Ugrás a tartalomhoz

Imre Zoltán (kultúrantropológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imre Zoltán
Imre Zoltán kultúrantropológus a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (2021)
Imre Zoltán kultúrantropológus a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (2021)
Született1976. augusztus 18. (48 éves)[1]
Nagyvárad[2][3]
GyermekeiImre Kamilla, Imre Máté
Foglalkozása
IskoláiIon Andreescu Vizuális Művészeti Akadémia (–2001)
A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója
Hivatali idő
2014 2018
A Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzsere (igazgatóhelyettesi munkakörben)
Hivatali idő
2018 2021
A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Imre Zoltán (Nagyvárad, 1976. augusztus 18. –) erdélyi magyar kultúrantropológus, muzeológus, szobrász, fényképész, Tibet-kutató. 2014 és 2018 között a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, 2018-tól 2021-ig a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzsere (igazgatóhelyettesi munkakörben).

Élete

[szerkesztés]

Fiatal korától kezdve érdeklődött a képzőművészetek iránt, és 2001-ben[4] szobrász diplomát szerzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia nagyváradi fiókjában. Később Magyarországra költözött, és 2011-ig[5] Budapesten működött grafikusként és középiskolai tanárként.[6]

Muzeológusként

[szerkesztés]

Partiumba való visszaköltözése után a Bihar Megyei Tanácsnál kapott munkalehetőséget.[6] Versenyvizsgával került 2014-ben[6] az Ady Emlékmúzeum élére. Az akkoriban meglehetősen lepusztult múzeumot nagy munkával korszerű és látogatott intézménnyé fejlesztette. Számos közös kiállítást hozott létre a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal. „Ady-szakértőként tartják számon Kárpát-medence-szerte”, ezt számos előadással is bizonyította. Többek között az ő nevéhez fűződik, egy Ady Endre özvegyétől, Boncza Bertától fennmaradt, bányászszobának minősített Tihanyi festmény valódi témájának, Ady szobájának megfejtése.[7] Az Ady Múzeumban 2018-ig dolgozott intézményvezetőként,[8] ahol 200-nál több emlékkel (könyvek, dokumentumok, egyéb tárgyak) gyarapította a múzeum gyűjteményét.[6]

2018-tól a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzseri tisztségét töltötte be. Ez a munkakör valójában főigazgató-helyettesi pozíciót jelentett, és Imre Zoltán keze alá került az Ady Múzeum mellett többek között a Szecessziós Múzeum, a nagyváradi vár, a helyi zsinagógaépületek, és a Szabadkőműves Múzeum is.[6] 2020-ban művészeti osztályvezető munkakörbe kerül, valamint a város kortárs galériájának vezetője. Az első múzeumi vezető Nagyváradon, aki nemzetközi hírű képzőművészek kiállításait rendezte: Salvador Dali, Marc Chagall, Giorgio de Chirico.

2021-ben másodszor is elhagyta Erdélyt és Magyarországra jött. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Gyűjteményi Főosztálya vezetőjeként,[9][10] majd kulturális menedzserként dolgozott.[11] Itteni munkájaként 2022-ben kurátorként működött közre a Haáz Ferenc Rezső néprajztudós festményeiből készült kiállításon („Megörökített székelység”),[12] amely a 20. század első felének erdélyi népi viseleteit, faluképeit mutatta be.[13] A múzeumot számos tárggyal gyarapította (festmények, érmék, viseletek).

Múzeumi munkája mellett továbbra is tartott Nagyvárad kulturális életével kapcsolatos előadásokat.[14]

Kultúrantropológusként

[szerkesztés]
Imre Zoltán 2023-ban Nagyváradon

A 2000-es évek eleje óta foglalkozik Tibet buddhizmus előtti vallása, az úgynevezett „bön” történetével.[15]

A témakörben való elmélyedése során vette fel a kapcsolatot, a Széchenyi-díjas Kelet-kutatóval, Hoppál Mihállyal. Hoppál javaslatára a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájában[6] később kulturális antropológia tanulmányokat végzett. Járt a Himalája vidékén (Nepál fővárosában, Katmanduban és a Mustang autonóm régióban,[16] például Lubrában),[15] de Erdélybe is hozott el buddhista szerzeteseket.[7] Kapcsolatot ápol Yongzin Tenzin Namdak Rinpocséval, Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocséval és számos szerzetessel, bön lámákkal (tanítókkal).[15]

Tibeti, dokumentumértékű fényképeiből tárlatokat rendez,[16] fényképészeti munkásságát „művészi” minősítéssel említik.[4] Foglalkozik tibeti tárgyak gyűjtésével.[11]

Művészként

[szerkesztés]

Ugyan elsősorban kultúrantropológusként működik, nem távolodott el teljesen a művészetektől sem. Több szobor alkotása fűződik nevéhez, ezekből számos kiállítása volt Európa-szerte, Belgiumban pedig hat méter magasságú köztéri kinetikus szobra is áll („Hommage a Brancusi”, azaz „Tisztelgés Brâncuși előtt”). Egyéni és csoportos kiállításokon fény installációkkal, luminokinetikus alkotásokkal vesz részt.[7]

