyás felmentette. 1501-ben és 1502-ben ismét ostromolta a török, de Corvin János, 1516-ban Zrínyi Miklós, 1524-ben, utoljára Frangepán Kristóf mentette fel. 1527-ben végül Gazi Huszrev elfoglalta a várost, amely 1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. 1878 és 1918 között a Osztrák–Magyar Monarchia része, ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács határozta el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megalapítását. 1992-ben a boszniai háború során a szerb csapatok elfoglalták. 1995-ben a boszniai horvát erők foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság helyére lépő Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) része lett.