Ugrás a tartalomhoz

Hangulnap

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hangulnap
OrszágDél-Korea
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangulnap témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A koreai ábécé napja, amit Dél-Koreában Hangulnapként (koreaiul 한글날), Észak-Koreában pedig Joseongeul-napként (koreaiul 조선글날) ismernek, egy emléknap az egész koreai nemzet számára. Ekkor megemlékeznek arról, hogy a koreai Szedzsong király a 15. században létrehozta a hangult (koreaiul 한글), a koreai ábécét. Dél-Koreában október 9-én, Észak-Koreában Január 15-én ünneplik ezt a napot. A Hangulnap nemzeti ünnepként van számon tartva Dél Koreában 1970 óta, az 1990 és 2012 közti időszak kivételével, amikor a kormány megnövelte a munkanapok számát a gazdasági növekedés érdekében.[1]

Áttekintés

[szerkesztés]

Október 9-e a hangul ismertetésének lett dedikálva. Mivel a hangul egyike azon írásrendszereknek, melyeknek ismert az alkotójuk, és a létrejöttük dátuma is, ezért ezen a napon Szedzsong király más eredményeiről is megemlékeznek. Dél-Korea kormánya létrehozott egy alkotmánymódosítást az ünneppel kapcsolatban:

Nyelvi alkotmánymódosítás, 20-as szakasz (Hangulnap)

1. A kormány minden október 9-ét Hangulnapnak nyilvánít,mely a pánnacionális tudatosságot és a nyelv iránti szeretetet elmélyíti, és amely a hangul eredetiségének és tudományos fölényének terjesztése érdekében emléknap;

2. Az emléknaphoz kapcsolódó eseményeknek meg kell felelniük elnöki rendeletnek.

Az ünnepet megtartják Dél- és Észak-Koreában egyaránt. Délen ez a nap hivatalosan a Hangul kikiáltásának napja, vagy röviden Hangulnap. Október 9-én megünneplik a Hunmindzsongum kihirdetését, amelyre 1446. október 9-én került sor.[2] Északon az ünnepet hivatalosan Joseongeul-napnak hívják, mely során január 15-én a Hunminjeongeum 1444. január 15-i létrejöttét ünneplik.[2]

A Yanbian Koreai Nemzetiségi Autonóm Prefektúrában, Kínában, szintén van egy külön nap – szeptember 2. – szentelve a koreai nyelvről való megemlékezésnek 2014 óta.[3][4]

Történelem

[szerkesztés]

A hangul megalkotása előtt a Koreában (akkori nevén Csoszon) élő emberek elsősorban a kínai írásrendszert használták, ezen kívül pedig olyan őshonos fonetikus írásrendszereket, mint például az idu, hyangchal, gugyeol, és gakpil, amelyek a hangult több száz évvel megelőzték.[5][6][7][8] Azonban a koreai és a kínai nyelv közötti alapvető különbségek, valamint a megtanulandó karakterek nagy száma miatt az alsóbb osztályok számára, akiknek gyakran nem voltak elég kiváltságos helyzetben az oktatáshoz, nagy nehézséget jelentett a kínai karakterekkel való írás megtanulása. Ennek a problémának az enyhítésére Sejong király megalkotta a hangul néven ismert egyedi ábécét, hogy elősegítse az írástudást a köznép körében.[9] Dél-Koreában 1970 óta minden évben október 9-én ünneplik a Hangul kikiáltásának napját. Ez azonban nem foglalja magában az 1990 és 2012 közötti időszakot, mivel ekkor az embereknek ezen a napon szabadság helyett dolgozniuk kellett a vállalkozásaik fejlesztése érdekében. Észak-Koreában is ünneplik, január 15-én.[1] A hangul, minden előnyének ellenére a Csoszon-dinasztia (조선 ; 朝鮮) idején majdnem teljesen eltűnt. Az akkori elit meg akarta őrizni a társadalmi státuszát, így a kínai karaktereket tartották az egyetlen igazi koreai írásos módnak. A 16. században a király a hangult gyakorlatilag betiltotta. A hangul használata azonban a 19. században újjáéledt, és fokozatosan egyre elterjedtebbé vált, különösen a japán megszállás idején a koreai nacionalizmusban betöltött szerepe miatt. Az 1970-es évekre a kínai írásjegyek használata visszaszorult, és manapság szinte minden koreai szöveget a hangul írásrendszer használatával írnak.[1]

A Sejong Sillok (세종실록; 世宗實綠) szerint a Szedzsong király által elkészített Hunminjeongeum-öt (훈민정음; 訓民正音) 1446-ban, a holdnaptár kilencedik hónapjában adták ki. 1926-ban a Koreai Nyelvi Társaság, amelynek célja a koreai nyelv megőrzése volt az erőszakos japán megszállás és integrációs törekvések közepette,[10] a holdnaptár kilencedik hónapjának utolsó napján, azaz a Gergely-naptár szerinti november 4-én ünnepelte a hangul meghirdetésének 68. évfordulóját. A társaság tagjai ezt a napot a „Gagyanal” (가갸날) első megemlékezésének nyilvánították. A név a „Gagyageul”-ből (가갸글) származik, a hangul korai köznyelvi elnevezéséből, amely a „gagya geogyeo...” (가갸거겨) kezdetű mnemonikus recitáción alapul. Az emléknap nevét 1928-ban Hangulnalra (한글날) változtatták, nem sokkal azután, hogy az eredetileg 1913-ban Ju Sigyeong által kitalált hangul kifejezés széles körben elfogadottá vált az ábécé új elnevezéseként. Az ünnepnapokat ezután a holdnaptár szerint tartották meg.

