Haselbeck Olga
| Haselbeck Olga | |
.jpg) | |
| Az 1910-es években Székely Aladár felvételén | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Haselbeck Olga Mária |
| Született | 1884. február 19.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1961. október 16. (77 évesen)[1] Budapest[2] |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | dr. László Géza |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1905–1908) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Aktív évek | 1908 – 1932 |
| Hangszer | ének |
| Hang | mezzoszoprán, szoprán |
| Tevékenység | opera-énekesnő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haselbeck Olga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
L. Haselbeck Olga Mária (férjezett nevén dr. László Gézáné) (Budapest, 1884.[3] február 19. – Budapest, 1961. október 16.) opera-énekesnő (mezzoszoprán, szoprán) volt. Ma emléke mint Bartók Kékszakállújának első Juditja él, de életében Wagner-énekesként ünnepelték.
Élete
[szerkesztés]Bajor bevándorlók leszármazottja, Haselbeck Károly és Ostián Mária leányaként született. A Budai Zeneakadémián, majd az „országoson” tanult.
Az 1908–09-es évadban az Operaház ösztöndíjasa volt, a következő évadtól tag. Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület) szerepében debütált. Nemsokára hangja további képzésére Milánóba utazott, majd egy bayreuthi út következett. Itt a „Wagner-stílust” tanulmányozta Richter János és Siegfried Wagner irányításával. Ennek nagy hasznát látta a budapesti közönség, mert Haselbeck a társulat vezető Wagner-énekesnőjévé vált. Erre predesztinálta hatalmas, igazi „hochdramatischer szoprán” hangja, ami kiváló színészi képességekkel, temperamentummal párosult.
1914. július 7-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála két évvel fiatalabb dr. László Gézával, aki ügyvédből neves énektanárrá vált a két világháború közötti időszakban.[4]
1918. május 24-én [5] volt a magyar operatörténet nevezetes napja, mikor Egisto Tango irányításával, a két pályája elején járónak számító énekes, Haselbeck és Kálmán Oszkár bemutatta Bartók egyetlen operáját. A társulat már befutott tagjai húzódoztak az új zenétől, így esett a választás a rájuk. Bartók elégedett volt a teljesítményükkel, a közönség értetlenkedett.
1932-ig maradt a színpadon Haselbeck. Addig rendszeresen vendégszerepelt Berlinben. 1948-ban örökös taggá választotta rég visszavonult művészét az Operaház.
Szerepei
[szerkesztés]- Bartók: A kékszakállú herceg vára – Judit
- Beethoven: Fidelio – Leonora
- Goldmark: Sába királynője – címszerep
- Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza
- Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila
- Richard Strauss: Elektra – Felügyelőnő
- Verdi: Aida – Amneris
- Wagner: Lohengrin – Ortrud
- Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda
- Wagner: A Nibelung gyűrűje – Brünnhilda
- Wagner: Parsifal – Kundry
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06030.htm, Haselbeck Olga, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
- ↑ Egyes forrásokban tévesen 1888. vagy 1889.
- ↑ Bp. VII. ker. polgári házassági akv. 994/1914. folyószám.
- ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
