Ugrás a tartalomhoz

I. Gozelon alsó-lotaringiai herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gozelon alsó-lotaringiai herceg
Antwerpen őrgrófja (kb. 1008), Alsó-Lotaringiai herceg (1023), Felső-Lotaringia hercege (1033)
Uralkodási ideje
(kb. 1008 – 1044)
ElődjeII. Gottfried alsó-lotaringiai herceg
UtódjaII. Gozelon alsó-lotaringiai herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházWigerich-ház
Született968/73
nem ismert
Elhunyt1044. április 19.
nem ismert
NyughelyeMünsterbilsen
ÉdesapjaII. Gottfried hainaut-i gróf
ÉdesanyjaMatilda of Saxony
Testvére(i)
Házastársanem ismert
GyermekeiGodfrey, Mathilde, Gozelon, Frederic, Uda, Regelindis
A Wikimédia Commons tartalmaz Gozelon alsó-lotaringiai herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Gozelon (967 k. – 1044. április 19.) középkori nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség ura, Antwerpen őrgrófja. (Egyik) lakhelye Bouillon vára volt.[1]

Élete

[szerkesztés]

Apja Gottfried, Verdun és Hainaut grófja, anya Szász Matilda. A "Gesta Episcoporum Virdunensium" megnevezi Godfrey és Matilda gyermekeit: "Adalberonem…episcopum, Fredericum et Herimannum comites, Godefridum atque Gozelonem" és megjegyzi, hogy Godfrey és Gozelon később hercegi címet viseltek.[2]

Kb. 1008-tól az Antwerpen őrgrófja címet viseli.[3] Gozelon őrgróf és bátyja, II. Gottfried[4] Adabold utrechti püspökkel együtt szerepelnek egy 1023 előttre datált oklevélben.

1023-ban bátyja halála után örökölte az alsó-lotaringia hercege címet, mint I. Gozelon.[5] II. Konrád német király 1024-es megválasztásakor "Gozilo a ripuárok hercege" címen említették (a ripuárok egy frank törzs volt, akik a Rajna középső folyása mentén éltek).

1033-ban III. Frigyes halála után II. Konrád kinevezte Felső-Lotaringia hercegévé is, vagyis személyével (ha rövid időre is) egyesült a lotaringiai hercegség. 1038-40 körül még fiával, Godfrey-vel aláírtak egy birtokadományozási szerződést.[6] 1044-ben,[7] feltehetően április 19-én halt meg.[8]

Családja és leszármazottai

[szerkesztés]

Felesége neve vagy származása nem ismert, de a házasságból hat gyermek született.

