Ugrás a tartalomhoz

Német kiejtés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hangok a német nyelvben szócikkből átirányítva)

A német nyelv írása nem fonetikus, mint a magyar nyelvé, bár kétségtelenül közelebb van ehhez, mint pl. az angol vagy a francia nyelv. Ez azt jelenti, hogy több betűhöz tartozhat ugyanolyan kiejtés, illetve egy betűt többféleképpen is ejtenek, melynek szabályai a következőkben olvashatók.

A magánhangzók

[szerkesztés]

A német magánhangzók a következők:

  elöl képzett középen képzett hátul képzett
ajakkerekítés nélküli ajakkerekítéses
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
zárt   [iː]   [yː]     [uː]
majdnem zárt [ɪ]   [ʏ]     [ʊ]  
félzárt   [eː]   [øː]     [oː]
középső   [ə]    
félnyílt [ɛ] [ɛː] [œ]     [ɔ]  
majdnem nyílt   [ɐ]    
nyílt   [a] [aː]  

A helyesíráshoz kapcsolódva a következő szabályok vannak:

  • Általában hosszú a magánhangzó, ha hangsúlyos és nyílt szótagban van (sa-gen), illetve maximum egy mássalhangzó áll mögötte (kam).
  • Hosszú a hang, ha néma h áll mögötte (zehn)
  • Szintén hosszú, ha – a, e, o esetében – kettőzve van (Saat), illetve – i esetében – e áll mögötte (Fried)
  • A hangsúlytalan hangok minden esetben rövidek (geben)
  • Kettőzött mássalhangzó előtt a hangsúlyos hangok is rövidek lesznek (Kamm)
  • A rövid hangok mindig nyíltabbak, mint hosszú változataik

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes magánhangzót jelölő betűk kiejtései. A „röviden” és „hosszan” értelmezése a fenti felsoroláson alapul.

Betű Hang Példa
a röviden [a] Mann [man]
hosszan [aː] Tat [taːt]
aa mindig hosszú [aː] Aal [aːl]
ah mindig hosszú [aː] Hahn [haːn]
ä röviden [ɛ] Bäcker [ˈbɛkɐ]
hosszan [ɛː] Bären [ˈbɛːʁən]
äh mindig hosszú [ɛː] Hähne ['hɛːnə]
e röviden [ɛ] letzt [lɛt͡st]
hosszan [eː] leren [ˈleːrən]
szó végi -er szótagban [ɐ] Kegler [ˈkeːglɐ]
hangsúlytalanul, általában utolsó szótagban, igekötőkben [ə] essen [ˈɛsən]
ee mindig hosszú [eː] See [zeː]
eh mindig hosszú [eː] mehr [meːɐ]
é csak francia eredetű szavakban, mindig hosszú [eː] Café [kaˈfeː]
i röviden [ɪ] Kind [kɪnt]
hosszan [iː] wir [viːɐ]
ie szó végén hangsúlytalanul, illetve többes számban két szótagban ejtjük [ɪ.ə]
[iː.ə]
Familie [faˈmiːlɪ.ə]
Knie (tbsz.) [ˈkniː.ə]
más esetben mindig hosszú [iː] viel [fiːl]
ieh mindig hosszú [iː] sieht [ziːt]
ih mindig hosszú [iː] Ihr [iːɐ]
o röviden [ɔ] Trotz [tʁɔt͡s]
hosszan [oː] rot [ʁoːt]
oe röviden [œ] Doern [dœɐn]
hosszan [øː] Roemer [ˈʁøːmɐ]
oh mindig hosszú [oː] Mohr [moːɐ]
oo mindig hosszú [oː] Boot [boːt]
ow szó végén szláv eredetű nevekben [oː] Pankow [ˈpaŋkoː]
ö röviden [œ] plötzlich [ˈplœt͡slɪç]
hosszan [øː] blöd [bløːt]
öh mindig hosszú [øː] Möhre [ˈmøːʁə]
u röviden [ʊ] Schutz [ʃʊt͡s]
hosszan [uː] Blut [bluːt]
ue röviden [ʏ] Mueller [ˈmʏlɐ]
hosszan [yː] Tuer [tyːɐ]
uh mindig hosszú [uː] Uhr [uːɐ]
ü röviden [ʏ] hübsch [hʏpʃ]
hosszan [yː] Düne [ˈdyːnə]
üh mindig hosszú [yː] Hühner [ˈhyːnɐ]
y idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt [j] Yard [jaɐt]
idegen eredetű szavakban máskor [ɪ] Pyjama [pɪˈd͡ʒaːma]
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben röviden [ʏ] System [zʏsˈteːm]
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben hosszan [yː] Ysop [ˈyːzɔp]

