Ugrás a tartalomhoz

Haviár Dániel (országgyűlési képviselő)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Haviár Dániel (egyértelműsítő lap).
Haviár Dániel
Született1849. március 1.[1]
Rimaszombat[1]
Elhunyt1922. június 23. (73 évesen)[2][3][4]
Szarvas[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • ügyvéd
  • ügyész
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. április 2. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1910. március 21.)
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Haviár Dániel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Haviár Dániel Dienes (Rimaszombat, 1849. március 1.[5] – Szarvas, 1922. június 23.),[6] ügyvéd, tiszteletbeli főügyész, országgyűlési képviselő

Szülei, tanulmányai

[szerkesztés]

Édesapja Haviár Dániel (Tugár, 1816. október 27. – Szarvas, 1867. november 5.)[7][8] rimaszombati, majd 1855-től szarvasi evangélikus lelkész,[9] a főiskola tanácsának elnöke, 1864-től békési esperes, édesanyja Gallik Valburga Apollónia volt. Két húga és egy öccse Rimaszombaton születtek, újabb két öccse[10][11] és két húga már Szarvason.[12]

A Szarvasi Evangélikus Gimnáziumban végezte el a középiskolát, majd az eperjesi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen jogász diplomát nyert.

Pályafutása

[szerkesztés]

1872 novemberében ügyvédi irodát nyitott Szarvason.[13] 1877-ben Békés vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezték ki, s a megyei közigazgatási bizottságnak is tagja lett. Tevékenyen részt vett az evangélikus egyház életében a Békési Esperesség törvényszékének alelnökeként, 1881-től pedig a Szarvasi Evangélikus Egyház felügyelőjeként is. A szarvasi evangélikus főgimnázium és tanítóképző kormányzó testületének tagja és a Szarvasi Takarékpénztár aligazgatója,[14] majd elnöke volt.

1884-ben választották országgyűlési képviselővé. A Függetlenségi Párt legnagyobb sikereként könyvelték el, hogy Haviár Dániel az 1884. évi szarvasi képviselőválasztáson megbuktatta a kormánypárt egyik főemberét, Móricz Pált.[15] Ezt a kerületet képviselte 1896-ig,[16] ekkor Csáky Albin gróffal szemben kisebbségben maradt, s két cikluson keresztül nem volt a Ház tagja. 1905-ben újra mandátumhoz jutott régi kerületében.[17]

Rövid megszakításokkal a függetlenségi párt vezetője, majd Irányi Dániel idejében alelnöke volt.[18] Az Aradi Ügyvédi Kamara és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat is tagjai között tudhatta.[19] A Békés-Csanádi helyi érdekű vasút Rt. igazgatósági tagja volt.[20]

Családja

[szerkesztés]

Feleségével, Rohoska Pauilnával (Szarvas, 1850. augusztus 22. – Szarvas, 1914. szeptember 15.)[21][22] egyetlen fiuk született. Ifjabb Haviár Dániel békési tiszteletbeli szolgabíró a cs. és kir. 10. huszárezred zászlósaként 1915. február 28-án „az északi harctéren a galíciai Babin község határában hősi küzdelem után orosz fogságba került.” Több hónapi várakozás után az életben maradt szemtanúk segítségével megtalált és exhumált holttestét 1915. október 24-én Szarvason temették el.[23] Felesége, Renglovich Lujza és ugyancsak Lujza nevű, még kislány árvája maradtak utána.[24]

Halála

[szerkesztés]

Feleségének 1914. évi és fiának 1915. évi halála megtörte Haviár Dánielt, s amint hátrahagyott levelében írta: „betegsége miatt az életnek csak terhét érezte és nem akar másoknak segítségére rászorulni”, ezért 1922. június 23-án, 73 éves korában főbe lőtte magát.

