Ugrás a tartalomhoz

II. Szulejmán oszmán szultán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az oszmán uralkodóról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Szulejmán (egyértelműsítő lap).
II. Szulejmán
Oszmán szultán és kalifa
Uralkodási ideje
1687. november 8. – 1691. június 22.
ElődjeIV. Mehmed
UtódjaII. Ahmed
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1642. április 15.
Isztambul
Elhunyt1691. június 22. (49 évesen)
Edirne
NyughelyeTomb of Suleiman the Magnificent
ÉdesapjaIbrahim
ÉdesanyjaSaliha Dilaşub szultána
Testvére(i)
Házastársa
  • Hatice Kadın
  • Behzad Kadın
  • İvaz Kadın
  • Süğlün Kadın
  • Şehsuvar Kadın
  • Zeyneb Kadın
II. Szulejmán aláírása
II. Szulejmán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szulejmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Szulejmán (Isztambul, 1642. április 15. – Drinápoly, 1691. június 22.), IV. Mehmed öccse, az Oszmán Birodalom szultánja 1687 és 1691 között.

A korábbi szakirodalom gyakran I. Szulejmánt (1494–1566) említi II. Szulejmán néven.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Szulejmán 1642. április 15-én született Ibrahim szultán fiaként. Bátyja, IV. Mehmed életében fogságban tartották, míg 1687-ben az ulemák felkelése emelte a trónra.[1]

Uralkodása

[szerkesztés]

Elődjéhez hasonlóan alatta is folyt a magyarországi háború és uralkodása idején veszett el a legtöbb magyarországi török erősség.[1] 1688-ban vesztette el Szulejmán Székesfehérvárt, Szendrőt és Nándorfehérvárt;[1] Lajos badeni őrgróf pedig átkelt a Balkán-félszigetre és Bosznia és Szerbia tetemes részét is elfoglalta a törököktől.[1]

1690-ben azonban a szultán a fogoly Thökölyt szabadon bocsátotta és pénzzel, hadsereggel a császáriak által szorongatott Erdély visszafoglalására küldte.[1] Egyúttal az új, tehetséges nagyvezír, Köprülü Musztafa vette át Boszniában és Szerbiában a vezetést, aki onnan nemcsak a császáriakat szorította ki, hanem Nándorfehérvár falára is feltűzte újra a félholdat.[1] Thököly is eleinte sikerrel járt, és a Zernestnél táborozó Teleki Mihály és Heister hadait legyőzte, és 1690. augusztus 25-én Erdély fejedelmévé választották.[1] De azután fordult a kocka: Badeni Lajos Thökölyt Havasalföldre űzte, és 1691. augusztus 19-én Szalánkeménnél – már néhány héttel II. Szulejmán elhunyta után – a török fősereg fölött is megsemmisítő győzelmet aratott.[1] Ebben az ütközetben esett el Köprülü Musztafa nagyvezír is.[2] Nagyváradot 1691 késő őszén sikerrel megvédték, de 1692-ben ezt a várat is elvesztette a török.[3]

Halála

[szerkesztés]

Szulejmán a nagy balkáni vereségek előtt 1691. június 22-én elhunyt. A trónon fivére, II. Ahmed követte.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h Szolimán (2.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ *Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942) (Online változat: MEK-OSZK.hu adatbázisban). Forrás: 17. kötet, C. fejezet.
  3. ↑ Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1474.html

További információk

[szerkesztés]


Elődje:
IV. Mehmed 		Utódja:
II. Ahmed
Elődje:
IV. Mehmed 		Utódja:
II. Ahmed
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Szulejmán_oszmán_szultán&oldid=26752733”