Involutinida
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 298–0 Ma | ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Familiae | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Involutinida témájú rendszertani információt. |
Az Involutinida a likacsosházúak (Foraminifera) ismeretlen helyzetű rendje, melynek fosszíliái a kora permtől a késő krétáig ismertek, egyetlen ismert élő családja a Planispirillinidae.
Történet
[szerkesztés]Fogalma az évek alatt fokozatosan fejlődött, kezdve a Treatise on Invertebrate Paleontology 1964-es C részében leírt, a Spirillinidába sorolt Involutinidaevel,[1] melyet a Cassidulinacea alá rendeltek. Ezt később az Involutinacea Zaninetti 1975 főcsaládba sorolták további családokat ide sorolva, 1977-ben Hohenegger és Piller az Involutinaceát az Involutinina alrendbe, azt az Involutinida rendbe, azt pedig az Involutinoida főrendbe sorolták.[2][3]
A Planispirillinidae két nemzetsége, az Alanwoodia és a Planispirillina eredetileg a Spirillinidae tagja volt,[1] a többi nemzetséget később adták hozzá.
Az Involutina hungarica fajt először Sido írta le 1952-ben, de Felix Schlagintweit és Werner E. Piller 1990-ben újra leírta a krétai Involutinida-fajok körüli viták miatt.[4]
Mihalevics 2000-ben a Spirillinata osztály Spirillinana alosztályába sorolta álkét- vagy -többkamrás sugaras szimmetriájú meszes háza alapján.[3]
2013-ban Pawlowski et al. incertae sedisként sorolták be a likacsosházúakon belül, mivel bár a Spirillinida közeli rokonaként írták le, nem érhető el molekuláris adat; de a Tubothalamea lehetséges tagjaként szerepel.[5]
Morfológia
[szerkesztés]Az Involutinida kétkamrás aragonitházú egy szferoid alakú proloculusszal, melyet egy csőszerű másodlagos főkamra vesz körül. A házfal kétlamellás lehet, ahol a belső lamella mikroszemcsés, gyakran sötét, a külső üvegszerű. Plani- vagy trochospirálisan tekeredhet kúpot alkotva. Lamelláris vastagodások vagy pillérszerű szerkezetek lehetnek egy vagy mindkét oldal umbilikális részén.[6] Perforált házát többé-kevésbé fejlett aragonitlapok akkréciójával[7] és laterális appozíciójával építi a kalcitházú Spirillinidához hasonlóan.[8] Kristályegységei üvegszerűek vagy nyújtottak, és in situ szekretálja szerves szubsztrátra, szemben a Miliolidával, ahol a kristályegységek sejten belül keletkeznek, és a sejtperifériára Golgi-vezikulumok szállítják.[9]
Falszerkezetét módosíthatja homogén mikroszemcsés szerkezetté.[9]
Rendszertan
[szerkesztés]5 családja van,[6] ebből 3 – az Involutinidae, a Hirsutospirellidae és a Planispirillinidae – második kamrája osztatlan, míg a Ventrolaminidae proloculusa után számos kamrával rendelkezik. Mindben van planispirális és trochospirális változat is. A Trocholinidaet 1963-ban hozta létre Kristan-Tollmann, meghatározását Rigaud et al. egészítették ki 2013-ban.[10]
Loeblich 1988-as cikke alapján a Planispirillinidae 5 élő nemzetségét aragonitháza miatt ide sorolták, de a Spirillinida vagy a Robertinida közelebbi rokona lehet, mert nem volt ismert késő krétainál újabb Involutinida-fosszília, és a Spirillinidát az Involutinida testvércsoportjaként azonosították.[11]
Parafiletikus csoport lehet egy Involutinida–Spirillinida átmenet alapján, melyet azonos formák gyors megjelenése is mutat. A Spirillinidához hasonló házépítési módszer[8] és az azonos falmikrostruktúrák is ezt támasztják alá.[7]
Evolúció
[szerkesztés]A kora permben jelent meg, mikor a tengervíz magnéziumtartalma kalciumtartalma négyszerese volt.[12] Bár nincs a rendnek a krétánál újabb ismert fosszíliája, a recens Planispirillinidae ide tartozhat.[11]
