Hontpázmány nembeli Márton
| Hontpázmány nembeli Márton | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Hontpázmány nembeli Márton magyar főnemes volt, aki 13. században Imre király és II. András uralkodásának idejében volt országbíró, valamint Horvátország bánja.
Élete
[szerkesztés]A 10. század végén Hont és Pázmány lovagok által alapított német származású Hontpázmány nemzetségben született. Apja Vajk volt, és két fivére is volt.[1] Márton hűséges támogatója volt András hercegnek, aki többször is fellázadt testvére, Imre király hatalma ellen. A korabeli feljegyzések először 1201-ben említik Szolnok vármegye ispánjaként.[2] 1202-ben András, horvát-dalmát-szlavón herceg nevezte ki bánná.[3] Márton 1203-tól 1206-ig Vas vármegyei ispánja is volt.[4]
Imre király fia, a gyermek III. László hirtelen halálát követően 1205-ben nagybátyja, II. András lépett a trónra. Az oklevelek szerint Márton 1208-ban Trencsén vármegye ispánja,[5] 1209-ben pedig Abaúj és Keve vármegyék ispánja volt. 1212-ben a Kacsics nembeli Mihály helyére másodszor nevezték ki szlavón bánná. Ezt a pozíciót 1213-ig töltötte be, amikor a Kán nembeli Gyula követte tisztségében.[6] 1214-ben országbíró és Csanád vármegye ispánja lett. [7]
Az 1220-as években Béla herceg belső köréhez csatlakozott, aki panaszkodott apja intézkedéseinek száma és birtokpolitikája miatt. Márton 1222-ben Fejér vármegye ispánja volt. 1224-ben címzetes bán volt Béla hercegi udvarában. Ebben a minőségében 1234-ben is említik, amikor a Csák nembeli Ugrin kalocsai érsek elnöklete alatt álló törvényszék tagjává delegálták. Márton már IV. Béla uralkodása idején, 1236 körül alapította az ipolysági apátságot. Férfi leszármazottak nélkül halt meg 1245-ben.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Hont-Pázmány című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Markó: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Életrajzi Lexikon. Budapest: Helikon Kiadó. 2006. ISBN 963-547-085-1
- ↑ Zsoldos: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája, 1000–1301. Budapest: MTA Történettudományi Intézete. 2011. ISBN 978-963-9627-38-3
További információk
[szerkesztés]- Heka László: A horvát bán Magyarország alkotmánytörténetében. Acta Universitatis Szegediensis 1. kötet, 1–20. sz. (2001) Hozzáférés: 2021. december 9.
- Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519
- Kristó Gyula: Különkormányzat az Árpád-kori Dráván-túlon és Erdélyben. Történelmi Szemle, XX. évf. 1. sz. (1977)
- Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest: (kiadó nélkül). 1899. Hozzáférés: 2021. december 9.
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9
| Előző uralkodó: Miklós zalai ispán |
 |
Következő uralkodó: Bogátradvány nembeli Ipoch |
| Előző uralkodó: Kacsics nembeli Mihály |
|
Következő uralkodó: Kán nembeli Gyula |
