Sredice
| Sredice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 200 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 35,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 322 m |
| Terület | 5,7 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 24′ 11″, k. h. 16° 49′ 37″44.403100°N 16.826900°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 11″, k. h. 16° 49′ 37″44.403100°N 16.826900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sredice (szerbül: Средице) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 71 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délre, a Szana és a Ribnik közötti dombos, erdős területen fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 304 | 200 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 306 | 200 |
Története
[szerkesztés]Sredice területe már a római korban is lakott volt. Itt, a temetőnél, a Szana partján találták azt a 4. századi római sírkövet, amelyet később a Gornji Ribnik-i pravoszláv templom falába falaztak be. A sírkő domborművének egy része fennmaradt, írásos része azonban teljesen megsemmisült.[4]
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt.
1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Itt talált 4. századi római sírkő a Gornji Ribnik-i pravoszláv templom falába falazva.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
További információk
[szerkesztés]
