Ugrás a tartalomhoz

II. Arnulf flamand gróf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a flamand grófról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Arnulf (egyértelműsítő lap).
II. Arnulf flamand gróf
(holland: Arnulf II van Vlaanderen, francia: Arnoul II de Flandre, angol: Arnulf II, Count of Flanders
Flandria grófja
Uralkodási ideje
965 – 988
Koronázása
965
ElődjeI. Arnulf flamand gróf
UtódjaIV. Balduin flamand gróf
Életrajzi adatok
UralkodóházFlandria-ház
Születettkb. 960
nem ismert
Elhunyt988. március 23. (kb. 28 évesen)
nem ismert
NyughelyeSaint-Bertin apátság
ÉdesapjaIII. Balduin flamand gróf
ÉdesanyjaMathilde
Testvére(i)
HázastársaRozala vagy Susanna
GyermekeiMathilde, Balduin
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Arnulf flamand gróf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Arnulf (kb. 960 – 988. március 23.) Flandria grófja 965-től haláláig, III. Balduin és Burgundiai Mathilde egyetlen gyermeke.

Élete

[szerkesztés]

Arnulf még csecsemő volt amikor 962-ben meghalt apja, majd nagyapja 964 v. 965-ös halálát követően megörökölte a flamand trónt. Nagyapjához és fiához, IV. Balduinhoz hasonlóan előszeretettel használta a márki címet, amit számos fennmaradt oklevele tanúsít.[1] Uralkodása kezdetén egy bizonyos Baldwin vagy Balzo ( - 973) gyámsága alatt állt, aki feltehetően nagyapja bátyjának, Adalolfnak[2] vagy II. Balduin bátyjának, Raoulnak[3] a törvénytelen fia volt. Arnulf neve feltűnik a St. Bertin apátság apátjainak listáján is,[4] de valószínűleg gyermekként, névleg volt csak a cím birtokosa.

Mikorra 976-ban elnyerte nagykorúságát, az I. Arnulf által Flandriához csatolt területek egy része elveszett. A kiskorú Arnulf öröklésének biztosítására I. Arnulf Pikárdia egy részét Lothár francia királynak adta, majd Boulogne grófságát egy másik rokonra hagyta. II. Arnulf kiskorúságának kezdetén Lothár elfoglalta a Ponthieu-i grófságot és rokonának, Capet Hugónak adta.

V. Lajos francia király halálát (987) követően, elsősorban a Karoling-dinasztiához fűződő kapcsolatai miatt, Arnulf Lotaringiai Károly és fia, Otto utódlását támogatta a nemesség és a papság jelöltje, Capet Hugóval szemben. Hugo válaszul sereget vezetett Flandria ellen és Arnulf kénytelen volt I. Róbert normandiai hercegnél menedéket keresni. Róbert segítségével a két fél megegyezett, miszerint Hugo visszaadja az elfoglalt területeket és Arnulf elismeri, mint francia királyt.

Halála után kiskorú fia, IV. Balduin örökölte a grófi címet. Halálára a források felváltva 987-et vagy 988-at adnak meg.[5] Annyi bizonyos, hogy fia és örököse, IV. Balduin már 988. április 1-jén grófként szerepel egyik okiratában, anyjával együtt.[6] A március 30-i dátumot a Tronchiennes-i krónika[7] és állítólagos sírfelirata közli[8] Ezzel szemben Anselmus, Franciaország királyairól írt históriájában, március 23-át adja meg, de nem közli forrásait.[9]

A genti krónikában Susanna neve mellett feltüntetett "regina" cím feltehetően csak arra utal, hogy kiskorú fia mellett grófnőként uralkodott Flandria felett,[10] nem pedig arra, hogy ekkor már feleségül ment második férjéhez, II. Róbert francia királyhoz.[11]

Családja

[szerkesztés]

Felesége Lombardiai Rozala vagy Susanna ( - 1003. december 13.), II. Berengár olasz király lánya.[12] Második férje "Jámbor" Róbert francia király. Feltehetően Rozala néven keresztelték meg és a Susannát csak később kezdte el használni, férje halála után már ezen a néven tűnik fel egy bejegyzésben (ld. fent). Házassága II. Róberttel feltehetően nem volt sem sikeres, sem hosszú, mindenesetre a korabeli források szinte semmilyen adatot nem közölnek erre vonatkozóan.[13]

Gyermekeik:

  • Balduin ( - 1035. május 29/30.), IV. Balduin néven Flandria grófja 987/8-1035 között, felesége Luxemburgi Otgive.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cart. S.-Pierre de Gand, 1: 43-54, passim
  2. ↑ "Hic etenim Baldzo filius fuit Adalulfi, qui erat uterinus frater Arnulfi magni eundemque Baldzonem ex concubina genuit, …", De Arnulfo comite, MGH SS 9: 304
  3. ↑ "Obiit Balzo, filius Rodulfi comitis" Ann. Bland., s.a. 973, Grierson (1937), 21; Ann. Formos., s.a. 973, ibid. 126
  4. ↑ MGH SS 13: 391 ("Ernulfus comes abba"), 607 ("Arnoldus abbas"
  5. ↑ "Obiit Arnulfus marchysus, nepos magni Arnulfi." Ann. Bland., s.a. 989, Grierson (1937), 22. "Obiit Arnulfus, nepos magni Arnulfi. Sepultus est in Blandinio.", Ann. Elmarenses, s.a. 988, ibid., 87; "Obiit Arnulfus, nepos magni Arnulfi", Ann. Formos., s.a. 991, ibid., 126; "Obiit Arnulfus iunior." Annales Elnonenses ("minores"), s.a. 988, ibid., 152
  6. ↑ "Ego Balduinus marchisus, cum matre mea Susanna regina, post excessum vite patris mei Arnulfi marchysi, …" Cart. S.-Pierre de Gand, 56 (#64)
  7. ↑ "Trigesimo die Martii, Arnulphus Junior, relicto Balduino filio adhuc impubere, diem suum clausit: alii tribuunt anno sequenti." Chronicon Trunchinense, s.a. 988, Corpus Chron. Fland. 1: 596
  8. ↑ "Inclytus Arnulphus comes hic est carne sepultus, / Arnulphus Magnus cujus habetur avus. / Hic nos ditavit, nec ab avo degeneravit, / Nam Camphim, Harnes et bona plura dedit. / Martis terdena lux ibat solis habena, / Cum pius hic heros transiit ad superos. // Auxit quippe data, fecit et esse rata. / Hujus Susanna conjux fuerat veneranda, / Balduinum generans, pignus avorum imitans. / Hunc, rex justorum, socium fac esse tuorum, / Atque bonis veris gaudeat in superis. / Terdena luce, cum Martius esset in axe, / Corpus humo tradit, cum moriendo cadit." Adrien de Budt, Chronicon Flandriae, Corpus Chron. Fland. 1: 273
  9. ↑ Anselme 2: 715
  10. ↑ Stewart (2006)
  11. ↑ Vanderkindere (1902), 1: 295
  12. ↑ "Arnulfus, filius eius [Mathilde] ex priori marito Balduino, duxit filiam Berengeri regis Langobardorum, Ruzelam quae et Susanna, ex qua suscepit Balduinum Barbatum." Genealogia comitum Flandriae Bertiniana, MGH SS 9: 306; "Post immaturum Arnulfi iunioris marchionis mortem, cuius avus Magnus exstitit Arnulfus, Balduinus, filius eius, cum matre Rozala derelictus est parvulus. Hic enim est qui postea Prolixae-barbae dictus est Balduinus, cuius mater Rozala filia fuit Berengarii regis Italiae, quae post mortem Arnulfi principis Roberto regi Francorum nupsit, et Susanna dicta mutato nomine, regina regnavit." Ex vita Bertulfi Renticensis, c. 33, MGH SS 15, part 2: 638]
  13. ↑ "His ita sese habentibus, Rotbertus rex cum in undevicesimo aetatis anno, iuventutis flore vernaret, Susannam uxorem genere Italicam, eo quod anus esset, facto divortio repudiavit." Richer iv, 87, MGH SS 3: 651; Ex vita Bertulfi Renticensis
  14. ↑ A július 24-re vonatkozó adatot állítólagos sírfelirata tartalmazza: "Indolis emerite Mathildis filia clari / Hic iacet Arnulfi magnificique viri. / Lumine deciduo caruit que .VIIII. kalendas / Augusti, domina solvens iura suo." MGH Poetae Latini 5: 298]. A halál éve 995, amint azt a IV. Balduin és Susanna által kiadott oklevél feltünteni: "Susanna regina cum filio suo Baldwino pro animo filie sue Mathildis … Actum est autem hoc VIIº kal. augusti anno verbi incarnati DCCCCXCIIº, indictione VIIIª, regnante Rotberto rege, anno Xº regiminis domni Adalwini abbatis." Cart. S.-Pierre de Gand, 60 (#71); II. Róbert 995-996-ban foglalta el a francia trónt.
  15. ↑ Genealogia comitum Flandriae Bertiniana, MGH SS 9: 306 (see above)

Források

[szerkesztés]
  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán[1] elérhető


Előző uralkodó:
I. Arnulf 		Következő uralkodó:
IV. Balduin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Arnulf_flamand_gróf&oldid=23566314”