Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)
| Ady Endre Emlékmúzeum | |
 | |
| Település | Bihar megye |
| Cím | Nagyvárad, Parcul Traian |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1912–1914 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | múzeum |
| LMI-kód | BH-IV-m-B-01256 |
| Elhelyezkedése | |
 Ady Endre Emlékmúzeum
Pozíció Nagyvárad térképén
| |
 é. sz. 47° 03′ 28″, k. h. 21° 56′ 07″47.057853°N 21.935142°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 28″, k. h. 21° 56′ 07″47.057853°N 21.935142°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ady Endre Emlékmúzeum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ady Endre Emlékmúzeum (románul Muzeul Ady Endre) az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a „Müllerei” (Mülleráj) néven ismert nagyváradi cukrászda nyári kioszkjában, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. Az emlékmúzeum 1955-ben nyílt meg.
A gyűjtemény állománya
[szerkesztés]
Törzsállománya a Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjtemény, amelyet Nagyvárad városa 1942-ben vásárolt meg. A II. világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett anyaghoz hozzácsatolták a zilahi gimnáziumban őrzött gyűjtemény maradványait; ezek nagy részét még a költő édesanyja és Ady Lajos, a költő testvéröccse adományozta az egykori Wesselényi-kollégiumnak. A két gyűjtemény egyesítése után 1955. november 26-án nyílt meg ünnepélyesen az Ady Endre Emlékmúzeum. Megszervezője és első igazgatója, Tabéry Géza, 1958-ban bekövetkezett haláláig itt alakította ki a romániai Ady-kutatás őrhelyét.
Az Ady-relikviák gyűjtése és konzerválása, a gyűjtemény állandó gazdagítása és tudományos feldolgozása folytán a kutatások alapjául szolgáló leltár mára a következőképpen alakult: a 430 kötetes könyvtárból 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka; a kéziratgyűjteményből 28 eredeti Ady-kézirat, ill. -levél; több mint kétszáz levél Léda, Csinszka, Ady Lajos, Dutka Ákos, Octavian Goga, Emil Isac, Emőd Tamás, Földessy Gyula, Tabéry Géza és mások tollából; a fényképgyűjteményből 40 eredeti, 305 másolat; cikkgyűjteménye kb. 1000 Adyval kapcsolatos írást tartalmaz; megvannak a Reinitz Béla, Hetényi Heidelberg Albert, Kacsóh Pongrác, Hodula István és mások megzenésítette Ady-versek kottái; 7 festmény, 6 szobor őrzi a költő emlékét. A gyűjteményt kéziratmásolatok, filmek, műsorok, plakátok, meghívók, gyászjelentések, rajzok, illusztrációk, folyóirat-sorozatok (köztük a Nyugat szinte teljes kollekciója) egészítik ki. 1980-ban Tóth János volt az igazgató.
Kiállításai
[szerkesztés]2020. február 28-án Ím, megtaláltam magamat! Ady és Nagyvárad címmel nyílt meg az új állandó kiállítás, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak közreműködésével.[1]
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Nagyvárad, Ady Endre Emlékmúzeum
További információk
[szerkesztés]- Simon Magda: A nagyváradi Ady-múzeum. Előre 1956. január 3. Online hozzáférés
- Balogh Edgár: Ady-vigéc számadása. Utunk 1960/49; újraközölve Én tintás esztergapadom, 1967, 47-49.
- Sztojka László: A váradi Ady-múzeum egy Tabéry-levél tükrében. Művelődés 1977/10. Online hozzáférés
- https://partiumi-muzeumok.ro/ady-endre-emlekmuzeum-nagyvarad/
- Kalla Zsuzsa: „Ím, megtaláltam magamat!” Ady és Nagyvárad (2020. nov. 25.)
.svg){kind=small}