Honti János
| Honti János | |
| Született | Honti János Tamás 1910. október 19.[1] Budapest |
| Elhunyt | Kópháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Honti Rezső |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/1-1-39/40)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Honti János Tamás (Budapest, Erzsébetváros, 1910. október 19.[5] – Kópháza, 1945. március/április) magyar folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész. Nagybátyja Honti Nándor festőművész.
Életpályája
[szerkesztés]Honti Rezső (1879–1956) nyelvész, irodalomtörténész és Szendrői Irma (1886–1974) fia. 1928-ban jelent meg első műve, amely egy mesekatalógus volt. 1930–1932 között gyakornokként a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1933-ban tanári képesítést szerzett. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. 1937-ben jelent meg fő műve A mese világa címmel. 1937–1939 között Párizsban ösztöndíjasként kelta és izlandi témákat kutatott. 1939-ben hazatért Magyarországra. Publikált Az Ország Útja című folyóiratba. 1945-ben munkaszolgálatosként társaival együtt ausztriai koncentrációs táborba akarták vinni, de útközben Kópházán életét vesztette.
Felesége Dános Erzsébet volt, Dános Marcell sörgyári igazgató és Báthory Margit lánya, akit 1935. december 22-én vett nőül. Két évvel később elváltak.[6]
Munkássága
[szerkesztés]16 évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. Szerinte az európai mese kialakulásában döntő szerep jutott a kelta kultúrának. A munkatáborból küldte haza Az ismeretlen népmese című tanulmányát, valamint az Orestes és Hamlet című esszéjét.
Művei
[szerkesztés]- Verzeichnis der publizierten ungarischen Volksmärchen (mesekatalógus, 1928)
- Volksmärchen und Heldensage (Helsinki, 1931)
- Magyar epikus hagyomány I. / Epikus néphagyomány. Magyar epikus hagyomány II.; Magyarságtudomány, Kecskemét, 1935-1936
- A mese világa; Pantheon, Budapest, 1937
- Az úrfiú, aki a paradicsomban járt. 12 népmese; vál. Honti János, ill. Vadász Endre; Officina, Budapest, 1938
- A mészároslegény meséje; feljegyezte, tan. Honti János, ill. Gaál Margit; Faust I., Budapest, 1940
- Anonymus és a hagyomány (1942)
- Keleti mesék; vál. Honti János, könyvdísz Mészáros Tamás; Bibliotheca, Budapest, 1943 (Fabula)
- Válogatott tanulmányok; szerk., bev. Ortutay Gyula, jegyz. Dömötör Tekla; Akadémiai, Budapest, 1962
- A mese világa; Magvető, Budapest, 1975 (Gyorsuló idő)
- Studies in oral epic tradition; angolra ford. Éva Róna; Akadémiai, Budapest, 1975
- Orestes és Hamlet (esszé)
- Az ismeretlen népmese; Belső Egészség Kiadó, Onga, 2011
- Mesetudomány és vallástörténet, 2019
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 2664/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 586/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Magyar néprajzi lexikon
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
[szerkesztés]- K. Waldapfel Eszter: (Nekrológ). Magyar Könyvszemle, 1946. (Hozzáférés: 2014. március 27.)
- Mezey Mónika: (Giovikának régi nagy barátsággal... Dedikált kötetek Honti János könyvtárában). Magyar Könyvszemle, 2019
- Dömötör Tekla. Honti János. Akadémiai Kiadó (1975)
