Ugrás a tartalomhoz

Isztebne

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Istebné szócikkből átirányítva)
Isztebne (Istebné)
Isztebne zászlaja
Isztebne zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1316
PolgármesterLýdia Fačková
Irányítószám027 53
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1359 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség120 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület11,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″49.211800°N 19.221500°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″49.211800°N 19.221500°E
Isztebne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztebne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 5,5 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a hallstatti kultúra megerősített települése, majd később a puhói kultúra települése állt.

A falu a 14. században keletkezett, 1316-ban „Iztebna” alakban említik először. 1382-ben „Istebnek”, 1444-ben „Istebna”, 1475-ben „Isztebne”, néven említik. A 18. század közepéig a Dávid, később a Csillaghy család tulajdonában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISZTEBNYE. Tót falu Árva Várm. földes Ura Rakovszky, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és Lutheránusok, fekszik Velitsnához nem meszsze, és Revisnyéhez hasonlító, határja jó, és szép erdeji vagynak.[2]

1804-től az Ambrózy család birtoka volt. 1828-ban 87 házában 695 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztebne, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 80 kath., 590 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyatemplom. F. u. Kubinyi, Ambrózy s a t. Ut. p. Rosenberg.[3]

A 20. század elején téglagyár üzemelt itt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

1952-ben vasmű kezdte meg termelését a községben.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1454 lakosából 1435 szlovák volt.

2011-ben 1361 lakosából 1314 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus fatemploma, a vármegye egyik artikuláris templomaként 1681-ben épült. Szószéke 1686-ból, oltára 1698-ból, orgonája 1768-ból származik. 1730-ban bővítették. Festményei a 18. század első feléből származnak. Különálló harangtornya van, melyet a 19. század első felében építettek. 1985-ben megújították, berendezése eredeti.
  • Barokk kastélyát a 18. század második felében a Csillaghy család építtette. Ma gyermekek házaként működik.

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1843-ban Szmrecsányi Szmrecsányi István (1843-1917) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, vezérőrnagy.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]