Ugrás a tartalomhoz

Hűtőközeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hűtőközeg olyan anyag, amely valamilyen hűtőgépben lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre. Legtöbbjüket hűtő körfolyamatban, kompresszoros hűtőgépek munkaközegeként használják; ebben a minőségben elpárolgásra és kondenzációra alkalmas anyagokat. Ilyenek a nyílt láncú szénhidrogének halogénezett vegyületei; az ammónia, de történelmileg széndioxidos, kéndioxidos hűtőgépeket is használtak.[1]

Nem szabad összetéveszteni a hűtőközegeket a közvetítőközegekkel. Erre a célra – az alkalmazott közeghőmérsékletektől függően – vizet, vagy fagyálló folyadékokat, így etilénglikolt, propilén-glikolt, és sóleveket (pl. konyhasóoldatot, Minusolt,[2][3]) használnak.

A hűtőközegeket tévesen gázoknak nevezik. Tárolás közben (palackban) folyadék és gőz elegye található; ennek a neve a hűtéstechnikában: nedves gőz. Az anyagok csak a kritikus pont felett viselkedhetnek gázként. Üzem közben a hűtőközeg gőz állapotban van; például a kompresszió munkafolyamata alatt túlhevített gőz.

Fizikai tulajdonságok

[szerkesztés]

Ideálisnak tekintjük a hűtőközeget, ha termodinamikai tulajdonságaik megfelelőek, kémiailag közömbösek, és biztonságosak. Forráspontjuk alkalmazkodjék a megkívánt hőmérséklethez, legyen nagy a párolgáshőjük, legyen kicsi a sűrűségük folyadék állapotban, de nagy a gőzállapotban. Ehhez járul még, ha viszonylag magas a kritikus pontjuk.

A szerkezeti anyagok számára előnyösek a nem korrozív hűtőközegek, a munkavédelmi szempontból előnyös, ha a hűtőközeg nem mérgező, és nem gyúlékony, vagy legalábbis magas a lobbanáspontja.

A hűtőkompresszor mozgó részeinek olajkenésre van szükségük. Vannak hűtőközegek, amelyek a magas hőmérsékletű, mások viszont az alacsony hőmérsékletű szerkezeti elemekben oldják a kenőolajat. Éppígy: a kenőolaj is oldja a hűtőközeget. Az így létrejövő oldatnak általában csökken a viszkozitása, tehát romlik a kenőképessége; például túlhevítéses kompresszorüzemben a kompresszió végén jelentős súrlódási túlmelegedés jöhet létre. Ha az elpárologtatóban kiválik a hűtőközegből a kenőolaj, esetleg olajréteget képez a hőátadó felületeken, hőszigetelőként viselkedik, jelentősen rontva a hőátadás mértékét.

Történetük

[szerkesztés]

A korai hűtőberendezések kén-dioxidot (1875), szén-dioxidot (1881), metilétert (1875), metil-kloridot (1878), vagy ammóniát (1873) használtak.[4] Legtöbbjük mérgező, vagy korrozív, ezért tört előre a halogénezett szénhidrogének alkalmazása. Az ammónia (R717) jelenleg is használatos, mivel a környezetet nem károsítja, gazdaságos, és energiatakarékos (igen nagy a párolgáshője). A szén-dioxid (R744) hasonlóképpen tartja elfogadottságát[5]

A difluor-diklórmetán és más hasonló hűtőközegek felfedezése Swarts belga vegyész nevéhez fűződik (1898). Ezek ipari gyártása 1913 után kezdődött. Ezt a vegyületet a du Pont 1930 óta Freon 12 néven gyártja. Albert L. Henne 1936-ban szintetizálta[6] a jelenleg is nagy fontosságú R134a (1,1,1,2-tetrafluoretán) hűtőközeget. 1945-ben létrehozták az R13-as hűtőközeget, 1950-ben az első keverék hűtőközeget, az R-500-at. 1977-ben az Egyesült Államokban betiltották a halogénezett szénhidrogének hajtógázként való alkalmazását (dezodorok, hajlakkok).[7]

A tapasztalati képlet alapján – leegyszerűsítve – elmondható, hogy a sok hidrogénatomot tartalmazó vegyületek tűzveszélyesek, a klórtartalmúak károsítják az ózonréteget, a fluortartalmúak viszont növelik az általános felmelegedés jelenségét.

1974-ben James Lovelock felfedezte a Föld légkörében felhalmozódó klórozott szénhidrogéneket. Frank Sherwood Rowland és José Mario Molina-Pasquel Henriquez kimutatta ezen anyagoknak az ózonrétegre kifejtett káros hatását, amit 1995-ben Nobel-díjjal jutalmaztak.