Irodalmi munkássága

[szerkesztés]
  • 1870. június 13-án „Az emberiségről — társadalmi szempontból” című tanulmányát olvasta fel az Országgyűlési gyakornokok testületének 20. nyilvános közgyűlésén az országházban.[25]
  • 1870. július 27-től 1870. november 27-ig 10 részben, Körösparti Norbert álnéven írt „Pesti levelek” című esszéit közölte a Békés lap.[26]
  • 1870. augusztustól szeptemberig 3 részletben, Haviár Dani néven „A mezőgazdasági munkaerőről” című tanulmányát közölte a Békés lap.[27]
  • Haviár Dani: Temetőben halottak napján. Békés, 1872. november 3. 31. szám.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Országgyűlési Könyvtár
  2. ↑ Geni.com (több nyelv nyelven)
  3. ↑ Pesti Hírlap (magyar nyelven)
  4. ↑ a b Népszava (magyar nyelven). XXI. század Média Kft.
  5. ↑ Rimaszombati evangélikus egyház keresztelési anyakönyve, 1849. március 5. 1849/6. folyószám. FamilySearch.
  6. ↑ Haviár Dániel halálhíre. Népszava, 1922. június 25. 142. szám, 10. oldal
  7. ↑ Trsztyénszky Ferenc: Haviár Dániel emlékezete. Szarvasi Főiskola Értesítője 1867/68. Szerk. Tatay István. Gyula, 1868. 3–9. oldal
  8. ↑ Haviár Dániel evangélikus lelkész gyászjelenése. OSZK – Pannon Egyesített Digitális Archívum
  9. ↑ Protestáns egyházi és iskolai lapok – 10. évfolyam – 1867. november 17. 46. szám
  10. ↑ Haviár Lajos mérnök, később a gyulai államépítészeti hivatal főnöke, aki Békéscsabán 1891-ben Csabai Gőztéglagyár Társaság, Such–Wagner és Társai Rt. néven Such Jánossal és Wagner Józseffel megalapította 15.000 forint alaptőkével az első tégla- és cserépgyárat. Leszló Róbert: Békés megye gazdaság- és ipartörténetének sajátosságai, eredményei a 19. század végétől a 20. század második feléig. Doktori értekezés. 2008. 32. oldal Archiválva 2022. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben és Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908–1968. Békéscsaba, 1968.
  11. ↑ Haviár Gyula, dr. királyi közjegyző
  12. ↑ Haviár Dániel Dani. Geni.com
  13. ↑ Békés, 1872. november 17. 33. szám
  14. ↑ Mihók Sándor (szerk.): Magyar Compass 6. (1878) II. Takarékpénztárak. 218. oldal
  15. ↑ Az Esti Kurir Naptára, 1927. Tizenöt választás Magyarországon. 29. oldal
  16. ↑ 1884. szeptember 27.– 1887. május 25. Függetlenségi Párt; 1887. szeptember 28.–1892. január 4.; 1892. április 2.–1896. október 3. 48-as Függetlenségi Párt Ballabás Dániel – Pap József – Pál Judit: Az országgyűlés tagjainak archontológiája. Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon 2. Líceum Kiadó, Eger, 2020. 133. oldal.
  17. ↑ 1905. február 17.–1906. február 19.; 1906. május 21.–1910. március 21. Függetlenségi és 48-as Párt. (Ballabás Dániel–Pap József–Pál Judit, i.m. 133. oldal.)
  18. ↑ Haviár Dániel gyászhíre. Népszava, 1922. június 25. 142. szám, 10. oldal
  19. ↑ A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 5. 1878–1879. II. Hivatalos közlemények. Tagok névsora. 197. oldal
  20. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára – 25. évfolyam, 1906. I. Magyarország. M. kir kereskedelemügyi ministerium. Magy. kir. államvasútak által üzemben tartott idegen vasútak. 241. oldal
  21. ↑ Rohoska Paulina. Geni.com
  22. ↑ Haviár Dánielné halálhíre. Szarvas és Vidéke, 1914. szeptember 20.
  23. ↑ Szarvas és Vidéke, 1915. október 24.
  24. ↑ Ifjabb Haviár Dániel gyászjelentése. OSZK – Pannon Digitális Egyesített Archívum
  25. ↑ A Hon, 1870. június 14. 134. szám, 2. oldal. Különfélék.
  26. ↑ Körösparti Norbert: Pesti levelek
  27. ↑ Haviár Dani: A mezőgazdasági munkaerőről.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Haviár_Dániel_(országgyűlési_képviselő)&oldid=26932610”