Ugrás a tartalomhoz

Boncza Berta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a személyről szól. Hasonló címmel lásd még: Csinszka (keresztnév).
Boncza Berta
Ady Endrével
Ady Endrével
Született1894. június 7.[1]
Csucsa
Elhunyt1934. október 24. (40 évesen)[2][3]
Budapest[4]
ÁlneveCsinszka
Állampolgárságamagyar
Házastársa
SzüleiTörök Berta
Boncza Miklós
Foglalkozása
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeFarkasréti temető (7/4-1-25)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boncza Berta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Székely Aladár fényképe Boncza Bertáról

Désfalvi Boncza Berta (Boncza Berta Bimbi, költői nevén Csinszka) (Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24.) költőnő, emlékiratíró.

Élete

[szerkesztés]

Apja Boncza Miklós (1847–1917) országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd, aki közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát, az alig 22 éves Török Bertát. Leányát 1910-től négy éven át svájci Lutryben a Le Marronier leány-nevelőintézetben taníttatta, ahonnan a tizenhat éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Még e románc idején, 1911 novemberében kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Az év május 14-én Lám Béla erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget. A Csinszka név eredete – szemben a közhiedelemmel – nem Ady leleménye, hanem valójában ő nevezte el Adyt tréfából „lengyel nemesi néven” Csacsinszkynek, röviden Csinszkynek. Erre született válaszul a Csinszka ragadványnév, amelyet aztán megtartott Ady halála után is.[5] Ady Csinszka-versei 1914. július 1-jétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. sz. alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája. Ady Endre halála után, 1919 kora tavaszától Babits Mihállyal tartott fenn egy évig szerelmi kapcsolatot.[6] 1920 augusztusában házasságot kötött Márffy Ödön festőművésszel. Negyvenévesen, 1934. október 24-én hunyt el agyvérzés következtében.

A múzsa

[szerkesztés]
Rippl-Rónai József festménye, 1915
Márffy Ödön és Boncza Berta

Csinszka a XX. század eleji múzsatípus jellegzetes alakja. A korszak hasonló, több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább Alma Mahlerhez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható. Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. Tabéry Géza kamaszszerelmükről írta a Csucsai kastély kisasszonya című könyvét,[7] Fiaskóval végződő jegyességük történetét Lám Béla önéletrajzi regényében, a Körön kívülben dolgozta fel.[8] Ady Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa. Babits maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején is.[9] és akkor is, amikor értesült Márffyné tragikusan korai haláláról.[10] Hullámzó intenzitású viszonyuk történetét már 1921-ben közzétette a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában.[11] Márffy portrék, aktok, jelenetek sorát alkotta róla, a festmények és grafikák száma meghaladja a százat, ezért Márffy ezen alkotó periódusát Csinszka-korszakként szokták nevezni.[12] Megkapó pasztellportrén örökítette meg Csinszkát Rippl-Rónai József is, Móricz Zsigmond pedig a Tündérkert (1922) c. regényének kis boszorkányát mintázta róla.[13]

Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott.
– Reményik Sándor, Erdélyi Helikon 1932/2

Művei

[szerkesztés]
Boncza Berta (Csinszka) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 7/4-1-25, Vilt Tibor alkotása
  • Csinszka versei, bev. Vészi József, ill. Márffy Ödön (1931)
  • Vallomás a csodáról (önéletrajzának Adyval való megismerkedéséről és házasságukról szóló részlete), Nagyváradi Napló 1932. január 1. 1977-ben Ruffy Péter 22 folytatásban dolgozta fel a kiadatlan memoárt (Csinszka és Ady. Magyar Nemzet, Budapest, 1977.január 30. – március 20.)
  • Életem könyve, kiadó B. Lukáts Júlia, utószó Benedek István (1990)[14]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Csinszka (televíziós film, 1987) rendezte: Deák Krisztina
  • A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája (kiállítás) Debrecen, MODEM, 2010. február 25. – május 23. (június 20-áig meghosszabbítva)[15]
  • Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, Vaszary-villa 2010. november 20. – 2011. április 24.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02058.htm, Boncza Berta, Csinszka, 2017. október 9.
  2. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  3. ↑ Death registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 1.)
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  5. ↑ A kérdésről l. részletesebben: Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Noran Kiadó, Luna Könyvek, 2009, 121–124.
  6. ↑ „Mis királyfi, oly gyönyörű, hogy vagy nekem”: Babits Mihály és Boncza Berta, In: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők, Corvina, 2012, 36–39.
  7. ↑ Első megjelenés: Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Temesvári Hírlap, 1934. december 24. (melléklet)
  8. ↑ Lám Béla: A körön kívül. Bukarest, 1967
  9. ↑ A legismertebb a Régi friss reggeleim
  10. ↑ Furcsa elmenni Délre
  11. ↑ Babits Mihály: Költészet és valóság. In: Nyugat, 1921. 1. sz. 43–46.
  12. ↑ Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus. Budapest/Párizs, Makláry Artworks, 2006, 86–108.
  13. ↑ Móricz Zsigmond naplójegyzeteit idézi Móricz Virág: Csinszka-sirató. In: Élet és Irodalom, 1975. szeptember 20. 10.
  14. ↑ ISBN 9635532288
  15. ↑ A másik Csinszka

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ady Lajos: Ady Endre, Budapest, 1923
  • Bölöni György: Az igazi Ady, Párizs, 1934
  • Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Brassó 1939
  • Franyó Zoltán: Ady-emlékek. Igaz Szó 1957/11
  • Lám Béla: A körön kívül. Önéletrajzi regény, 1967
  • Óvári Attila: Szentimreiné vallomása Boncza Bertáról. Korunk 1967/1
  • Robotos Imre: Az igazi Csinszka, Budapest, 1975
  • Szentimrei Jenő: A Boncza-vár históriája I-III; a Magyar Nemzet 1942-es évfolyamából újraközölve: A Hét 1977/36-38.
  • Király István: Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története. Kortárs, Budapest, 1980/1-2.
  • Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1991. ISBN 9637673016
  • Nemeskéri Erika (szerk.): Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, Budapest, Pesti Szalon, 1994
  • Péter I. Zoltán: Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története, Budapest, Noran, 2008
  • Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Noran Kiadó, Luna Könyvek, 2009. 413 o. ill. ISBN 9789632830100
  • Rockenbauer Zoltán: A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája / Other Csinszka. Muse of Ödön Márffy. Debrecen, 2010, Modem. 80 o. ill. ISBN 9789638843951
  • Rockenbauer Zoltán: Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, 2010. 120 o. ill. ISBN 9789631357790
  • Vastag Andrea: Csinszka "Halálra szánt kivételes világ", Két Hollós, 2016
  • Vastag Andrea: "Szivem véresre szétzúzott játék" Csinszka összes verse elemző tanulmányokkal, Két Hollós, 2017

További információk

[szerkesztés]
  • Csinszka (Boncza Berta), Múlt-kor (magyar)
  • [1], Rockenbauer Zoltán: Csinszka, a halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese (Noran Libro, 2017)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boncza_Berta&oldid=27374537”