1980-ra világossá vált, hogy némely halogénezett szénhidrogén, mint az R-12, vagy az R-22, felelős a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért. Ezeket széles körben alkalmazták a klímaberendezésekben, a hűtőgépekben, és a hűtőházakban, különösképpen az R11-et, amelynek igen magas a forráspontja, így alacsony nyomású gépekben elterjedten használták. Az R-12 gyártását 1995-ös hatállyal felfüggesztették az Egyesült Államokban. Az R-22 gyártását 2020-ra be kell szüntetni. Az 1,1,1,2-tetrafluoretán (R-134a) és klórt nem tartalmazó elegyek képesek lesznek helyettesíteni ezeket. Így az R-22 helyettesítője lehet az R-32 és az R-125 fele-fele arányú keveréke (többnyire Puron név alatt). Az R32, az R-125 és az R-134a keveréke magasabb kritikus hőmérsékletével alacsonyabb globális felmelegedési hatást (GWP) mutat, mint az R-410A, vagy az R-407C.

A halogénezett szénhidrogének betiltását sokan megkérdőjelezik, mégis, jelenleg az ártalmas anyagok közt tartják nyilván ezeket a Kiotói jegyzőkönyv (United Nations Framework Convention on Climate Change) értelmében. Az Európai Unió 2006-ban fogadta el az üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályozást. Az a klimatikus viszonyokat nem befolyásoló természetes hűtőközegekre nem vonatkozik. A korábban üzembe helyezett gépek, amelyek metil-formát (R-611), klórmetán, diklórmetán (Carrene néven) továbbra is használhatóak; a metil-formát esetében például a General Electric hűtőgépeiben. Az eredetileg R-22 számára tervezett gépekben nagy tisztaságú propán is használható. Ez bár nem toxikus, de tűzveszélyes. Szagosító anyagként etil-merkaptánt használnak hogy a tömítetlenségek könnyen felismerhetőek legyenek.

Ipari elnevezések

[szerkesztés]

A bonyolult gyártási folyamat szükségessé tette, hogy a gyártó cégek védjegyoltalom alatt hozzák forgalomba termékeiket.

gyártó cég elnevezés
Imperial Chemicals Arcton
Daikin Industries Daiflon
Elf Atochem Forane
Du Pont Freon
Carrier Engineering Corporation Carrene
Du Pont Suva
Hoechst Frigen
Solvay Fluor GmbH Frigen
Solvay Fluor GmbH Solcane
Allied Signal Genetron
ASP International Halon
Rhone-Poulenc Isceon
Pennsylvania Salt Isotron
Jefferson Chemical Jeffcool
Joh. A. Benckisher Kaltron
Formosa Plastics Taisoton
Du Pont Mitsui Vertrel
Union Carbide Ucon
Ausimont S.p.A. Algofrene
Ausimont S.p.A. Meforex
Asahi Glass Co. Ltd. Asahifron
SRF Limited Floron
Intermagnetic General Frigc
Honeywell (Alied Signal Inc) Genesolv
American Pacific Corporation Inc. Halotron

Forrás: Ózonréteg károsító anyagok információs lapja[8]

Felhasználásuk

[szerkesztés]

A természetes hűtőközegek nem károsítják az ózonréteget, általános felmelegítő hatása (üvegházhatása) csupán a szén-dioxidnak van.[9] Az üvegházhatást a széndioxidra vonatkoztatva határozzák meg; hányszor nagyobb valamely anyagnak az egy kilogramm széndioxid által száz év alatt keltett felmelegítési képességhez viszonyítva. Szempont az is, hogy a széndioxid nem éghető anyag, és az ózonréteget nem károsítja.[10] Az 5 % térfogattörtnél töményebb elegy belégzése már halálos. Az R-134a némileg globális felmelegedést okoz, de a szintetikus kenőolajokkal jól használható. Az R-12 használata előnyös a kompresszorok kenőolaja szempontjából. A General Motors újfajta, a Honeywell által gyártott hidroflouro-olefin hűtőközeget mutatott be HFO-1234yf jelzéssel, amelyet 2013-tól kezdve folyamatosan gyártani fog[11] Ez az új hűtőközeg az általános felmelegítési hatás tekintetében igen jónak ígérkezik. Becslések szerint 11 nap alatt lebomlik a Föld légkörében, szemben az R-134a 13 évig tartó lebomlásával.[12] A dimetil-éter (DME) népszerűsége is folyamatosan növekszik.[13]

A hűtőközegek közül néhánynak (például az R134a) belégzése pszichoaktív hatású; a megkönnyebbülés érzését kelti, ezért a kábítószerfüggés gyógyításában próbálják használni. Hatása kétséges, ezért nem engedélyezik feltétlenül.[14]

Közömbösítésük

[szerkesztés]