Megjegyzések:

  • A szó végi -el, -em, -en szótagokban az e [ə] hangot teljesen elnyelhetik: essen [ˈɛsn̩].
  • Manapság egyre gyakoribb, hogy az [ɛː] hangot a zártabb [eː] hanggal cserélik le, így nem téve különbséget olyan szavak között, mint Ähre és Ehre.
  • Településnevekben akadnak a fentiektől eltérő kiejtési formációk, pl.: Moischt [mœʃt], Bad Oldesloe [ˌbatˀɔldəsˈloː], Bad Oeynhausen [ba:t'ʔø:nhaʊzn] stb.
  • Az esetleges, a fenti szabályoktól eltérő szavak kiejtését lásd itt!

Kettőshangzók

[szerkesztés]
Betű Hang Példa
ai [ae] Haider [ˈhaedɐ]
au [aʊ] Haus [haʊs]
äu [ɔø] träumen [ˈtʁɔømən]
ay [ae] Mayer [maeɐ]
ei [ae] Eis [aes]
eu [ɔø] Kreuz [krɔøt͡s]
ey [ae] Geyer [gaeɐ]
oi [ɔø] Boiler [ˈbɔølɐ]
oy [ɔø] Oybin [ˈɔøbɪn]

Megjegyzés:

  • Nyelvjárásonként ezek a kettőshangzók kismértékben eltérőek lehetnek. Az egyes változatok a következők lehetnek: [ae] → [aɪ], [aʊ] → [au] / [ao], [ɔø] → [ɔʏ] / [ɔɪ] / [ɔe].

Mássalhangzók

[szerkesztés]

A német mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Labiodentális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Uvuláris Glottális
Plozíva p  b   t  d     k  ɡ   ʔ
Affrikáta   p͡f t͡s t͡ʃ  d͡ʒ        
Frikatíva   f  v s  z ʃ  ʒ ç x ʁ h
Nazális m   n     ŋ    
Approximáns     l   j      
Pergőhang     r       ʀ  

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes mássalhangzót jelölő betűk kiejtései.

