Hidrogén-diszulfid
Megjelenés
Hidrogén-diszulfid | |||
IUPAC-név | Dihidrogén-diszulfid | ||
Más nevek | Hidrogén-perszulfid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13465-07-1 | ||
PubChem | 108196 | ||
ChemSpider | 97274 | ||
ChEBI | 33114 | ||
| |||
| |||
InChIKey | BWGNESOTFCXPMA-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | H2S2 | ||
Moláris tömeg | 66,15 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 1,334 g cm-3 | ||
Olvadáspont | -89,6 °C | ||
Forráspont | 70,7 °C | ||
Veszélyek | |||
Lobbanáspont | gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Hidrogén-peroxid Kén-hidrogén | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A hidrogén-diszulfid (H2S2) szervetlen vegyület. Nagyon kellemetlen, irritáló szagú színtelen folyadék. Nagyobb töménységben szédülést, zavartságot, szélsőséges esetben eszméletvesztést okoz.
Semleges közegben kén-hidrogénre és elemi kénre bomlik. Rendkívül tűzveszélyes, hevesen reagál oxidálószerekre és lúgokra.
A szulfánok kénből és hidrogénből álló vegyületek, összegképletük H2Sn (n=1..8).[1] A hidrogén-diszulfid e vegyületcsoport második tagja.
Előállítás
[szerkesztés]Alkáli- vagy alkáliföldfém-poliszulfidok vizes oldatát −15°C-on tömény sósavval elegyítik. A vizes réteg alatt szulfánok elegyéből álló sárga olajos folyadék keletkezik, melyből frakcionált desztillációval lehet elválasztani a hidrogén-diszulfidot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 926. oldal. ISBN 963-19-5255-X
Források
[szerkesztés]- Properties of Dihydrogen disulfide (Chemeo)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Szerkezeti hasonlóság: