Ermengarde namuri grófné
Ermengarde namuri grófné | |
Született | nem ismert nem ismert |
Elhunyt | nem ismert nem ismert |
Édesapja |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ermengarde (kb. 970/75- 1013 után) namuri grófnő, I. Albert namuri gróf felesége.
Élete
[szerkesztés]Apja Károly, Alsó-Lotaringia hercege (uralk. 977-991), anyja Adelais de Troyes (). Szülei 970-ben házasodtak össze, és bár Ermengarde pontos születési ideje nem ismert, feltehetően 970-975 közé tehető. Hat gyermek közül ő volt a második. A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyzi Károly két lányát, "Ermengardem et Gerbergam".[1] Másrészről a "Gesta Abbatem Trudonensium" Ermengarde apjának Ottót, Károly fiát és utódát adja meg,[2] ami kronológiailag nem összeegyeztethető az Ermengarde életéről fennmaradt információkkal.[3] Ermengarde születési dátumának meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy feltehetően ő volt az anyja Albert namuri herceg gyermekeinek.[4]
Ermengarde és Albert feltehetően 990-ben kötöttek házasságot, mivel az egyik forrás nem sorolja fel Károly családtagjai között, amikor Károlyt Capet Hugó francia király fogságba ejtette 991-ben: "Karolum..cum uxore Adelaide et filio Ludovico, et filiabus duabus, quarum altera Gerberga, altera Adelaidis dicebatur, necnon et Arnulfo nepote"[5] A gróf és felesége között fennálló korkülönbség miatt felmerült, hogy Ermengarde Albert második felesége lehetett.[6] Amennyiben ez igaz, az első házasságból egyetlen gyermek sem érte meg a felnőttkort, mert Albert utóda (feltehetően legidősebb fia) Róbert volt, akinek Ermengarde volt az anyja. Ezt a "Gesta Episcoporum Cameracensium" is megerősíti, amely feljegyzi, hogy "Rotberdo Namurcensi comite" elárulta és az 1013-as hougaerde-i csatában magára hagyta Lambert leuveni grófot, aki fogságba esett és csak a namuri gróf anyjának közbenjárására szabadult ki ("Rotbodi…comitis mater").[7]
Leszármazottai
[szerkesztés]Albert és Ermengarde házasságából hat gyermek származott:
- Róbert ( - 1031). A Fundatio Ecclesiæ S Albani Namucensis feljegyzi származását: "comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente",[8] amit hagyományosan úgy értelmeznek, hogy Róbertnek Albert és Ermengarde voltak a szülei. Apja halála után mint II. Róbert örökölte a grófi címet. A Miracula Sancti Veroni másként adja meg a nevet, eszerint "comitem Ratbodum" csodálatos módon felépült lázából, amikor a szent ereklyéihez járult.[9] Róbert feleségének neve nem ismert, házasságukból feltehetően csak egy gyermek született, aki fiatalon meghalt: a Miracula Sancti Gengulfi említi "Radbodus Namurcensium comes" nevét és feljegyzi, hogy a szent meggyógyította "filio suo morte gravatu".[10]
- Albert ( - 1063/64). A Genealogica comitum Buloniensium feljegyzi, hogy Ermengarde volt az anyja "Albertum comitem de Namuco".[11] Bátyja halála után mint II. Albert örökölte a grófi címet. Ő alapította a Saint-Aubain templomot Namurben, amelynek alapító okirata feljegyzi Albertet ("comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente").[8]
- Hedwig (v. Hadewide) (1005/10 - 1080. január 28.) A Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi említi "Hadewidem et Emmam de Los" nevét, akik "Ermengardis [filiæ Karoli ducis]" lányai voltak.[12] Hedvig feltehetően szülei házasságának vége felé született, mivel apja 1010 körül, ő maga 1080-ban halt meg. Hedvig 1075-ben megalapított Châtenois apátságát, amit halála után ("post obitum ductricis Hadewidis") fia, "dux Theodericus filius eius" is megerősített.[13] Férje Gerard felső-lotaringiai herceg.
- Liutgarde (v. Emma) (? - ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert namuri gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam",[14] de a Gesta Abbatem Trudonensium mint "Lutgarde filia Hermegardis Namurcensis comitissæ, Ottonis prefati ducis filie" nevezi meg, aki férjével, Ottóval ("Ottonis comitis de Los") II. Baldric liège-i püspök szülei voltak.[15] A rokoni kapcsolat meglehetősen valószínűtlen, hiszen Liutgarde szülei 990-ben házasodtak, míg Baldricot 1008-ban iktatták be püspöki székébe. Férje Ottó, Looz grófja.
- Goda (? - ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam" és megjegyzi, hogy Goda volt az anyja Meinsindának ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ").[14] Goda férjének kilétére nézve nem maradt fenn semmilyen információ, de házasságukból egy gyermekről tudunk:
- Meinsinda (? - ?) A Vita Arnulfi közli, hogy Szent Arnulf püspöknek Meinsinda volt az anyja ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ"). Férje nem ismert, de a házasságból származó gyermek, Arnulf, 1060-ban belépett a soissons-i Saint Médard kolostorba, 1081-ben püspökké avatták és az Oudenbourgi kolostorba vonult vissza, amit ő alapított.
- Ermengarde (? - ?). Csak a Vita Arnulfi-ből ismert, amely megnevezi III. Albert gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam".
Források
[szerkesztés]- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Genealogica comitum Buloniensium, Pertz, G. H. (ed.) MGH SS IX, p. 300.
- ↑ Gestorum Abbatem Trudonensium Continuatio Tertia 1005, MGH SS X, p. 382.
- ↑ Bővebben ld. I. Albert namuri gróf
- ↑ amennyiben a gróf nem kétszer házasodott
- ↑ Richeri Historiæ IV 49, MGH SS III, p. 642.
- ↑ Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196 (Namur), p. xlvi., Rousseau, F. (ed.), Brussels, 1936
- ↑ Gesta Episcoporum Cameracensium III 5, MGH SS VII, p. 468.
- ↑ a b Fundatio Ecclesiæ S. Albani Namucensis, MGH SS XV.2, p. 962.
- ↑ Ex Miraculis S. Veroni Auctore Aolberto Abbate Gemblacensi 20, MGH SS XV.2, p. 752.
- ↑ Ex Miraculis S. Gengulfi Auct. Gonzone Abbate Florinensi 15, MGH SS XV.2, p. 793.
- ↑ Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, p. 300.
- ↑ Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 4, MGH SS XXV, p. 383.
- ↑ Cartulaires de l'abbaye de Molesme, Tome II, 119 and 127, pp. 120 and 126.
- ↑ a b Vita Arnulfi Episcopi Suessioniensis I.3, MGH SS XV.2, p. 879.
- ↑ Gestorum Abbatem Trudonensium Continuatio Tertia 1007, MGH SS X, p. 382.