Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda főhercegnő
Karolina Ferdinanda | |
Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda Terézia Jozefa Demetria főhercegnő | |
Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai |
Született | 1801. április 8. Bécs |
Elhunyt | 1832. május 22. (31 évesen) Drezda |
Nyughelye | Szentháromság-székesegyház |
Édesapja | II. Ferenc német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Bourbon–Szicíliai Mária Terézia hercegnő |
Házastársa | Frigyes Ágost szász koronaherceg |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolina Ferdinanda témájú médiaállományokat. |
Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Ferdinanda (ismert még mint Ausztriai Karolina Ferdinanda főhercegnő, teljes nevén Mária Karolina Ferdinanda Terézia Jozefa Demetria, németül: Karoline Ferdinande von Österreich; Bécs, 1801. április 8. – Drezda, 1832. május 22.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, II. Ferenc német-római császár és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné hatodik leánya, aki 1819-től Frigyes Ágost szász koronaherceggel kötött házassága révén szász trónörökös hercegné 1832-es haláláig. Nem születtek gyermekei.
Élete
[szerkesztés]Származása, testvérei
[szerkesztés]nyolcadikként 12 testvér között született (akikből csak heten érték meg a felnőttkort, köztük kettőt súlyos testi-szellemi fogyatékosság sújtott, a Habsburg-családban szokásos rokoni házasságok következményeképpen). Keresztnevét, a Karolinát már két nővére is megkapta, de mindketten meghaltak évekkel Karolina Ferdinanda születése előtt.
Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Ferenc József Károly osztrák főherceg volt (1768–1835), II. Lipót császár (1747–1792) legidősebb fia, József nádor bátyja, akit 1792-ben II. Ferenc néven német-római császár, I. Ferenc néven magyar és cseh király lett (1804-től megalapította az Ausztriai-házat, és I. Ferenc néven osztrák császárrá koronázták).
Édesanyja Ferenc császár második felesége, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1772–1807), német-római császárné volt, IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825), később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király és Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő leánya.
- Mária Ludovika főhercegnő (1791–1847), aki 1810-ben feleségül ment I. Napóleonhozhoz, és „Mária Lujza” néven francia császárné, majd 1817-től pármai hercegnő lett.
- Ferdinánd főherceg (1793–1875), aki később – uralkodásra való alkalmatlansága ellenére – I. Ferdinánd néven osztrák császár, „V. Ferdinánd” néven magyar király lett és 1831-ben Savoyai Mária Anna szárd királyi hercegnőt vette feleségül.
- Karolina Leopoldina főhercegnő (1794–1795), kisgyermekként meghalt.
- Karolina Lujza főhercegnő (1795–1799), kisgyermekként meghalt.
- Mária Leopoldina főhercegnő (1797–1826), aki 1817-ben feleségül ment I. Péter brazil császárhoz (1798–1834), VI. János portugál király fiához, aki 1826-tól IV. Péter néven portugál király lett.
- Mária Klementina főhercegnő (1798–1881), aki 1816-ban a Bourbon-házból való Lipót János salernói herceghez, I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király és Mária Karolina osztrák főhercegnő fiához ment feleségül.
- József Ferenc főherceg (1799–1807), gyermekkorban meghalt.
- Karolina Ferdinanda főhercegnő (1801–1832), Frigyes Ágost szász koronaherceg első felesége.
- Ferenc Károly főherceg (1802–1878), aki 1824-ben Zsófia Friderika bajor királyi hercegnőt (1805–1872), I. Miksa bajor király leányát vette feleségül. Az ő legidősebb fiuk lett Ferenc József császár és király.
- Mária Anna főhercegnő (1804–1858), súlyos szellemi fogyatékossággal született.[1]
- János Nepomuk főherceg (1805-1809), kisgyermekkorban meghalt.
- Amália Terézia főhercegnő (*/† 1807), kisgyermekkorban meghalt.
Testvérei közül többen genetikailag terheltek voltak, vélhetőleg a családon belül gyakorolt endogámia miatt. Legidősebb bátyja, Ferdinánd főherceg, a későbbi császár és király vízfejűségben és epilepsziában szenvedett. Húga, Mária Anna főhercegnő értelmi fogyatékos volt, a nyilvánosságtól elzárva élt. Testvérei közül többen kisgyermekként elhunytak.
Házassága
[szerkesztés]1819. szeptember 26-án a 18 éves Karolina Ferdinanda főhercegnő Bécsben képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a Szász Királyság trónörökösével, Frigyes Ágost koronaherceggel (1797–1854), a Wettin-ház Albert-ágából való Miksa szász királyi herceg (1759–1838) és a Bourbon-házból való Karolina Mária parmai hercegnő (1770–1806) fiával, Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő unokájával. Az ünnepélyes esküvőre 1819. október 7-én Drezdában, a Szász Királyság fővárosában került sor.
A házasságból 13 év alatt sem született gyermek. A hercegné 31 éves korában megbetegedett és 1832. május 22-én a Drezda melletti Pillnitz kastélyban meghalt. A drezdai királyi udvar katolikus templomában (katholische Hofkirche) temették el.
Események halála után
[szerkesztés]Az özvegyen maradt koronaherceg már a következő évben, 1833. április 24-én újra megnősült, ezúttal Mária Anna Leopoldina bajor királyi hercegnőt (1805–1877), I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő leányát vette feleségül. 1836-ban a herceg II. Frigyes Ágost néven szász királlyá koronázták, de második házassága is gyermektelen maradt. A király 1854. augusztus 9-én baleset következtében meghalt, trónját öccse, János herceg örökölte, I. János király néven.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nicolas Enache. Marie-Anna archiduchesse d’Autriche (1804-1858), La descendance de Marie-Thérèse de Habsbourg, reine de Hongrie et de Bohême. L’Intermédiaire des chercheurs et curieux (ICC), 28. o. (1996). ISBN 2-908003-04-X
Források
[szerkesztés]- Mária Karolina Ferdinanda főhercegnő életrajzi, családi adatai (The Peerage), (angolul)
- A Wettinek családfája, (Fakultät Elektrotechnik und Informationstechnik der Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur Leipzig), (németül)
- Genealogy of the Royal Family of Saxony – House Wettin (A szász uralkodók családi adatai) (angol nyelven). Geocities.com . Henri van Oene's Royal Genealogies Page. [2007. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
További információk
[szerkesztés]- Constantin Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich, Wien, 1861, Vol. VII, 43. o.(online változat).
- Hellmut Andics: Die Frauen der Habsburger, Wilhelm Heyne Verlag GmbH, München, 1997, ISBN 3-453-07034-8
- Thea Leitner: Habsburgs verkaufte Töchter, Piper Verlag, 1997, ISBN 3-492-21827-x
- Richard Reifenscheid: Die Habsburger, Weltbild, ISBN 3-85001-484-3