Felsőbesenyő
Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Garamszentkereszti | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1382 | ||
Polgármester | Jozef Brhlík | ||
Irányítószám | 966 11 (pošta Trnavá Hora) | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | ZH | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 417 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 498 m | ||
Terület | 5,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″48.589700°N 19.001100°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″48.589700°N 19.001100°E | |||
Felsőbesenyő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbesenyő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőbesenyő (1890-ig Dubrava, szlovákul: Hronská Dúbrava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 10 km-re keletre, Zólyomtól 9 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1382-ben „Dubroua" néven említik először, majd 1464-ben „Bessenew" néven szerepel oklevélben. Saskő várának uradalmához tartozott. A 17. századtól a bányakamara tulajdona. 1534-ben malma és 5 portája állt. 1601-ben 31 adózó háza létezett. 1715-ben malma és 25 adózója volt, közülük 2 kézműves. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbesenyő, jelentéktelen kis tót község, mely Zólyom vármegye határán fekszik. Azelőtt a saskői uradalomhoz tartozott és a kincstár tulajdonába ment át. Tót neve Dubrava volt. Említést érdemel, hogy a már Zólyom vármegyében fekvő Garamberzencze község vasúti állomása e községhez tartozik és még Barsban fekszik. Itt lép a Garam Bars vármegyébe. E községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Lakosainak száma 411."[2]
A 19. század végén jelentősége megnőtt, mivel fontos vasúti csomópontba került. 1872-ben megépült a Zólyom-Ruttka vasútvonal, majd 1873-ban a Besztercebánya felé menő vonal, végül 1896-ban a Léva felé menő vonal is. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 453-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 387 lakosából 363 szlovák volt.
2011-ben 417 lakosából 395 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)