Spirillinida
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Családok | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Spirillinida témájú rendszertani információt. |
A Spirillinida ősi jellegként a proloculus után planispirálisan vagy kúposan tekeredő tekercses nyitott csőből álló házú likacsosházúak rendje, melyek gyakori jellemzője a kalcit egykristály. Nyílásuk egyszerű üreg a cső végén. Egynél több kamrájú összetettebb kládjai több kristályt vagy kalcitkristály-mozaikot alkothatnak. 2 ismert élő családja van, főcsaládja nincs. A Spirillinidae háza egy tekercses csőszerű kamrából áll a proloculus mellett, optikailag egy kalcitkristályból, míg a Patellinidae háza kúpos, többkamrás, a proloculus utáni kamra csőszerű, a további fordulatok kétkamrásak. Kalcitja alacsony magnéziumtartalmú.[1]
Történet
[szerkesztés]Először 1975-ben írták le Hohenhegger és Piller[2] a Rotaliida tagjaként Spirillinacea néven.[3] Azonban jelentősen eltér háza a Rotaliida általában radiálisan laminált kalcitból álló házaitól, de a sejtek is jelentősen eltérők. A Spirillinida ivaros szaporodásakor keletkező ivarsejtek amőboidok, míg a legtöbb likacsosházúéi – így a Rotaliidáéi is – kétostorúak.[4] A Rotaliida és a Spirillinida közti átmenetnek a Discorbidaet tekintették.[3]:238
1993-ban Thomas Cavalier-Smith a Reticulosa törzs Foraminifera altörzse Polythalamea osztálya Rotalidia alosztályába sorolta immár Spirillinidaként a Neosarcodina részalországba.[5]
2019-ben Adl et al. 2 nemzetséget soroltak ide, ezek a Patellina és a Spirillina.[1]
Morfológia
[szerkesztés]A Spirillina háza egyszerű kétkamrás ház, melynek második kamrája nem vagy kevéssé osztott, míg a Patellináé többkamrás.[6] Emellett umbilikális lebenye is van.[3]:237 Nyílása terminális.[6]
Geokémia
[szerkesztés]Bár genetikailag a Miliolida közeli rokona, házösszetétele jelentősen különbözik. A tengervíznél kisebb magnéziumarányú kalcit alapján meszesedési folyadéka a tengervíznél kisebb magnéziumtartalmú.[7]
Élőhely
[szerkesztés]Általában sekély,[8] magas oxigéntartalmú vízben él.[9]
Életmód
[szerkesztés]Planktonikus[7] vagy növényeken élő likacsosházúak tartoznak ide – utóbbira példa a Spirillina vivipara.[10]
Genetika
[szerkesztés]SSU rDNS-mutációi annak egyes likacsosházú-specifikus primereken alapuló sokszorosítását megnehezítik.[11]
Evolúció
[szerkesztés]Az Ammodiscusszal közös csoportot alkothat,[12][1] egyes tanulmányok azt is ide sorolják.[6] A Spirillinidának továbbá közeli rokona lehet az Involutinida is, de annak helyzete a molekuláris adatok hiánya miatt ismeretlen.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2018. április 17.). „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cell organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria”. Protoplasma 255 (5), 1517–1574. o. DOI:10.1007/s00709-018-1241-1. PMID 29666938. PMC 6133090.
- ↑ a b c Haynes JR. The Rotaliida (Smaller), Foraminifera (1981)
- ↑ Jepps MW (1946. március 23.). „Are there triflagellate gametes in the Foraminifera?”. Nature 157 (374).
- ↑ Cavalier-Smith T (1993. december). „Kingdom Protozoa and its 18 phyla”. Microbiol Rev 57 (4), 953–994. o. DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMID 8302218. PMC 372943.
- ↑ a b c d Pawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013). „New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology”. Mar Micropaleontol 100, 1–10. o. DOI:10.1016/j.marmicro.2013.04.002.
- ↑ a b de Nooijer LJ, Sampedro LP, Jorissen FJ, Pawlowski J, Rosenthal Y, Dissard D, Reichat GJ (2023. június 23.). „500 million years of foraminiferal calcification”. Earth-science reviews 243. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ Collin PY, Loreau JP, Courville P (2005. augusztus 16.). „Depositional environments and iron ooid formation in condensed sections (Callovian–Oxfordian, south-eastern Paris basin, France)”. Sedimentology 52 (5), 969–985. o. DOI:10.1111/j.1365-3091.2005.00728.x.
- ↑ Ballent SC, Whatley RC (2008. december 31.). „Taxonomy and zoogeography of the Mesozoic cytherurid Ostracoda from West-Central Argentina”. Palaeontology 52 (1), 193–218. o.
- ↑ Polonia A, Bonatti E, Camerlenghi A, Lucchi RG, Panieri G, Gasperini L (2013. február 15.). „Mediterranean megaturbidite triggered by the AD 365 Crete earthquake and tsunami”. Sci Rep 3. DOI:10.1038/srep01285. PMID 23412517. PMC 3573340.
- ↑ Pawłowska J, Lejzerowicz F, Esling P, Szczuciński W, Zajączkowski M, Pawlowski J (2014. április 15.). „Ancient DNA sheds new light on the Svalbard foraminiferal fossil record of the last millennium”. Geobiology 12 (4), 277–288. o. DOI:10.1111/gbi.12087. PMID 24730667.
- ↑ Pawlowski J, Holzmann M, Berney C, Fahrni J, Gooday AJ, Cedhagen T, Habura A, Bowser SS (2003. szeptember 30.). „The evolution of early Foraminifera”. Proc Natl Acad Sci U S A 100 (20), 11494–11498. o. DOI:10.1073/pnas.2035132100. PMID 14504394. PMC 208786.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Spirillinida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
