Ugrás a tartalomhoz

Hasići (Ribnik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségRibnik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség0 fő (2013)[1]
Népsűrűség0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′, k. h. 16° 43′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 16° 43′
SablonWikidataSegítség

Hasići (szerbül: Хасићи) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Hasići falunak a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.

Fekvése[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 70 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 17 km-re északnyugatra, a Šiša-hegység területén fekszik.

Népessége[szerkesztés]

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 16 0
Bosnyák 415 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 431 0

Története[szerkesztés]

Hasići falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Hasićin 13 házat és 89 muszlim lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 26 házat, 138 muszlim és 17 ortodox szerb lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 29 házat és 133 lakost számláltak.[6] 1945-től Hasići a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején 1992 májusában és júniusában a település drámai napokat élt át. 1995 végén az innen nyugatra fekvő Lanište falu határában a Babina dolina néven ismert helyen találták meg a Lanište II. jelű tömegsírt, amely mintegy 2,7 kilométerre van a Lanište-hágótól. Itt a környékbeli falvakból származó 77 bosnyák maradványait exhumálták, akiket 1992. június 1-jén öltek meg a velagići általános iskola előtt. Azután ölték meg őket, hogy Vojići, Hasići, Nezići, Hadzići és Velagići településeiről érkező férfiakat behívták a velagići rendőrállomásra. A felhívásra jelentkezőket a katonai rendőrök lefogták és a régi iskola helyiségeibe kényszerítették, majd késő este innen kiűzték és lelőtték őket. Néhány bosnyák túlélte a lövöldözést. Az iskola előtt fekvő sebesülteket fejbe lőtték. A második napon a holttesteket teherautókba pakolták, és elvitték a Babina völgyébe, ahol eltemették őket.[7]

A település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek megszállása alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során felszabadították. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egyik fele, 10,29 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének másik fele, 12,50 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
  7. Slučaj Lanište: Srpsko slavljenje nekažnjenog zločina. stav.ba . (Hozzáférés: 2024. április 24.)

További információk[szerkesztés]