Toltékok
A toltékok közép-amerikai indiánok. Mai leszármazottaik a Salvadorban élő pipilek.
A tolték nép a korai középkor idején vonult be a mexikói magasföldre, majd a 850 körül alapították meg birodalmukat Tula központtal. A maja városok elnéptelenedése után 1000 körül a Yucatán-félszigeten új városokat hoznak létre (Chichén Itzá, Mayapán, Uxmal).
A társadalom katonai alapon szerveződött, a toltékokat harcos hajlam jellemezte. Legnagyobb uralkodójuk Quetzalcoatl volt, aki megerősítette és kiterjesztette a birodalom határait. A birodalom a 12. században kezdett hanyatlani a belső és külső támadások miatt. Magas műveltséget és tudományt hagytak hátra. Területüket a chichimékek foglalták el, akik szintén hatalmas birodalmat hoztak létre a területen azték néven.
A toltékok építészetét is a piramisépítészet jellemezte, de náluk oszlopok is megjelentek, amik a harcosokat ábrázolták (atlaszok). A toltékok is művelték a labdajátékokat, erre utal a két felfedezett játéktér, az áldozati maradványok és a tzompantlik (koponyatartó állványok) is. Jellegzetes tolték szobrok a chacmoolok, az áldozati edénytartó alakok.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |