II. Moctezuma azték uralkodó
II. Moctezuma azték uralkodó | |
Az Azték Birodalom uralkodója | |
Uralkodási ideje | |
1502 – 1520 | |
Elődje | Ahuízotl |
Utódja | Cuitláhuac |
Született | 1466 Tenochtitlan |
Elhunyt | 1520. június 29. (53-54 évesen) Tenochtitlan |
Édesapja | Axayácatl |
Édesanyja | Axcatlxochitl-Xochiquetzal |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Moctezuma azték uralkodó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Moctezuma vagy Motecuhzoma Xocoyotzin (az ifjabbik Moctezuma), helytelen írásmóddal *Montezuma (1466 – 1520. június 30.) Mexikó 9. azték uralkodója 1502-től. Hernán Cortés spanyol konkvisztádorral vívott csatája őrizte meg nevét a történelemben.
Élete
[szerkesztés]Nagybátyja, Ahuízotl halála után került a fénykorát élő birodalom trónjára. Amikor 1502-ben megkezdte uralkodását, az aztékok már a mai guatemelai határtól egészan a Mexikói-völgy északi széléig, a Mexikói-öböltől a Csendes-óceánig uralmuk alatt tartották a területet, ahol mintegy 350, tartományokba tömörült városállam volt található. De ezt a hatalmas birodalmat gyengítették a földrengések, az éhínségek,[1] valamint az alávetett törzsek ellenállása, melyet az váltott ki, hogy egyre magasabb adókat követeltek tőlük (rendszeres időközönként és különleges alkalmakkor egyaránt[1]), mindemellett emberadót is kellett szolgáltatniuk vallási áldozásokra. Moctezuma költséges és gyakran erőszakos manőverekkel tudta csak megtartani hatalmát, miközben újabb nagy területeket foglalt el a hadsereg élén. Döntéseit viszont nagyban befolyásolták az asztrológusok jóslatai és Vitzilopocstli istenbe vetett hite.
Az aztékok rettegve várták a fehér bőrű, szakállas Quetzalcóatl isten visszatérését, aki majd átveszi a hatalmat a birodalom felett. Ekkor érkezett meg a fehér bőrű, szakállas Cortés, aki tudott a hiedelemről és ezt ki is használta hódításai során. Moctezuma megpróbálta lekenyerezni Cortést, de Cortés inkább szövetségre lépett az azték uralmat gyűlölő törzsekkel. Moctezuma meghívta a konkvisztádort a székvárosába, Tenochtitlánba, de Cortés megsejtette, hogy csapdába akarják csalni és foglyul ejtette Moctezumát, mert tudta, addig nem támadják meg az aztékok, amíg az uralkodójuk a kezében van. A meghódolás azonban kikezdte Moctezuma tekintélyét: mikor népéhez próbált szólni, azok kő- és nyílzáport zúdítottak rá és olyan súlyosan megsebesítették, hogy három nap múlva meghalt. Az aztékok azt gondolták, Cortésék ölték meg az uralkodót és a spanyol sereg kis híján odaveszett, mikor az éj leple alatt megpróbált titokban kiszökni Tenochtitlánból (La Noche triste- „szomorú éjszaka”).
Családja
[szerkesztés]II. Moctezuma unokáját, Ihuitemotzint (keresztény nevén Diego Luís de Moctezuma), II. Fülöp spanyol király hozatta Spanyolországba, ahol Francisca de la Cueva de Valenzuelát feleségül vette. 1627-ben, fiuk Pedro Tesifón de Moctezuma Moctezuma de Tultengo első grófja lett. A család egyik leszármazottja Jerónimo Girón y Moctezuma volt, aki a spanyol csapatokat vezette a mobile-i csatában (1781).
Moctezuma lánya, Xipaguacin Moctezuma hercegnő, Juan de Grauhoz, Toleriu bárójához ment feleségül, Juan de Grauone Cortés embere volt, aki magával vitte a lányt Spanyolországba, Toleriuba, közel Andorrához, ahol 1537-ben halt meg.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Moctezuma II: la expansión del imperio mexica (spanyol nyelven). Arqueología Mexicana. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Könyvklub, 2001
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Előző Ahuízotl |
Azték uralkodó 1502–1520 |
Következő Cuitlahuac |