1931-ben az ünnepnapot áthelyezték a mai napig is használt Gergely-naptár szerinti október 29-re. Három évvel később a dátum átkerült október 28-ra, hogy összehangolják a 15. században használt Julián naptárral, miszerint ezen a napon történt meg a hangul kihirdetése.

A Hunminjeongeum Haerye (훈민정음 해례; 訓民正音解例), a Hunminjeongeum kommentárja, amely nem sokkal később jelent meg, mint az eredeti mű, egy eredeti példányának az 1940-es felfedezése rávilágított arra, hogy a Hunminjeongeum a kilencedik hónap első tíz napjában (sangsun; 상순; 上旬) lett kihirdetve. A holdnaptár szerinti 1446-os év kilencedik hónapjának tizedik napja megegyezik a Julián-naptár szerinti azonos év októberének 9 napjával. Az 1945-ben alapított dél-koreai állam október 9-et kinyilvánította Hangulnapnak, egy évente ismétlődő ünnepnek, amely az állami alkalmazottak számára munkaszüneti nap lett.

Az ország fő munkaadói nyomást helyeztek a dél-koreai államra, hogy növeljék az ország éves munkanapjainak számát. 1991-ben az ENSZ világnap elfogadásának kiegyensúlyozása érdekében megszüntették a Hangulnap ünnepnapi státuszát. A törvény szerint a Hangulnap továbbra is nemzeti megemlékezési ünnep maradt, és a Hangul Társaság kampányolt az ünnep visszaállításáért. 2012. november 1-jén a Társaság erőfeszítései kifizetődtek, amikor a koreai nemzetgyűlés 189 „igen” és 4 „tartózkodás” szavazattal újra nemzeti ünneppé nyilvánította a Hangulnapot. Ez jelentős nyomást helyezett a I Mjongbak kormányra, ami 2013-ban be is vezette a változást.[11][12]

Ünneplés

[szerkesztés]

2009-ben egy nehéz, Sejong királyt ábrázoló bronzszobor lett bemutatva a közönségnek a Gwanghwamun téren, Szöul központjában, Dél-Koreában. Nagyjából 6,2 méter magasan tornyosul a járókelők fölé. Az aranyszínű szobor alatt van egy múzeum, melyet sokan meglátogatnak Hangulnap alkalmából, és amelyben a kiállítások a koreai ábécé létrejöttéről és a Sejong király uralkodása alatti technológiai fejlődésről szólnak.[13][14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c 한글날. (Hozzáférés: 2024. április 27.)
  2. a b 강경주 (2018. október 8.). „북한 '조선글날'부터 훈민정음 상주본까지 … 당신이 알아야 할 572돌 한글날”. The Korea Economic Daily. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  3. (2012. február 12.) „Chinese Yanbian City Seeks to Designate Day of Korean Language”. KBS World. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  4. (2016. augusztus 23.) „延边有了"朝鲜语言文字日. [Van a koreai nyelvnek napja Yanbianban.]”. Yanbian Daily. [2021. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  5. Hannas, Wm C.. Asia's Orthographic Dilemma. University of Hawaii Press, 57. o. [1997]. ISBN 9780824818920. Hozzáférés ideje: 2024. április 27. 
  6. Chen, Jiangping. Multilingual Access and Services for Digital Collections. ABC-CLIO, 66. o. [2016. január 18.]. ISBN 9781440839559. Hozzáférés ideje: 2024. április 27. 
  7. (2005. január 1.) „"Invest Korea Journal"”. Invest Korea Journal, Kiadó: Korea Trade-Investment Promotion Agency. (Hozzáférés: 2024. április 27.) „"They later devised three different systems for writing Korean with Chinese characters: Hyangchal, Gukyeol and Idu. These systems were similar to those developed later in Japan and were probably used as models by the Japanese."” 
  8. (2000. július 1.) „Korea Now”. The Korea Herald. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  9. Koerner, E. F. K., Asher, R. E. Concise History of the Language Sciences: From the Sumerians to the Cognitivists. Elseiver [2014. június 28.]. ISBN 9781483297545. Hozzáférés ideje: 2024. április 27. 
  10. Lee, Peter H., Bary, William Theodore De. Sources of Korean Tradition: From the sixteenth to the twentieth centuries. Columbia University Press [1997]. ISBN 9780231120302. Hozzáférés ideje: 2024. április 27. 
  11. Lee, Yul 이율 (2012. november 7.). „Naenyeonbuteo hangeulnal swinde... 내년부터 한글날 쉰다…22년만에 공휴일 재지정 [Jővő évtől kezdve a Hangulnap pihenőnap]”. Yonhap News. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  12. Sohn, Kwang-gyun, Kwon, Sang-soo (2012. november 9.). „Hangul Day a national holiday again”. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  13. Remembering Hangul”. Korea JoongAng Daily. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  14. Statue of King Sejong is unveiled”, Kiadó: Korea JoongAng Daily. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hangul Day című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]