Szeret gitározni, és zongorázni, alkalmi szerzeményeit olykor meg is örökíti. Játszik ütős hangszereken, szájharmonikán, dorombon és fuvolán. Tagja a nagyváradi Colombo’s Wife zenei együttesnek. Feleségével közösen is fel szokott lépni a Szent László Napok kulturális fesztivál keretében.[7] Alkalmanként a zenetörténet és más területek kapcsolatáról is tart előadásokat.[17]

Jelenlegi állás

[szerkesztés]

Jelenleg (2023) az Állatorvostudományi Egyetem, Marek József Oktatói Központ és Kollégium (1148 Budapest, Mogyoródi út 59-63.) igazgatója.[18]

Művei

[szerkesztés]

Szerkesztésében jelent meg A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2020–2021 című tanulmánykötet. (főszerk. Estók János, társ.szerk. Albert Gábor, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2022)[19]

Előadásai

[szerkesztés]
  • Zene füleimnek, avagy variációk egy témára – Vadászat a komolyzenében, zenetörténeti áttekintés a vadászat jegyében, illetve Múzsák árnyékában – A bajvívás és becsületsértési párbaj kultúrtörténeteMagyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2021. szeptember 14.[20] (A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében)
  • Multikulturális gasztronómia Partiumban és ErdélybenMagyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2021. november 15.[21] (Magyar Tudományos Akadémia, Az agrárium útkeresése Közép-Európában a két világháború között konferencia keretében)
  • Magyar fórum, a kávéház – A boldog békeidőkbeli agrárkereskedelem a nagyváradi iparosok kávéházaibanMagyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2022. szeptember 30.[22] (A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében)
  • Tükörben – Dénes Zsófia, Zsuka, Ady életének krónikásaAdy Endre Emlékmúzeum, Budapest, 2023. október 27.[23] (Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://kronikaonline.ro/szempont/aady-eletmuvet-bemutatni-nem-a-korabeli-pletykakata#
  2. https://www.varad.ro/utazas-imre-zoltan-utazas-a-feny-fele-cimu-kiallitasanak-elemzese/
  3. https://noileg.ro/kultura-honap-pasi-imre-zoltan-a-koztunk-elo-homo-universalis/
  4. a b Sarkadi A. Viktória: Utazás. Imre Zoltán “Utazás a fény felé” című kiállításának elemzése. Várad – Kulturális folyóirat és portál. (Hozzáférés: 2012. január 27.)
  5. https://kronikaonline.ro/szempont/aady-eletmuvet-bemutatni-nem-a-korabeli-pletykakata#
  6. a b c d e f Tőtős Áron: Ady szellemisege Nagyváradon – Interjú Imre Zoltán muzeológussal. Erdélyi Krónika. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
  7. a b c d Bálint Eszter: Imre Zoltán, a köztünk élő homo universalis. Nőileg. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  8. A 100 éve elhunyt Ady Endrére emlékeznek az Új Magyar Képtárban. szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2019. február 6.)
  9. Múzeumi napon vettek részt az eötvösös diákok. Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
  10. Edvi Illés Aladár festőművész műalkotásával gazdagodott az Agrárminisztérium. kormany.hu. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
  11. a b Imre Zoltán: GYER velem c. előadása és kiállítása. ak.sze.hu. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
  12. Megörökített székelység. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
  13. A 20. század eleji Erdély és benne Szentegyháza mindennapjai egy amatőr fotográfus és Haáz Rezső festő, etnográfus szemszögéből. A Mezőgazdasági Múzeum tárlatán az M5 műsorvezetője, Bukosza Zita Imre Zoltán kurátorral beszélget.. Múzeumok Éjszakája Facebook oldala. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
  14. „Agrármúltunk emlékezete – az értékőrzés mozaikdarabkái”. kutatokejszakaja.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  15. a b c Rédai Attila: Magyarok, „őshaza” – amit Csoma Sándor nem fedezhetett fel. liget.ro. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  16. a b Mustang – a rejtett tibeti királyság. Imre Zoltán kiállítása és élménybeszámolója. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
  17. Pl. Zene füleimnek, avagy variációk egy témára – Vadászat a komolyzenében, zenetörténeti áttekintés a vadászat jegyében. Kutatók Éjszakája, 2021. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Kutatók Éjszakája 2021. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
  18. Marek József Oktatási Központ és Kollégium (univet.hu)
  19. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2020-2021. so.hu.museum-digital.org. (Hozzáférés: 2023. március 9.)
  20. Kutatók Éjszakája 2021 (mezogazdasagimuzeum.hu)
  21. Az agrárium útkeresése Közép-Európában a két világháború között (mta.hu, 2021. nov. 15.)
  22. „Agrármúltunk emlékezete – az értékőrzés mozaikdarabkái” – Kutatók Éjszakája (mezogazdasagimuzeum.hu)
  23. Őszi megelevenedő nevek az Ady Emlékmúzeumban (pim.hu)

Források, egyéb külső hivatkozások

[szerkesztés]