Isaias Afewerki
| Isaias Afewerki | |
.jpg) | |
| Eritrea elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 1993. május 24. | |
| Előd | újonnan létrehozva |
| a Népi Front a Demokráciáért és Igazságért Párt elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 1993. május 24. | |
| Előd | – |
| Született | 1946. február 2. (78 éves) Aszmara |
| Párt | Népi Front a Demokráciáért és Igazságért (PFDJ) |
| Házastársa | Arsema Mehari |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Addis Abebai Egyetem |
| Vallás | |
| Díjak |
|
 | |
| Isaias Afewerki aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isaias Afewerki témájú médiaállományokat. | |
Isaias Afewerki (más forrásokban: Isaias Afwerki) (Aszmara, 1946. február 2. –) eritreai politikus, Eritrea függetlenségének kikiáltásától, 1993. május 24-e[1] óta az ország elnöke.[2]
Életpályája
[szerkesztés]A brit adminisztráció alatt lévő Aszmarában született 1946-ban,[3] szegény családba. Apja az állami dohányvállalat alkalmazottja volt,[4] anyai ágról tigrinya származású. A középiskola elvégése után (1965)[5] felvételt nyert az Addisz-Abebábai Egyetemre, ahol mérnöknek tanulni, de 1966-ban otthagyta azt,[3] hogy Szudánban csatlakozhasson a függetlenségért küzdő Eritreai Felszabadítási Fronthoz (ELF). Társaival úgy vélte, a főként muszlimokból álló front ellenséges a keresztényekkel, ezért titkos sejtet hoztak létre. 1967-ben ötödmagával Kínába ment, hogy politikai és katonai tanulmányokat folytasson.
Visszatérve Kínából szakított az ELF-fel, majd fiatalabb és tanultabb aktivistákkal, illetve más elszakadó csoportokkal együtt 1971 áprilisában megalapította az Eritreai Népi Felszabadítási Frontot (EPLF),[6] s megválasztották az ötfős vezetőség egyikének. Még ugyanebben az évben az EPLF-en belül létrehozott egy marxista ideológiájú titkos szervezetet – pártot a párton belül –, melynek tagságán keresztül egyre inkább az ellenőrzése alá vonta az EPLF-et, míg végül 1987-ben annak főtitkárává nem választották.[4]
Miután az EPLF harcosai 1991 elején legyőzték a jóval nagyobb etiópiai hadsereget – közel három évtizednyi háborút lezárva, az addisz-abebábai kormányzat kivonta csapatait a térségből –, és május 24-én vezetésével egy ideiglenes kormányt állítottak fel.[7] Az év közepén megegyeztek az új etióp vezetéssel, hogy két év múlva szavazhatnak az Etiópiától való függetlenségükről,[8] így az 1993 tavaszán megrendezett népszavazáson az eritreaiak elsöprő többséggel a függetlenségre voksoltak. Májusban a Nemzeti Tanács megválasztotta az ország elnökévé, s ebben a minőségében május 24-én hivatalosan is kikiáltotta Eritrea függetlenségét.[7]
A háború utáni átmenet részeként az EPLF átnevezte magát, és Népi Front a Demokráciáért és Igazságért (PFDJ) néven működik tovább – az egyetlen politikai pártként az országban, amelyet a kormány elismer[9] –, melynek továbbra is vezetője.[10]
Afewerkit és kormányát a nemzetközi vélemények diktatórikusnak és totalitáriusnak tartják, továbbá az emberi jogok megsértésével is vádolják.[11] Az Amnesty International szerint legalább 10 ezer embert vetett rezsimje börtönbe politikai okokból. Az eritreai börtönökben pedig gyakori a kínzás és vallomások kínzással történő kicsikarása.[12] Afewerki rezsimje tagadja a vádakat és az emberjogi szervezeteket azzal vádolja, hogy a kormányzat megdöntésére törekszenek.
Afewerki külpolitikáját tekintve az utóbbi évtizedekben számos fegyveres és diplomáciai konfliktusba bonyolódott a szomszédos országokkal (Jemennel, Etiópiával és Dzsibutival). Mivel az esetek többségében Eritrea volt a kezdeményező, a nemzetközi vélemények úgy ítélik, hogy Afewerki merész kalandorkülpolitikát folytat.[13]
Magánélete
[szerkesztés]Afewerkit visszafogott, csendes és szerény embernek tartják, aki egyike azon kevés afrikai diktátoroknak, akik nem alkalmaznak személyi kultuszt, sőt élesen el is ítéli azt.[14] Afewerki ugyanakkor gyanakvó és rendkívül biztonságtudatos, ami 30 éves katonai múltjából fakad. Korábbi munkatársa, Andebrhan Welde Giorgis elmesélte egy 2018-as interjúban, hogy Afewerki maximálisan képes visszaélni a hatalmával.
Első felesége egy Saba Haile nevű eritreai nő volt, akivel együtt harcoltak a függetlenségi háborúban. Három gyermeke született tőle: Abraham, Elsa és Berhane.[15] Második felesége Arsema Mehari, akitől egy fia, Daniel van.
Közvetlen környezetében Isu-nak becézik, bár ezen a néven már feltűnt a médiában is.[16]
Afewerki ortodox keresztény vallású.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diószegi István–Harsányi Iván–Németh István: 20. századi egyetemes történet 1945-1995 – Európán kívüli országok. 3. kötet, Korona Kiadó, Budapest, 1997, 276. o., ISBN 963-903-61-37
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, 166. oldal, ISBN 963 547 849 6
- ↑ a b The Editors of Encyclopaedia Britannica: Isaias Afwerki, president of Eritrea (angol nyelven). Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ a b Kontúr. Isaias Afwerki. Eritrea rejtélyes diktátora. In.: HVG. XLIII. évf., 2021/23. (2187.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Eritrea President Isaias Afwerki ’both charismatic and brutal’ (angol nyelven). bbc.com, 2018. július 13. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Plaut, Martin: Who is Isaias Afwerki, Eritrea’s Enigmatic Dictator? (angol nyelven). newsweek.com, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ a b Bencze Imre, dr. et al.: Officina világévkönyv. Officina Nova, [Budapest], 1994. 138. oldal, ISBN 963-8185-90-2
- ↑ Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve ’92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 327. oldal, ISSN 0238-3748
- ↑ Meet Isaias Afwerki, the man they call Africa’s Kim Jong Un (angol nyelven). livemint.com, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Careers in Political Science. Eritrea (1993-present) (angol nyelven). uca.edu. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Torture and Other Rights Abuses Are Widespread in Eritrea, U.N. Panel Says (The New York Times)
- ↑ Eritrea: Rampant repression 20 years after independence (amnesty.org)
- ↑ Putyin kegyeit keresi a bajkeverő diktátor – Mit művel „Afrika Észak-Koreája” korunk egyik legvéresebb polgárháborújában? (Portfólió)
- ↑ Eritrea President Isaias Afwerki 'both charismatic and brutal' (BBC News)
- ↑ Hillary Rodham Clinton (2003): Oxford Dictionary of African Biography. Simon & Schuster. ISBN 0743222253
- ↑ Isu-virus Demands the Eritrean Pro-Justice Movement to Forge Alliance With The Regional (YES-SEDS) Diaspora Communities (assena.com)
