Ugrás a tartalomhoz

Huber Károly (zenész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a hegedűművész, zeneszerző és karnagyról szól. Hasonló címmel lásd még: Huber Károly (egyértelműsítő lap).
Huber Károly
A Vasárnapi Ujság gyászjelentésében (Pollák Zsigmond metszetén, 1885)
A Vasárnapi Ujság gyászjelentésében
(Pollák Zsigmond metszetén, 1885)
Életrajzi adatok
Születési névHuber Károly
Született1828. július 1.
Varjas
Elhunyt1885. december 20. (57 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaSzevera Lujza
GyermekeiHuber Miksa, Hubay Jenő
Pályafutás
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző, karmester, hegedűművész, zenetanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Huber Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Huber Károly (magyarosított neve: Hubay Károly,[1] Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus, Hubay Jenő édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt első[1] hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862-től 1871-ig Erkel Ferenc mellett, annak másodkarmestereként működött. Szerepelt Az álarcosbál és a Don Carlos Giuseppe Verdi-operák első bemutatóján, betanította 1866-ban a Lohengrint és a Tannhäusert, amivel meghonosította Richard Wagner operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, amelynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya.

1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatók.

Huber Károly és fiai: Hubay Károly jogász-doktor, énekes, csellista (balra) és Hubay Jenő (jobbra)[2][3]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (25/1-1-26)

1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz származású, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,[4] Ferenczi Zoltán felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda Volkmann Róbert, Ferdinand Laub(wd) cseh hegedűművész is.[1]

Felesége 1871. júliusi halálát[5] követően 1880-ban Temesvárott újra házasságot kötött, neje a 19 éves Fischer Adél lett.[6] Második házasságából három kisgyermeke maradt árván, amikor 57 évesen szívszélhüdésben elhunyt.[7]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben a szalatnai Hubay család sírboltjában található (25/1-1-26), Hubay Jenővel közös síremléküket Telcs Ede, a család bensőséges barátja készítette.[8]

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Hegedűtan a budapesti zenedében való tanításra (Pest, 1853)
  • Székely leány (1858)
  • A víg cimborák (1863)
  • A király csókja (1875)
  • Udvari bál (1882)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Haraszti Emil: Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library) (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913
  2. ↑ Gombos László Photos Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  3. ↑ Gombos László: A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában, (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29.
  4. ↑ Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.). [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  5. ↑ Huber Aloysia halálesete bejegyezve a budakeszi római katolikus halotti anyakönyv 67/1871. folyószáma alatt.
  6. ↑ A budapest-szentistvánvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 87/1880. folyószám, bejegyezve 1880. június 19-iki dátummal.
  7. ↑ Vasárnapi újság 32. évfolyam 52. szám (844. oldal) epa.oszk.hu - 1885. december 27.
  8. ↑ Tóth Vilmos: A kisplasztikák és portrészobrok művésze. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. május 11. 38. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kapcsolódó oldalak

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huber_Károly_(zenész)&oldid=27596843”