III. Musztafa oszmán szultán
| III. Musztafa | |
 | |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1757. október 30. – 1774. január 21. | |
| Elődje | III. Oszmán |
| Utódja | I. Abdul-Hamid |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1717. január 28. Isztambul |
| Elhunyt | 1774. január 21. (56 évesen) Isztambul |
| Nyughelye | Mustafa III Mausoleum |
| Édesapja | III. Ahmed |
| Édesanyja | Mihrişah Kadın |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
| III. Musztafa aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Musztafa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Musztafa (Isztambul, 1717. január 28. – Isztambul, 1774. január 21.) oszmán szultán 1757-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Ifjúsága
[szerkesztés]Musztafa III. Ahmed fiaként született 1717. január 28-án.
Trónra lépése
[szerkesztés]Musztafa unokatestvérének, III. Oszmánnak a halálakor, 1757-ben jutott a trónra. Uralkodásának első éveire a béke volt jellemző – amíg az állam ügyeit Raghib Mohammed nagyvezír erős kézzel vezette.[1] Azonban a nagyvezír halála után napról napra észrevehetőbbé váltak a hanyatlás jelei.[1]
Orosz–török háború
[szerkesztés]Először II. Katalin orosz cárnővel gyűlt meg a szultánnak a baja, aki Nagy Péter szellemében a keleti kérdést megint napirendre tűzte.[1] Az első orosz–török háborúban (1768–1774) a törökök vereséget szenvedtek.[1] Az oroszok megszállták Havasalföldet és Moldvát, hatalmukat állandósították a két dunai fejedelemségben.[1] Ez azért is valósulhatott meg, mert a két államalakulat lakossága vallási és politikai védelmezőjét látta az orosz cárban.[1]
Ezek után az oroszok tengeren támadták meg az Oszmán Birodalmat: egy erős orosz hajóhad jelent meg az Égei-tengeren Orlov vezénylete alatt, és 1770. július 5-én Cseszme közelében az egész török flottát megsemmisítette.[1] Az oroszok ezek után átlépték az Al-Dunát és benyomultak Bulgáriába, majd miután Szilisztriát elfoglalták és egy török hadat Tulcsa közelében megsemmisítettek, Várnát és Sumlát ostrom alá vették – eredménytelenül.[1]
Musztafa belső tettei
[szerkesztés]A szultán energikus uralkodó volt, igyekezett modernizálni a hadsereget, hogy a Birodalmat a Nyugat-Európai hatalmak szintjére hozza. Sajnos az Oszmán Birodalom már annyira hanyatlóban volt, hogy igyekezetei semmit sem értek, csak a janicsárok lázongását váltották ki. Musztafa megszerezte néhány külföldi tábornok segítségét, hogy reformokat hozzon a tüzérség és gyalogság soraiban. Ugyancsak ő rendelte el a matematika, hajózás és tudományos akadémiák felépítését.[forrás?]
Családja
[szerkesztés]Aynülhayat Kadın
Adilşah Kadın
Rifat Kadın
Gyermekei:
Hibetullah szultána (1759-1762) - Mihrisahtól
Sah szultána ( 1761-1803) - Mihrisahtól
Mihrimah szultána (1762-1762) - Aynülhayatól
III. Szelim oszmán szultán (1762-1808) - Mihrisahtól
Mihrisah szultána /2763-1769)
Beyhan szultána (1765-1824) - Adilşahtól
Hatice szultána ( 1766-1821) - Adilşahtól
Mehmed herceg ( 1767-1772) - Mihrisahtól
Fatma szultána (1770-1772)
Halála
[szerkesztés]Musztafa mintegy 17 évnyi uralkodás után – pár nappal 57. születésnapja előtt – 1774. január 21-én hunyt el. A trónon fivére, I. Abdul-Hamid követte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Török birodalom. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
| Elődje: III. Oszmán |
Utódja: I. Abdul-Hamid |
| Elődje: III. Oszmán |
Utódja: I. Abdul-Hamid |
| A birodalom születése (1281–1389) |  | |
|---|---|---|
| A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | ||
| A birodalom fénykora (1520–1687) | ||
| A birodalom hanyatlása (1687–1924) | ||