1992 júliusa óta tilos a hűtőközegeket – akár véletlenül akár szándékosan – korlátozás nélkül a levegőbe engedni. A klórozott szénhidrogéneket szabályosan le kell fejteni, meg kell tisztítani a szennyeződésektől, és gondoskodni kell a hasznosításukról. Használt hűtőközegeket nem szabad keverékek alkotórészeként újrahasznosítani. Kezelésüknél alkalmazni kell a veszélyes anyagokra vonatkozó előírásokat.[15][16]

Kategorizálásuk

[szerkesztés]

Az osztályba sorolás alapja lehet a hűtőközeg hőtani tulajdonsága, a tűzveszélyességi osztálya,[17] és esetleges mérgező tulajdonsága.

A hűtőközegeket hőtani tulajdonságaik alapján az alábbi kategóriákba sorolják:

  • Class 1 (első kategória). Ide tartoznak azok az anyagok, amelyek párolgáshője alacsony
  • Class 2 (második kategória). Ide számítják a fajlagos hőkapacitás és a hőmérséklet-változás szorzata alapján előnyös közegeket, mint a levegő, a kalcium-klorid oldat, a nátrium-klorid oldat, az alkohol, és néhány fagyálló folyadék. Ide tartozik a legtöbb közvetítő közeg.
  • Class 3 (harmadik kategória). Ide tartoznak a gázok, vagy gőzök oldásával működő gépek hűtőközegei. Ide sorolják azokat a közegeket, amelyek a hűtőközeg elnyeletésével lehetővé teszik az egyébként légnemű közegeknek cseppfolyósított formában történő szállítását.

Hűtőtechnikai szempontból a következő csoportosítást használjuk:

  • Alacsony nyomású hűtőközegek. 0 °C-on alacsony a párolgási nyomásuk; atmoszferikus nyomáson magas a párolgási hőmérsékletük. Ezeket a közegeket használjuk klímaberendezésekben. Párolgási hőmérsékletük: R-718 víz: 100 °C, R-112 tetraklór-difluoretán: 91,5 °C, R13B1 bróm-trifluormetán: 51,8 °C, R-407A: 40 °C, R11 (tiltott) triklór-fluor-metán: 23 °C
  • Középnyomású hűtőközegek. Általános hűtési célokra alkalmasak. R-764 kéndioxid: -10 °C, R-12 (tiltott) diklór-difluormetán: −29,8 °C, R-717 ammónia: −33,3 °C
  • Magas nyomású hűtőközegek. 0 °C-on igen magas a párolgási nyomásuk; atmoszferikus nyomáson rendkívül alacsony a párolgási hőmérsékletük. Ilyen közegeket használunk mélyhűtési célú rendszerekben. R-744 széndioxid: -57 °C, R-13 klór-trifluormetán: -81 °C[18]

Az ASHRAE (Amerikai hűtő- fűtő és klimatizáló mérnökök egyesülete) mérgező hatás szerinti osztályai szerint, ha a közeg 400 milliomodrésznyi a levegőben, idővel súlyozva (TWA Time-weighted average):

  • Class A: nem mérgezőek
  • Class B: mérgezőek

A ammónia a légutakban mindig jelen lévő vízzel lúgot alkot, és ezzel a nyálkahártyák felmaródását okozza. Azonban annyira kellemetlen illata van, hogy a tömítetlenségeket, szivárgásokat még a laikusok is idejében felismerik.

Az ASHRAE tűzveszélyességi osztályozása:

  • Class 1: nem éghetőek
  • Class 2: közepes lángterjedési sebesség 0,1 kg/m³ tömegkoncentráció felett, és az égéshőjük kisebb, mint 19 MJ/kg. Ide tartozik az ammónia is.
  • Class 3: könnyen éghetőek 0,1 kg/m³ tömegkoncentráció alatt is, égéshőjük nagyobb, mint 19 MJ/kg[17] (Az égéshő értékét eredetileg BTU mértékegységben számolták)

Az európai (és így a magyar) szabvány[19] a fentieket az L osztályba sorolja. Az L2 osztály például tartalmazza az A2, B1, B2 (fent említett) csoportokat. A szabvány kivonata a CEN honlapján látható,[20] Németország közli a szabvány legfrissebb változatát[21]

A betűjeleket több eltérő értelemben használják. Az R mondatok esetében az R betű a risk (kockázat) rövidítése, az S pedig a safety (biztonság) jele. A hűtőközegek azonosításánál az R betű a refrigerant (hűtőközeg) szót jelenti.

