I. Arszinoé
| I. Arszinoé | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| Hieroglifa |
Arszinoé | ||||||||||||||||
| Apja | Lüszimakhosz | ||||||||||||||||
| Anyja | Nikaia | ||||||||||||||||
| Férje | II. Ptolemaiosz | ||||||||||||||||
| Gyermekei | III. Ptolemaiosz Lüszimakhosz Bereniké | ||||||||||||||||
| Sírja | ismeretlen | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Arszinoé témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
I. Arszinoé (Αρσινόη Α’, i. e. 305[1] – i. e. kb. 248 után[2]) ókori egyiptomi királyné a ptolemaida korban, II. Ptolemaiosz Philadelphosz felesége.
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]Lüszimakhosz király és Nikaia királyné második lánya és legfiatalabb gyermeke volt.[3][4] Két testvére volt: Agathoklész és Eurüdiké.[3][4]
Arszinoé apai nagyapja Pellai Agathoklész volt,[5] egy nemesember, II. Philipposz makedón király kortársa, anyai nagyapja pedig Antipatrosz, a befolyásos régens.[6] Nagyanyjáról nevezték el,[7] de nem tudni, Lüszimakhosz vagy Nikaia anyjáról.[2] Életéről házassága előtt keveset tudni.
Házassága
[szerkesztés]I. e. 289/88[8] és 281 között[9] Arszinoé feleségül ment II. Ptolemaioszhoz, a ptolemaida kori Egyiptom uralkodójához, akinek az első felesége lett. Ptolemaiosz anyai ágon távoli unokatestvére volt. A házasságra Lüszimakhosz és II. Ptolemaiosz szövetségének részeként került sor, melyet I. Szeleukosz Nikatór ellen kötöttek.[10] Arszinoénak és Ptolemaiosznak három gyermeke született: III. Ptolemaiosz Euergetész, Lüszimakhosz és Bereniké.[11] I. e. 279–274/3 között valamikor megérkezett Egyiptomba Ptolemaiosz testvére, II. Arszinoé, aki Lüszimakhosznak, I. Arszinoé apjának utolsó felesége volt; férje halála után féltestvéréhez, Ptolemaiosz Keraunoszhoz ment hozzá, akitől menekülnie kellett. Valószínűleg II. Arszinoé kezdeményezésére I. Arszinoét megvádolták azzal, hogy összeesküvést szőtt Ptolemaiosz meggyilkolására. A vádak hatására Ptolemaiosz elítélte feleségét, eltaszította magától és a felső-egyiptomi Koptoszba száműzte.[10] Mivel nagyjából ugyanebben az időben száműzte unokahúgát, Theoxenát is, lehet, hogy a két esemény kapcsolatban állt egymással, tekintve, hogy Theoxenát is a Thébaisz régióba küldték,[12] talán szintén Koptoszba.
II. Ptolemaiosz ezután testvérét, II. Arszinoét vette feleségül, akinek halála után I. Arszinoé gyermekeit is hivatalosan II. Arszinoé gyermekeinek tekintették.
Száműzetésben
[szerkesztés]Arszinoé húsz éven át élt száműzetésben, de ezt fényűző körülmények közt töltötte és a fáraó volt feleségeként jelentős hatalmat gyakorolt. Férje halála után Arszinoé elsőszülött fia lépett trónra.[8]
Egy Koptoszban talált sztélé említi I. Arszinoét.[10] A sztélét Arszinoé háznagya, Szenuser állíttatta, a királyné száműzetése idején;[13] a szöveg a király feleségének nevezi Arszinoét, de nevét nem írják kártusba, ahogyan rangjához illene.[10] Egy föníciai nyelvű felirat a ciprusi Lapithoszon, II. Ptolemaiosz 11. vagy 12. uralkodási évéből szintén említi Arszinoét,[14] A felirat szerint egy bizonyos Jatonba’al áldozatot mutatott be „a törvényes utód és felesége” nevében,[14] utóbbi Arszinoéra utal. Valószínű, hogy az áldozat bemutatójához még nem ért el a hír, hogy Arszinoé árulás vádjával kegyvesztett lett.[14]
Gyermekei
[szerkesztés]- III. Ptolemaiosz Euergetész
- Lüszimakhosz
- Bereniké Phernopherosz, Szíria királyának, II. Antiokhosz Theosznak a felesége
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I, Footnote 4. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ a b Arsinoe I. Ptolemaic Genealogy . (Hozzáférés: 2018. október 20.), 10. lábjegyzet
- ↑ a b Bengtson. Griechische Geschichte von den Anfängen bis in die römische Kaiserzeit, 569. o.
- ↑ a b Heckel. Who’s who in the age of Alexander the Great: prosopography of Alexander’s empire, 175. o.
- ↑ Lysimachus’ article at Livius.org. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ Lightman, A to Z of ancient Greek and Roman women, p.233
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I, Footnote 3. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ a b Lightman. A to Z of ancient Greek and Roman women, 43. o.
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ a b c d Arsinoe I. Britannica Online Encyclopedia
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I, Footnote 7. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Theoxena, Footnote 6 Archiválva 2011. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I, Footnote 8. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ a b c Arsinoe I. Ptolemaic Genealogy . (Hozzáférés: 2018. október 20.), 9. lábjegyzet
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arsinoe I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bengtson, Hermann. Griechische Geschichte von den Anfängen bis in die römische Kaiserzeit. C.H.Beck (1977)
- Ptolemaic Genealogy: Arsinoe I. Tyndale House . (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- Arsinoe I. Britannica Online Encyclopedia
- Ptolemaic Genealogy: Theoxena. Tyndale House . [2011. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- Lysimachus. Livius.org . [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- Heckel, Waldemar. Who’s who in the age of Alexander the Great: prosopography of Alexander’s empire. Wiley-Blackwell (2006)
- A to Z of ancient Greek and Roman women. Infobase Publishing (Google eBook) (2007)