  • Godfrey (1000/1015 - 1069. december 30., Verdun). Herimannus beszámol arról, hogy "Gotefridus alter filius eius [=Gozzilo dux Lotharingorum]" nem kapta meg apja halála után Alsó-Lotaringiát.[9] Születésének éve nem ismert, a becsült dátumot apja becsült születési éve és húga, Regelindis élete alapján (akinek legidősebb fia 1035 előtt született) határozták meg. Mivel tevékenységéről semmilyen információ nem maradt fenn 1040 előtt, feltételezhető, hogy a becsült időszak vége felé született. 1044-ben apja halála után örökölte a felső-lotaringiai hercegi címet, de csak 1065-ben, IV. Henrik német-római császár közbenjárására kapta meg Alsó-Lotaringia hercegségét.
  • Mathilde (? - 1060. július 17.). Az "Annales Weissemburgenses" jegyezte fel a nevét ("Mathildam, Gozelini ducis filiam") és ugyanez a forrás adja meg, hogy férje meggyilkolta 1060-ban.[10] Bár elsődleges forrás nem áll rendelkezésre első házasságáról, de a "Monumenta Epternacensia" megemlíti "Heinricus"-t, mint "Mathilde Gozelonis ducis filia" második férjét.[11] Első férje feltehetően Sigebodo, Richwin Saintois grófjának és Mathildének fia. Második férje Henrik lotaringiai alkirály (Pfalzgraf), akit elmebetegsége miatt kolostorba zártak, de elszökött és megölte feleségét. 1060. július 26-án az echternachi apátságban halt meg.
  • Gozelon (? - 1046. május 22. előtt) "Herimannus" krónikája jegyzi fel nevét, amikor apja halála után megkapta a hercegi címet ("Gozziloni filius Gozzilo dux Lotharingorum").[12] Apja 1044-es halála után III. Henrik német-római császár Alsó-Lotaringia hercegévé nevezte ki, míg bátyja Felső-Lotaringia hercege lett. Hermannus Contractus (Hermann von Reichenau) korabeli krónikás feljegyezte, hogy "lusta" ("ignavus"). Luxemburgi Frigyes 1046-ban elkergette Alsó-Lotaringiából, amit az "Annales Altahenses" is feljegyzett, amikor Frigyes hivatalosan megkapta III. Henriktől a hercegi címet.[13]
  • Frederic (? - Firenze, 1058. március 29.) Frigyes, örökölhető cím híján, papi pályára lépett, a "Gesta Epsicoporum Virdunensium" 1051-ben feljegyzi, mint liège-i Szent Lambert templom főesperesét.[14] 1057-ben már a Monte Cassino-i apátság főapátja és bíboros. 1057. augusztus 2-án IX. István néven pápává választották.[15]
  • Uda (? - ?. október 23.) A "Vita Sanctæ Gudilæ" jegyzi fel nevét ("Oda…Gozelonis ducis filia"), mint Lambert gróf feleségéét egy 1047-re datált bejegyzésben.[16] A "Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi" is felsorolja Gozelon gyermekei között ("Godefridum ducem, Odam et Regelindam").[17] Férje II. Lambert leuveni gróf (? - 1062. szeptember 21. után), I. Lambert gróf és felesége, Gerberge alsó-lotaringiai hercegnő fia.
  • Regelindis (kb. 1010-1015 - 1067 után) A "Fundatio ecclesiæ Sancti Albani Namurcensis" úgy utal "comes Albertus secundus" feleségére, mint Gozelon herceg lányára ("Gothelonis ducis filia"), de a nevet nem adja meg.[18] A "Chronicon Hanoniense" megnevezi "Gosseclone ducis Lotaringie…[filia] Raelendem"-et, mint "Alberto comiti" feleségét. Férje II. Albert namuri gróf (? - 1063/64), I. Albert és Ermengarde fia. Regelindis születési idejére onnan lehet következtetni, hogy legidősebb fia 1035 előtt született.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mathys 85. o.
  2. ↑ Gesta Episcoporum Virdunensium, continuatio 9, (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS X, pp. 486-530), p. 48.
  3. ↑ Henrik német király 1008-ban birtokot adományozott Gozelon őrgrófságában egy bizonyos Baldricnak ("Henricus…rex" adománya "inter flumina..Nitæ..Thila..Wauerwald in comitatu Gotizonis comitis qui Antwerf dicitur situm", az adományt kapta "nostrum bestiarum Baldrico sanctæ Leodicensis ecclesiæ presul nec non Baldrico comiti"), forrás: Die Urkunden Heinrichs II und Arduins, Bresslau, H. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, III, p. 221.
  4. ↑ ("Ducis Godefridi eiusque fratris…marchionis Gozelonis")
  5. ↑ Mommsen, T. E. and Morrison, K. F. (trans.) (1962) Imperial Lives and Letters of the Eleventh Century (New York), "Wipo, On the election and consecration of Conrad II (1024)", from "The Deeds of Conrad II (Gesta Chuonradi II imperatoris)", reproduced in Hill, pp. 192-201.
  6. ↑ ("dux Gozelo et eius filius Godefridus"), forrás: Die älteren Urkunden des Klosters S. Vanne zu Verdun, Jahrbuch der Gesellschaft für lothringische Geschichte und Altertumskunde, 1898, XXXVII, p. 443.
  7. ↑ Bernoldi Chronicon 1044, MGH SS V, p. 425.
  8. ↑ Althoff, G. (ed.) (1983) Die Totenbücher von Merseburg, Magdeburg und Lüneburg (Hannover), Lüneburg.
  9. ↑ Herimanni Augiensis Chronicon 1044, MHG SS V, p. 124.
  10. ↑ Annales Weissemburgenses 1058, MGH SS III, pp. 70-1.
  11. ↑ Monumenta Epternacensia 33, MGH SS XXIII, p. 26.
  12. ↑ Herimanni Augiensis Chronicon 1044, MHG SS V, p. 124
  13. ↑ Annales Altahenses 1046, MGH SS XX, p. 802.
  14. ↑ Laurentii Gesta Episcoporum Virdunensium 4, MGH SS X, p. 493.
  15. ↑ Chronicon Hugonis, monachi Virdunensis et divionensis abbatis Flaviniacensis II.16 1051, MGH SS VIII, p. 408.
  16. ↑ Vita Sanctæ Gudilæ anonymo, MGH SS XV.2, p. 1203.
  17. ↑ Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 5, MGH SS XXV, p. 384.
  18. ↑ Fundatio ecclesiæ Sancti Albani Namurcensis, MGH SS XV.2, p. 962.

Források

[szerkesztés]
  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
  • ↑ Matthys: André Matthys: Bouillon. In Valérie Dejardin (szerk) – Julien Maquet (szerk): Le patrimoine militaire de Wallonie. (franciául) Namur: Institut du Patrimoine wallon. 2007. 84–89. o. ISBN 978-2-930466-20-0  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Gottfried alsó-lotaringiai herceg 		Következő uralkodó:
II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg
Előző uralkodó:
Ansfrid utrechti püspök 		Következő uralkodó:
V. Balduin flamand gróf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Gozelon_alsó-lotaringiai_herceg&oldid=27042344”