Azték naptár
A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Az azték naptár másik megnevezése: azték napkő.
A naptár ismeretét a nemesség gyermekeit tanító kalmekak nevű iskolákban külön tanították.
Története
[szerkesztés]Az aztékok által használt megnevezés cuauhxicalli volt (jelentése: „a sas medencéje”). Az eredeti azték naptárat egy 22 tonnás bazalt lapba vésték be, amit 1790-ben találtak meg a mai Mexikóváros főtere, a mai Plaza de la Constitución alatt. A vésett lap jelenleg a Mexikóvárosban lévő Chapultepec Parkban található National Museum of Anthropology and History-ban van.
Azték rituális naptár (tonalpovajli)
[szerkesztés]Tonalpovajli (a napok számlálása): Ez a naptár – nevéből adódóan – az azték rítusok időpontjának meghatározására szolgált elsősorban, de rituális jellegénél fogva egyfajta horoszkóp jelleget is kapott. Két ciklus összekapcsolódásából jött létre, amelyből az egyik 13 napos, a másik 20 napos periódus. A két szám egymáshoz való viszonyából következően (legkisebb közös többszörösük a szorzatuk) egy 260 napos naptár jött létre ilyen módon. 20 folytatólagosan következő napnév mellé egy szám is társult (1-13-ig). Minden napnévhez patrónus-isten is társult, a 13 számozott naphoz pedig 13 isten, a nap urai társultak, valamint 13 szent madár és 9 további isten, melyeket az éjszaka urai néven neveztek. A 13 napos ciklus neve spanyolul trecena, a 20 naposé veintena.
A napok kezdete a reggel (a Nap születése).
A 20 azték nap neve:
- Szipaktli – aligátor
- Ehekatl – szél
- Kalji – ház
- Kvetzpaljin – gyík
- Koatl – kígyó
- Mikiztli – halál
- Mazatl – őz
- Tocstli – nyúl
- Atl – víz
- Itzkvintli – kutya
- Ozomatli – majom
- Malinalji – fű
- Acatl – nád
- Oszelotl – jaguár
- Kvauhtli – sas
- Kozkakvauhtli – keselyű
- Oljin – mozgás
- Tekpatl – kovakés
- Kiavitl – eső
- Socsitl – virág
Azték éves naptár (siupovajli)
[szerkesztés]Siupovajli (az évek számlálása): Az azték éves naptár szoláris, 365 napos évből állt. Az év neve siuitl, 18 részre osztották, a húsznapos hónapok (meztli vagy meztlapovaliztli) 360 napot adtak ki, a maradék öt, a nemontemi napok a naptáron kívüli, szerencsétlen napok voltak. A hónapot 4, egyenként ötnapos ciklusra tagolták. A napév hosszát pontosan ismerték, azonban nem tudjuk, hogy a negyednapos többlet kérdését hogyan oldották meg. Fray Bernardino de Sahagún szerint négyévente nem öt, hanem hat nemontemi nap volt, ami azonos a mi szökőévünk megoldásával.
