Haller György
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2019 januárjából) |
| Haller György | |
 | |
| Született | 1883. március 10. Mezőterem |
| Elhunyt | 1934. július 9. (51 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Budafoki temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haller György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haller György (Mezőterem, 1883. március 10. – Budapest, 1934. július 9.) sváb származású, erdélyi születésű festő-és grafikusművész, középiskolai rajztanár.
Élete
[szerkesztés].jpg)
Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár vármegyei német telepítés során, a Duna és a Boden-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.[1] Édesapja gazdálkodó ember volt, aki Mezőteremen született (a település Tiream néven ma Románia területén található Szatmár megyében), és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen. György alig volt 8 éves, amikor édesanyja elhunyt. Apja második feleségétől négy féltestvére született.
Legidősebb és tehetséges gyermekként a család fontosnak tartotta a taníttatását, ezért – a kor szokásait követve – papi pályára szánták. A szülőfalujában elvégzett elemi után Szatmárnémetiben a Királyi Katolikus Főgimnáziumban tanult tovább, majd érettségizett kitűnő eredményeket felmutatva. A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.
A család szűkös anyagi lehetőségei és az önálló döntése miatt történt pályamódosítás okán a család az anyagi támogatást megvonta tőle. Ahhoz, hogy választott hivatására, valamint művészi pályájára felkészülhessen, magának kellett a megélhetését biztosítania. Ezt többek között házitanítóként tudta megtenni. Ezen kívül a főiskolán három féléven át ösztöndíjban részesült. Diákként, majd később tanárként is a kor nagyiparos családjainál (Dreher, Stühmer, Gschwindt) valamint az Eszterházy családnál tanított.
Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között Edvi Illés Aladár, Nádler Róbert, Révész Imre, Erdőssy Béla, Loránfi Antal és Hegedűs László.[2] A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a Székely Bertalan vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.[3]
E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk.
Tanári hivatásának gyakorlását még ez évben a Nagymihályi Fiúiskolában megkezdte. Az itt eltöltött évekből több Nagymihályban és a vidék több részén készült festmény származik. Később, több vidéki iskola után Budapesten, a piarista rend által fenntartott V. kerületi Kegyesrendi Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát. Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt Mező Ferenc történész, sporttörténész.
.jpg)
Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a nagybányai művésztelep munkájában.[4] Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a Ferenczy család tagjaival, Mikola Andrással, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Kádár Gézával, Ziffer Sándorral.) Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemzeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)
.jpg)
Választmányi tagja volt a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének. Mindeközben 1907-ben megnősült. Felesége egy nála idősebb özvegyasszony lett, kinek megfestette arcképét is (Matild portréja). Házasságuk alig 11 évig tartott, 1918-ban felesége halálával megözvegyült. Újra nősült 1921-ben, szülőfalujából választott hitvesével családot alapított és 1931-ben megszületett egyetlen gyermeke, leánya Mária Magdolna. Budapesten ismert lakcímei a XI. kerületi Kruspér utcában, majd a Bertalan utcában voltak. Azonban ő saját családi otthonra vágyott, így 1926-ban a Budatétényben megvásárolt telekre megálmodta, megtervezte saját lakóházát. Az építkezés 1930-ra befejeződött, s ő feleségével, majd 1931-ben megszületett gyermekével boldog családi életet s még hosszú, nyugodt alkotó éveket remélt. Lakókörnyezetében, a kerület lakosai körében megbecsülés övezte. Kapcsolatot tartott többek között volt tanárával, Edvi Illés Aladárral, aki – mint számos más festőművész akkoriban (pl. Pogány Gyula, Vén Emil, Lassgallner Oszkár /Benczúr Gyula unokatestvére/) – Budafok-Tétény lakosa volt, nem messze a Haller villától. Baráti, kollegiális kapcsolatai közül ismert még Füst Milánhoz fűződő barátsága, aki "... szeretettel Gyuri barátomnak ..." ajánlással dedikálta számára a könyvét.
Életét meg kellett osztania családja, tanári hivatása és művészi elhivatottsága között. Az előzőek kötelezettségei utóbbi kiteljesedését némileg háttérbe szorították, lassabb léptéket szabtak a művész vágyainak. Haller Györgynek nem volt módja nemzetközi kapcsolatokat ápolni, akár a müncheni, vagy a párizsi művészeti életben a különböző irányzatok képviselőivel eszmét cserélni, együtt dolgozni. Művészi élete kiteljesedésének nagy fordulópontja lehetett volna, ha elfogadja 1927-ben azt a lehetőséget, mely egy angliai mecenatúrát jelentett volna számára. Mindazon által műveiben tetten érhető a folyamatos fejlődés, a korszerű technikák alkalmazása. Hátrahagyott terveiből, vázlataiból kibontakozik a plein air festő új látásmódja, új témaválasztása, talán irányváltása is, melyet sajnos már nem volt módja megvalósítani.
Családi életének, művészi elhivatottságának kiteljesedését félbeszakította 1934-ben, súlyos betegség miatt bekövetkezett korai halála. Ekkor még alig töltötte be 51. életévét. Sírja Budapesten, a Budafoki Temetőben található.
Kiállításai
[szerkesztés]| 1910. | Nemzeti Szalon: Téli tárlat |
A tavasz Kilátás |
akvarell akvarell |
| 1913. | Nemzeti Szalon: Tavaszi tárlat |
Hegyvidéki falu | olaj, vászon |
| Nemzeti Szalon: Őszi tárlat |
Budai utcarészlet Nagyszalóki templom |
színes rajz színes rajz | |
| Nemzeti Szalon: Magyar Grafikusok Egyesülete és a Magyar Aquarell és Pastellfestők Egyesülete IV. kiállítása |
Gazdasági udvar Balaton partján Lágymányos |
rézkarc aquatinta rézkarc | |
| Műcsarnok: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítás |
Lágymányos | rézkarc | |
| 1922. | Nemzeti Szalon: Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete kiállítása |
Margithíd Halászkunyhó Laborcapart |
pastell akvarell akvarell |
| 2009. | Klauzál Gábor Művelődési Központ Budapest | gyűjteményes kiállítás | |
| 2014. | Károlyi Kastély Nagykároly | életmű kiállítás | |
| 2018. | Dunamenti Svábok Központi Múzeuma Ulm | válogatás | |
| 2018. | Megyei Történelmi Múzeum Szatmárnémeti | életmű kiállítás |
.png)
Az ÉLET című szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai
- Grafikák
- stilizált /régi/ címerrajz a kettős kereszttel,
- Sík Sándor „A tó lelke” c. versének illusztrációja,
- Falusi iskola ceruzarajz,
- szánkózó gyerekeket ábrázoló rajz,
- falusi képet ábrázoló színes tollrajz,
- pávát ábrázoló tollrajz,
- falusi táj gémeskúttal és kertekkel
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Vonház 1931: Dr. Vonház István. A szatmármegyei német telepítés. Pécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda (1931). Hozzáférés ideje: 2019. január 23.
- ↑ Réti 2001: Réti István. A nagybányai művésztelep, harmadik kiadás, Budapest: Dürer Nyomda (2001). ISBN 9639323187