II. Philipposz makedón király

II. Philipposz
Makedónia királya
Uralkodási ideje
I. e. 356 – I. e. 336
Elődje	IV. Amüntasz
Utódja	III. Alexandrosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Argead dynasty
Született	I. e. 382 Pella
Elhunyt	I. e. 336 októbere (46 évesen) Aigai
Nyughelye	Aigai
Édesapja	III. Amüntasz király
Édesanyja	Eurüdiké
Testvére(i)	Eurynoe III. Perdikkasz makedón király II. Alexandrosz Menelaus
Házastársa	1) Audata 2) Phila 3) Nikeszipolisz 4) Philinna 5) Olümpiász 6) Meda 7) Kleopátra Eurüdiké
Gyermekei	Künané Philipposz Alexandrosz Kleopátra Thesszaloniké
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Philipposz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp (ógörögül: Φίλιππος Βʹ ὁ Μακεδών, latinul: Philippus II), (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük, Alexandrosz követte a trónon.

Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt magas színvonalú oktatásban részesült és korszerű hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását).

I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről más görög poliszok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg a Thébaiban megismert mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a klasszikus phalanx hadviselés továbbfejlesztésével. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét.

A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. A vele rivális poliszokat gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan más hellén poliszok is makedón fennhatóság alá kerültek. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme.

II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban

I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. Hellasz, hogy megelőzze a makedónok dominanciáját, egyesítette erőit és fellázadt Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott ellenfelein. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen.

II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Lásd még

• Aiszkhinész
• Démoszthenész
• Korinthoszi Szövetség

Források

• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 764. o. ISBN 963-9257-11-7  

Külső hivatkozások

• Valóban II. Philipposz sírját találták meg Verginában. Múltkor.hu.
• [1]

Előző uralkodó:
II. Alexandrosz

Makedónia királya
Kr. e. 356 – Kr. e. 336

Következő uralkodó:
III. Alexandrosz