Eredethipotézisek
[szerkesztés]Egy gyakori eredethipotézise az Archaediscacea-elmélet, azonban az a kora karbon és az alsó moszkvai közt élt, és nem ismert permi fosszíliákban, a hozzá hasonló Pseudovidalinida-fajok a középső-felső permben éltek, de nem valószínű triász Involutinida-ősök, mivel a Pseudovidalinida feltehetően sose módosította falszerkezetét.[9]
S. Gargouri és D. Vachard 1988-ban az Involutinida lehetséges őseként a porcelánszerű Glomospirella nemzetséget javasolta, de D. Altiner elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a Multidiscus e közös ős, mivel a Neodiscushoz hasonlóan erősen levezetett Hemigordiopsida-nemzetség sugarasan elrendezett rostos szerkezetekkel Miliolida-szerű fallal, és a kettő közül előbbit tekintette valószínű ősnek planispirális tekercselése miatt.[9]
Riboszomális DNS-elemzések alapján is valószínűtlen, hogy a Miliolida rokona.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Loeblich A, Tappan H. Protista 2: Sarcodina Chiefly "Thecamoebians" and Foraminiferida, 5., Treatise on Invertebrate Paleontology, Geological Society of America (1964). ISBN 978-0-8137-3003-5
- ↑ Seears H (július 2011), Biogeography and phylogenetics of the planktonic foraminifera, Nottinghami Egyetem, <https://core.ac.uk/download/pdf/33565052.pdf>. Hozzáférés ideje: 2024-11-05
- ↑ a b Mikhalevich VI (2000). „Definition and composition of the class Spirillinata (Foraminifera)”. Zoosyst Ross 8 (2), 201–204. o. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
- ↑ Schlagintweit F, Piller WE (1990). „Involutina hungarica (Sido) from allochthonous Urgonian limestones of the Northern Calcareous Alps and remarks on the genus Hensonia Moullade & Peybernes, 1974”. Beitr Paläont Österr 16, 145–153. o.
- ↑ Pawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013). „New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology”. Mar Micropaleontol 100, 1–10. o. DOI:10.1016/j.marmicro.2013.04.002. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
- ↑ a b Loeblich AR, Tappan H. Forminiferal Genera and their Classification [archivált változat] (1988) [archiválás ideje: 2012. június 16.]
- ↑ a b Rigaud S, Vachard D, Schlagintweit F, Martini R (2016). „New lineage of Triassic aragonitic Foraminifera and reassessment of the class Nodosariata”. J Syst Paleontol 14 (11), 919–938. o. DOI:10.1080/14772019.2015.1112846. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
- ↑ a b Rigaud S, Martini R (2016. július 1.). „Agglutinated or porcelaneous tests: where to draw the line?”. J Foraminifer Res 46 (3), 333–344. o. DOI:10.2113/gsjfr.46.3.333. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
- ↑ a b c d e Groves JR, Altiner D. „Survival and recovery of calcareous foraminifera pursuant to the end-Permian mass extinction”. Comptes Rendus Palévol, 487–500. o. DOI:10.1016/j.crpv.2004.12.007. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
- ↑ Rigaud S, Blau J, Martini R, Rettori R (2013. október 1.). „Taxonomy and phylogeny of the Trocholinidae (Involutinina)”. J Foraminifer Res 43 (4), 317–339. o. DOI:10.2113/gsjfr.43.4.317.
- ↑ a b Tappan H, Loeblich AR (1988. szeptember 1.). „Foraminiferal evolution, diversification, and extinction”. J Paleontol 62 (5). JSTOR 1305391.
- ↑ de Nooijer LJ, Sampedro LP, Jorissen FJ, Pawlowski J, Rosenthal Y, Dissard D, Reichat GJ (2023. június 23.). „500 million years of foraminiferal calcification”. Earth-science reviews 243. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Involutinida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
