HMS Hawke (hadihajó)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
HMS Hawke | |
Hajótípus | Hadihajó |
Üzemeltető | Brit Királyi Haditengerészet |
Hajóosztály | Edgar osztály |
Pályafutása | |
Építő | Chatham Dockyard |
Építés kezdete | 1889. június 17. |
Vízre bocsátás | 1891. március 11. |
Szolgálatba állítás | 1891 |
Sorsa | 1914. október 15-én megtorpedózta az U-9-es német tengeralattjáró, és elsüllyedt. |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 7,890 t |
Hossz | 118 méter (387 láb) |
Szélesség | 18,3 m (60 láb) |
Merülés | 7,3 m (24 láb) |
Hajtómű | 2 x gőzgép 2 x tengely |
Sebesség | 20 csomó (37 km/h) |
Hatótávolság | 18 520 km 10 csomós (18,5 km/h) sebesség mellett |
Fegyverzet |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Hawke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A HMS Hawke egy brit Edgar osztályú hadihajó volt, melyet 1891-ben bocsátottak vízre. Tulajdonosa és üzemeltetője a Brit Királyi Haditengerészet volt.
Története
[szerkesztés]Konstrukció
[szerkesztés]Megépítésekor ez volt a hetedik brit hadihajó, mely a Hawke nevet kapta. Gerincét 1889. június 17-én fektették le, majd 1891. március 11-én került vízre. 1892 márciusában végezték a kész hajón a teszteket és vizsgálatokat, amiken mind megfelelt, és első útjára indult.
A Hawke összesen 387 láb (118,11 m) hosszú és 60 láb (18,29 m) széles volt. 7,3 méteres volt a merülése, és 1890 tonnát nyomott. Legnagyobb sebessége megvolt 20 csomó (37 km/h), ami nagy előnyt jelentett a tengeralattjárókkal szemben.
Fegyverzet
[szerkesztés]A fegyverzet két darab 234 milliméteres, 10 darab 152 milliméteres ágyúból, és 72 géppuskából állt. Fel volt fegyverkezve 4 18 hüvelykes torpedóvető csővel. Az egész hajótestet 10 hüvelyk vastag páncélzat védte.
Szolgálat
[szerkesztés]Az üzembe helyezés után a Hawke csatlakozott a mediterrán flottához, és az évtized végéig ott is maradt. Részt vett az 1897-es görög-török háborúban. Az ezt követő években Dél Afrikában, a Jóreménység fokánál és Máltán dolgozott, az HMS Vulcan, HMS Boxer, HMS Foam és HMS Dragon nevű hajókkal.
Ütközés az Olympic óceánjáróval
[szerkesztés]1911. szeptember 20-án a Hawke, W. F. Blunt kapitány irányítása alatt összeütközött a White Star Line társaság RMS Olympic nevű óceánjárójával a Solent-szorosnál. A csatahajó orral ütközött neki az óriási hajónak, és 4 méter átmérőjű léket vágott az Olympic tatjába, de a Hawke orra is jelentős károkat szenvedett. A hajók szerencsére nem süllyedtek el, és senki nem sérült meg.
A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az Olympic kapitánya, Edward John Smith a felelős, a Brit Királyi Haditengerészetet semmilyen felelősség nem terheli. Az Olympicot rövid időre kivonták a forgalomból, Belfastban 46 nap alatt megjavították, majd visszatért dolgozni. A Titanic eredetileg korábbra tervezett első útját a baleset miatt 1912. április 10-re halasztották.
Elsüllyesztése
[szerkesztés]A hajó 1914. október 15-én, az első világháború kezdetén süllyedt el, miután torpedótalálat érte, melyet az U-9 német tengeralattjáró lőtt ki rá. 524 ember halt meg, beleértve a kapitányt, Hugh Williams-t is. Csak 70-en menekültek meg.
2024. augusztus 11-én Skócia partjaitól 112 kilométerre, 110 méter mélyen kutatók megtalálták a hajó roncsait.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Megtaláltak egy 110 éve eltűnt hadihajót. 24.hu (2024. szeptember 2.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a HMS Hawke (1891) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.