Sorszám | Hónapnevek | Jelentés | Kapcsolódó istenség | Aera vulgaris megfelelő | Kapcsolódó szertartások | |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Atlkavalko (vagy Kvavitleva, Silomanaliztli) | Vizek megszűnése (Fák állítása / Zöld kukorica felajánlása) | Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Silonen, Ketzalkoatl | február 14 – március 5. | Póznaállítás a templomokban, gyermekáldozatok a kukoricaisteneknek | |
2. | Tlakasipevaliztli | Emberek megnyúzása | Sipe Totek | március 6-25. | szíváldozat, gladiátor-áldozat | |
3. | Tozoztonli (vagy Socsimanaloja) | Virrasztás (Virágáldozat) | Tlalok, Csalcsiutlikve, Koatlikve, Kojolsauki, Szentzon Viznava | március 26 – április 14. | Virágáldozat, növényültetés, esővarázsló gyermekáldozat | |
4. | Vej tozoztli | Hosszú virrasztás | Szinteotl, Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Ketzalkoatl, Silonen | április 15 – május 4. | Szüzek felvonulása, gyermekáldozatok a Tlalok-hegyen és a Tetzkoko-tóban | |
5. | Toskatl | Aszály | Tezkatlipoka, Vitzilopocstli, Miskoatl | május 5 – 22. | Tezkatlipoka megszemélyesítőjének feláldozása | |
6. | Etzalkvaliztli | Gabona felfalása | Tlalok, Csalcsiutlikve, Ketzalkoatl | májusm 23 – június 13. | Kukoricaszár-tánc, böjt | |
7. | Tekvilvitontli | Az urak ünnepe | Vistoszivatl, Socsipilji | június 14 – július 3. | Uralkodói tánc, közrendűek megvendégelése a nemesség körében | |
8. | Vej tekvilvitontli | Az urak nagy ünnepe | Silonen, Szivakoatl | július 4 – 23. | Zsenge kukorica ünnepe, nőáldozat, közrendűek ismételt megvendégelése | |
9. | Mikkailvitontli (vagy Tlasocsimako) | Halottak ünnepe (Virágok születése) | Vitzilopocstli, Tezkatlipoka, Ősök | július 24 – augusztus 12. | Felajánlások, lakomák, táncok, emberáldozat Vitzilopocstlinak | |
10. | Vej mikkailvitontli (vagy Sokotl vetzi) | Halottak nagy ünnepe (Gyümölcshullás) | Siutekutli, Veveteotl, Jakatekutli, Ősök | augusztus 13 – szeptember 1. | Tűzáldozat, póznamászó verseny | |
11. | Ocspaniztli | Az út felsöprése | Toszi, Tlazolteotl, Teteoinnan, Koatlikve, Szinteotl, Csikomekoatl | szeptember 2 – 21. | Aratási ünnepek, takarítás, javítás, hadijelvények kiosztása a harci szezon közeledtével | |
12. | Pacstontli (vagy Teutleko) | Spanyol moha (Istenek érkezése) | Az összes visszaérkezett isten | szeptember 22 – október 11. | Ételáldozat, lakomák, tánc | |
13. | Vej pacstli (vagy Tepeilvitl) | Nagy spanyol moha (Hegyek ünnepe)[1] | Tlalok, Tlaloke, Tepiktotan, Oktli | október 11 – 31. | Hegyi szentélyekbe vitt felajánlások | |
14. | Kecsolji | Arapapagáj | Miskoatl | november 1 – 20. | Halott harcosok tisztelete, vadász-szertartások, hadifoglyok feláldozása, fegyverkészítés | |
15. | Panketzaliztli | Zászlók magasba emelése | Vitzilopocstli, Tezkatlipoka | november 21 – december 10. | Rituális színjáték, hadifoglyok feláldozása, felvonulás | |
16. | Atemoztli | Víz leereszkedése | Esőistenek hegyei | december 11 – 30. | Hegyeknek bemutatott szertartások | |
17. | Titil | Nyújtózás | Ilamatekutli, Szivakoatl, Tonantzin, Jakatekutli | december 31 – január 19. | Lakoma, rabszolgaáldozat, tánc | |
18. | Izkalji (vagy Vaukiltamalkvaliztli | Sarjadás (Tamale fogyasztása) | Siutekutli, Tlalok, Csalcsiutlikve | január 20 – február 8. | Állatáldozat, szertartásos füllyukasztás |
Azték istenekről lásd még: Aztékok
Azték körnaptár (Nagyciklus, siumolpilji)
[szerkesztés]Siumolpilji (évköteg): A harmadik azték naptár az első kettő kombinációja, a 18 980 napból, azaz ~52 évből álló periódus a nagy körnaptár. Ebben minden nap egyedi jelzést kapott, és a kettős rendszerű napmegnevezések 52 évenként ismétlődtek. Ebből ered az azték kormeghatározás egyik nagy problémája: mivel az aztékok az 52 éves ciklusokat nem számozták, a datálásként alkalmazott napmegjelölések nem helyezhetők el pontosan a kronológiában.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az utóbbi kettőnek nincs köze a spanyolokhoz, véletlen, hogy a növényt spanyol mohának nevezzük.
Irodalom
[szerkesztés]- Smith, Michael E.. Aztékok. Szukits K. (2004). ISBN 963-9344-90-7
- Aguilar-Moreno, Manuel. Élet az aztékok földjén. Gold Book (2006). ISBN 978-963-426-080-6