Kosztolányi Dezsőné
| Kosztolányi Dezsőné | |
.jpg) | |
| Harmos Ilona Kosztolányi Dezsővel és a fiukkal, Ádámmal 1918 körül (Székely Aladár felvétele) | |
| Született | Schlesinger Ilona 1885. február 21. Budapest |
| Elhunyt | 1967. december 5. (82 évesen) Budapest |
| Művészneve | Görög Ilona |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kosztolányi Dezső |
| Gyermekei | Kosztolányi Ádám |
| Foglalkozása | színésznő, író |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1907) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kosztolányi Dezsőné témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Schlesinger, később Harmos Ilona, írói álneve: Görög Ilona.
Életpályája
[szerkesztés]Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester leánya) leányaként született, sokgyermekes zsidó családban. Tizenegy gyermek közül ő volt a nyolcadik a sorban. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián végezte, 1907-ben, majd még az év őszén a Magyar Színház tagja lett. Később a Feld Irén-féle Kamarajáték-sorozatáról ismert társulathoz került, mely a Thália Társaság szellemiségét követte. Ezt követően a Bárdos Artúr vezette Új Színpad-hoz szerződik, de föllépett Nagy Endre kabaréjában is, az Andrássy úton. Vidéki társulatoknál ugyancsak játszott: többek között Székesfehérváron, valamint más városokban – köztük Szabadkán – is. 1910 telén ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel a Vígszínház egyik bemutatóján, ahol Kéri Pál újságíró mutatta be őket egymásnak. 1913. május 8-án Budapesten házasságot kötöttek.[2] 1915-ben áttért a római katolikus vallásra,[3] áprilisban született meg fiuk, Kosztolányi Ádám. Később már csak alkalmanként lépett színpadra, 1917-től a Modern Színpad, 1921-től pedig a Vígszínház tagja volt, 1924-ben játszott Alapi Nándor vándorló Országos Kamaraszínházában is. Elbeszélései és novellái 1932 és 1938 között a Szép Szóban és a Nyugatban jelentek meg, emellett színműveket is fordított. Műfordításait közölte a Modern Könyvtár sorozat. Kosztolányi Dezső halálát követően megírta férje regényes életrajzát, 1948-ban pedig kiadta ostromnaplóját, melyben a fiával átélt bujkálását mutatja be. A nemzetiszocialista időkben zsidó származása miatt üldöztetésnek volt kitéve. A nyilasok több alkalommal is rájuk törtek és letartóztatták őket, pénzt és emléktárgyakat vittek magukkal. Közfelháborodás hatására azonban visszaadták ezeket.[4] Színjátszó egyesületek számára is készített műsortanácsadókat. Élete utolsó időszakában visszavonultan élt.
Művei
[szerkesztés]- Harmos Ilonka: Mme Chaglon üzletei. Egy divatszalon rejtelmei; Kereskedelmi Reklámvállalat, Bp., 1909
- Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső; Révai, Bp., 1938 (Kosztolányi Dezső összegyűjtött munkái)
- Tiborc; összeáll. Görög Ilona; Szikra, Bp., 1946 (Irodalmi esték)
- Akik nem alkusznak. Petőfi–Ady–József Attila; összeáll. Görög Ilona; Szikra, Bp., 1946 (Irodalmi esték)
- Kosztolányi Dezsőné: Tüzes cipőben; Káldor, Bp., 1948
- Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről; sajtó alá rend., jegyz. Kovács Ida; Múzsák, Bp., 1988 (Irodalmi múzeum)
- Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Életrajzi regény; Holnap, Bp., 1990
- Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Burokban születtem. Memoár, novellák, portrék; összeáll., szöveggond., jegyz. Borgos Anna; Noran, Bp., 2003
- Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról; Noran, Bp., 2004
- Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Életrajzi regény; Aspy Stúdió, Bp., 2004 (Nagy élettörténetek)
- Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Tüzes cipőben. Memoár; utószó Borgos Anna; Noran, Bp., 2004
- Kosztolányiné Harmos Ilona: Első találkozásunk; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009
Fordítások
[szerkesztés]- August Strindberg: Pajtások. Komédia; ford. Harmos Ilona; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
- Arthur Schnitzler: Eleven órák. Irodalom. Két színmű; ford. Harmos Ilona; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
- J. von Jensen: Álomszuszékok és egyéb elbeszélések; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
- Fannie Hurst: A nagy kacaj; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1937
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM57546, Harmos Ilona, 2018. szeptember 14.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 284/1913. folyószáma alatt.
- ↑ A budapest-tabáni róm. kath. plébánia által 1915. febr. 22-én 113. szám alatt kiállított bizonyítványa szerint.
- ↑ Márványgöröngyök Kosztolányiékról. [2009. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
Források
[szerkesztés]- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1112. o. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar életrajzi lexikon
- Borgos Anna: Meleg burokból tüzes cipőbe
- Akikre büszkék vagyunk: Kosztolányi Dezsőné[halott link]
- Akikre emlékezünk Gödöllői Szolgálat, XIX. évf. 5. szám, 2010. február 10., 8. old.
További irodalom
[szerkesztés]- Sáfrán Györgyi: Kosztolányi Dezső hagyatéka / Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona hagyatéka / Hitel Dénes gyűjteménye. Ms 4612-Ms 4649; MTA Könyvtár, Bp, 1978 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai)
- Borgos Anna: Utószó. In: Kosztolányi Dezsőné: Tüzes cipőben. Noran Kiadó, Budapest, 2004
- Borgos Anna: Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn; Noran, Bp., 2007
- Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013
