Ugrás a tartalomhoz

Crkveno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Crkveno
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségRibnik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség40 fő (2013)[1]
Népsűrűség0,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület80,63 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 27′ 06″, k. h. 16° 44′ 31″44.451700°N 16.741900°EKoordináták: é. sz. 44° 27′ 06″, k. h. 16° 44′ 31″44.451700°N 16.741900°E
SablonWikidataSegítség

Crkveno (szerbül: Црквено) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 80 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban5, közúton 9 km-re nyugatra, a Šiša-hegységben, a hegység második legmagasabb csúcsa, a Šiški kamen alatt hosszan elnyúló mezőn, a Szana bal partjától nyugatra fekszik. A Crkveno-mező területén található hegységrész főként jura és kréta mészkövekből épült fel, amelyekben számos víznyelő alakult ki. Számos dekoratív mészkőből álló lelőhely is található itt, amelyeket azonban nem használnak fel.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 118 40
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 0 0
Összesen 119 40

Története

[szerkesztés]

A falu nevéből arra lehet következtetni, hogy az már a régmúltban is templomos hely volt. Területe már a középkorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itteni középkori temető maradványa.[4] Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]

A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt. 1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták.

A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került. Lakossága főként mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik.

Gazdaság és infrastruktúra

[szerkesztés]

Ebből a faluból évente mintegy 60.000 köbméter faanyagot szállítanak el a Ribniki erdészet számára, amely 10 százalékos bérleti díjat fizet az önkormányzatnak ennek a természeti kincsnek a felhasználásáért. Ebből ennek az elhagyatott falunak nincs sok haszna. A faluba nezető út, különösen télen nagyon nehezen, csak terepjáróval járható. A hatóságok csak ígégetik az utat, mely eddig nem épült meg. Az elektromos hálózat elavult, a vezetékek rendszeresen megrongálódnak, az oszlopok sokszor kidőlnek. Mobilhálózat nincs.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Gábriel főangyal tiszteletére szentelt pravoszláv templomának alapjait 2003-ban szentelték fel.
  • Késő középkori temető maradványai 26 db fennmaradt stećak sírkővel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  5. Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  6. Crkveno sa sva vremena. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. június 2.)

További információk

[szerkesztés]