Betű Hang Példa
b szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt [p] Job [d͡ʒo:p]
Ybbs [ɪps]
más helyzetben [b] Brot [bʁoːt]
c ä, e, i, ö, ü, y előtt [t͡s] Celle [ˈt͡sɛlə]
egyéb esetekben [k] Coburg [ˈkoːbʊɐk]
ch ä, e, i, ö, ü, y mellett [ç] China [ˈçiːna]
más esetekben [x] Bach [bax]
chs amennyiben egy tőhöz tartozik [ks] Lachs [laks]
egyébként [çs]
[xs]
Stichs [ʃtɪçs]
suchst [zʊxst]
ck [k] Lack [lak]
d szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt [t] Tod [toːt]
Stadt [ʃtat]
más helyzetben [d] Deich [daeç]
dch [c] Mädchen [ˈmɛːcn̩]
dsch [d͡ʒ] Dschungel [ˈd͡ʒʊŋəl]
f [f] fast [fast]
g az -ig határozóképzőben szó végén vagy mássalhangzó előtt [ç] zwanzig [ˈt͡svant͡sɪç]
am häufigsten [amˈhɔøfɪçstən]
az -ig határozóképzőben a -lich képző előtt
szó végén más helyzetben
[k] ewiglich [ˈeːvɪklɪç]
Burg [bʊɐk]
máskor [g] Gunst [gʊnst]
häufiger [ˈhɔøfɪgɐ]
h nyújtó h-ként
diftongus és hangsúlytalan i, u között
[-] kühl [kyːl]
Verzeihung [fɐˈt͡sae.ʊŋ]
máskor [h] hart [haɐt]
j [j] ja [jaː]
k [k] Kunst [kʊnst]
l [l] Leim [laem]
m [m] mein [maen]
n c, k, q, x előtt [ŋ] Bank [baŋk]
más helyzetben [n] [nø:]
ng [ŋ] lang [laŋ]
p [p] Pein [paen]
ph [f] Phase [ˈfaːzə]
qu [kv]/[kw] quick [kvɪk]/[kwɪk]
r szó elején és magánhangzók előtt [ʁ] Reim [ʁaem]
más helyzetben [ɐ] Kur [ku:ɐ]
rh [ʁ] Rhein [ʁaen]
s magánhangzó előtt szó elején
két magánhangzó között
[z] Salz [zalt͡s]
Hase [ˈhaːzə]
szó elején p, t előtt [ʃ] Stein [ʃtaen]
máskor [s] Gast [gast]
sch a -chen kicsinyítőképző részeként [sç] Mäuschen [ˈmɔøsçən]
más esetben [ʃ] waschen [ˈvaʃn̩]
ss minden esetben [s] dass [das]
ß (csak kisbetűként, nagybetűs formában SS-ként írandó!) [s] saßen [ˈzaːsn̩]
t a -tia, -tial, -tiär, -tiell, -tio, -tion végződésekben [t͡s] Lektion [ˈlɛkt͡sɪ.ɔn]
más helyzetben [t] Tal [taːl]
th [t] Theme [ˈteːmə]
tch [c] Brötchen [ˈbrøːcn̩]
tsch [t͡ʃ] deutsch [dɔøt͡ʃ]
tz [t͡s] letzt [lɛt͡st]
tzsch [t͡ʃ] Witzsch [vɪt͡ʃ]
v idegen eredetű szavakban [v] Vase [ˈvaːzə]
más helyzetben [f] vor [fɔɐ]
w [v] was [vas]
x [ks]
[gz]
xerophil [ˈkseːrɔfɪl]
Examen [ɛgˈzaːmən]
z [t͡s] Zahl [ˈt͡saːl]
zsch [t͡ʃ] Zschopau [ˈt͡ʃoːpaʊ]

Megjegyzések:

  • A kettőzött illetve hármas mássalhangzókat nem ejtjük hosszan.
  • A [k], [p], [t] hangokat általában hehezettel ejtjük, ami hangsúlyos szótagban erősebb, mint hangsúlytalanban. Egyes nyelvjárásokban ez a hehezet elmaradhat.
  • Északon a szó eleji magánhangzók előtt egy [ʔ]-t ejtenek.
  • Mivel a [d͡ʒ] hang eredetileg nem volt meg a németben, ezért gyakran [t͡ʃ]-nek ejtik: Dschungel [ˈt͡ʃʊŋəl].
  • Dél-Németországban gyakori a -g [x] ejtés helyett a [k] ejtés: Burg [bʊrk].
  • Az r kiejtése területenként változik, lehet [r], [ʀ], [ʁ], [ɐ] is.
  • Ausztriában szó elején [s]-nek ejtik az s betűt: Salz [salt͡s].
  • A svájci német helyesírása nem használja az ß betűt, helyette mindig ss-t írnak.

Szabálytalan kiejtésű szavak

[szerkesztés]

Mivel az évek során a német számos idegen szót kölcsönzött a szomszédos nyelvektől, és ezek helyesírását általában nem illesztették a német helyesíráshoz, ezért ezek a szavak kiejtése szabálytalan.

A főbb ilyen szavak listáját lásd itt: Szabálytalan kiejtésű német szavak listája.

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Pátrovics Péter: A német nyelvtan alapjai