Ugrás a tartalomhoz

Kernstok Károly (festő, 1873–1940)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kernstok Károly
Önarckép, 1903
Önarckép, 1903
Született1873. december 23.[1][2][3][4][5]
Budapest
Elhunyt1940. június 9. (66 évesen)[6][3][7]
Budapest[8]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKernstok Károly
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
SírhelyeFarkasréti temető (41-2-39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kernstok Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.)[9] magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.

Életpályája

[szerkesztés]

Kernstok Károly építész és Kellendorfer Mária elsőszülött fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1899. november 5-én Kispesten feleségül vette Ujváry Ilonát, Ujváry Ignác orvos és Kernstoch Katalin lányát.[10] (Neje 1925. október 6-án 53 éves korában Budapesten elhunyt.[11]) 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.

Munkássága

[szerkesztés]

Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.

Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek és erőteljesek.

Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.

Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban is.

Kernstok és Derkovits

[szerkesztés]

Derkovits Gyulát Kassák Lajos ajánlotta be Kernstok szabadiskolájába, ahol a tehetséges ifjú festő első ízben folytathatott komolyabb művészeti stúdiumokat.

Derkovits iránt Kernstok megkülönböztetett figyelmet tanúsított,[12] s akkor, amikor a Tanácsköztársaság idején megbízták a nyergesújfalui művésztelep megszervezésével, Derkovits is leutazott oda pihenni és dolgozni.[13]

Nyergesújfalun Derkovits idilli tájba helyezett aktokat rajzolt, s ez később „jól jött”, amikor a Tanácsköztársaság bukása után éppen Kernstok közvetítésével – az eredetileg kiszemelt ifjabb Kernstok Károly helyett – megbízták egy erotikus album, a Pandämonium elkészítésével, amit el is vállalt a megélhetés érdekében.

Derkovits Kernstok-szabadiskolájában ismerkedett meg későbbi feleségével, az aktmodell Dombai Viktóriával (Vikivel). A házasságot Kernstok hozta tető alá. A Pesti Napló egyik 1922-es, Látogatás híres modelleknél című interjújában Viki az újság kérésére elmesélte, hogy a Kernstok mester »kért, hogy menjek hozzá, és segítsem ezt a fiút, mert magában bizony nem él meg. Így lettem én az uram első mecénása.«[14]

Galéria

[szerkesztés]
  • Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép
    Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép
  • Kernstok Károly: Lovasok a vízparton
    Kernstok Károly: Lovasok a vízparton
  • Kernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja
    Kernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja
  • Kernstok Károly: Nők a folyó mentén (1909)
    Kernstok Károly: Nők a folyó mentén (1909)
  • Kernstok Károly: Női portré (1897)
    Kernstok Károly: Női portré (1897)
  • Kernstok Károly: Allé (1918)
    Kernstok Károly: Allé (1918)
  • Kernstok Károly: Lovas a vízparton (1911)
    Kernstok Károly: Lovas a vízparton (1911)
  • Kernstok Károly: Szent Antal megkísértése (1923)
    Kernstok Károly: Szent Antal megkísértése (1923)
  • Kernstok Károly: Önarckép (1934)
    Kernstok Károly: Önarckép (1934)
  • Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.
    Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.

Kiállításai

[szerkesztés]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Agitátor, 1897
  • Hajóvontatók, 1897
  • Szilvaszedők, 1901
  • Lovasok a víz partján, 1910
  • Zivatar, 1919
  • Szép Heléna elrablása, 1933
  • Sírbatétel, 1934

Társasági tagság

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ Karoly Kernstok (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  4. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  5. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  6. ↑ Kernstok Károly (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  7. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  8. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  9. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 532/1940. folyószáma alatt.
  10. ↑ A házasságkötés bejegyezve a kispesti állami házassági akv. 99/1899. folyószáma alatt.
  11. ↑ Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3026/1925. folyószám.
  12. ↑ Kernstok Károly (1873–1940) – Fővárosi Képtár ismertetője Kernstokról (forrás: fovarosikaptar.hu)
  13. ↑ Az a bizonyos ötven nap Nyergesújfalun – Gréczi Emőke írása az Artmagazinban (2014. november 19.)
  14. ↑ Kedvenc képeink a salgótarjáni Mihályfi-gyűjteményből (A Mi ketten című kép keletkezéséről adott háttér-információk, kultura.hu, 2022. december 4.)

Források

[szerkesztés]
  • P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
  • Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p. ISBN 963-8477-66-0
  • Kernstok Károly. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
  • Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961)
  • Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
  • Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kernstok_Károly_(festő,_1873–1940)&oldid=27165152”