A hűtőközegek azonosítását jelentősen zavarta az eltérő kémiai elnevezésük: CFC (Chlorofluorocarbon), HFC (Hydrofluorocarbon), HCFC (Hydrochlorofluorocarbon), PFC (perfluorocarbon). Az egységesítésüket a du Pont kezdeményezte, és az ASHRAE rendezte. A jelölési rendszer a molekulaképlet alapján értelmezhető. Ha 90-et adunk az azonosító számhoz, a kapott három számjegyű szám jegyeinek jelentése: a szénatomok, a hidrogénatomok, majd a fluoratomok száma. Másképpen kifejezve:

A vezető nullát nem írják, ezért a metán származékai mind két számjegyűek.[22] A maradék kötéseket nem számlálják, ezek a klóratomokat azonosítják. Az izomereket az abc betűinek hozzátoldásával jelölik.

Az R-400 sorozatot a zeotrop elegyek azonosítására tartották fenn, az R-500 sorozatot az azeotrópos elegyek számára. Az azonos anyagokból képzett, különböző összetételű elegyeket nagybetűvel jelzik, például R-407A, R-407C.

Példaképpen az R-134a tartalmaz 1 szénatomot, 2 hidrogénatomot és 4 fluoratomot. Az azonos összegképletű izomerek közül (R-134, R-134a, R-134b, R-134c) ez a legjobban használható anyag hűtési célokra.

A fenti betűjeleken kívül előfordul még a P betű is: P (propellant). Például a difluor-diklórmetán hűtőközegként is és hűtőfolyadékként is R-12; hajtógázként néha a P-12 jelet kapja (a köznyelvben Freon-12).

Ha a kiegészítő betű C, akkor ciklusos vegyületről (heterociklusos vegyületek, cikloalkánok) van szó. Például RC318 oktafluor-ciklobután, C4F8

Többkomponensű elegyek

[szerkesztés]
R407C nyomás-entalpia diagramja, a nedves gőz izotermákkal

Az összetételi arányt a hűtőközegek adatlapjain tömegtörtben szokás megadni

  • R-401A azeotrop elegy; 53 % R-32, 13 % R-152a és 34 % R-124, az R-12 helyettesítésére,[23] középnyomású hűtőközeg
  • R-404A "közel azeotrop" elegy 52 %  R-143a, 44 % R-125 és 4 % R-134a, az R-22, illetva az R-502 helyettesítésére. Forráspontja −46,5 °C, tehát nagynyomású hűtőközeg, folyadékának sűrűsége 485 kg/m³[24]
  • R-406A zeotrop elegy 55 % R-22, 4 % R-600a és 41 % R-142b.
  • R-407A zeotrop elegy 20 % R-32, 40 % R-125 és 40 % R-134a.[25]
  • R-407C zeotrop elegy; 23 % R-32, 25 % R-125 és 52 % R-134a.[26] Az R-32 adja a nagy fajlagos hőkapacitást, az R-125 csökkenti a gyúlékonyságot, és az R-134a adja az alacsony működési nyomást[27] A folyadék forráspontja (buborékpont) −43,6 °C, a telített gőz (harmatpont) −37 °C.[28] Kritikus pontja 84,7 °C
  • R-408A zeotrop elegy 47 % R-22, 7 % R-125 és 46 % R-143a.[29] Helyettesítője az R-502-nek. Forráspontja −44,4 °C.[30]
  • R-409A zeotrop elegy: 60 % R-22, 25 % R-124, és 15 % R-142b.[31] Forráspontja −35,3 °C, kritikus hőmérséklete 109,4 °C.[32] Az R-12 helyettesítője
  • R-410A közel azeotrop elegy: 50 % R-32 és 50 % R-125.[33] Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala az R-22 helyettesítőjeként fogadta el háztartási és kis teljesítményű klímaberendezések számára.[34] Forráspontja −51 °C
  • R-500 azeotrop elegy: 73,8 % R-12 és 26,2 % R-152a. Forráspontja −33,6 °C
  • R-502 azeotrop elegy: 48,8 % R-22 és 51,2 % R-115. Forráspontja −42,3 °C

A levegő mint hűtőközeg

[szerkesztés]
„ "A levegővel működő [termodinamikai] körfolyamat egyáltalán nem új. A századfordulón már működtek hideg levegős gép néven, például a J & E Hall cég termékeként. Használták hajókon és élelmiszerek hűtésére gyártóknál, a nagykereskedelemben és hűtőtárolókban."[35] ”

A levegőt háztartásokban,[36] gépjárművekben,[35] és a repülésben használják légkondicionálásra és hűtésre. Manapság nem tekintik eléggé hatékonynak (nagy fajlagos térfogata és alacsony fajlagos hőkapacitása miatt), számos jó tulajdonsága ellenére.[36] Megfelelő expanziós és kompressziós technológiával gazdaságossá tehető, nem szennyezi a környezetet,[36] ártalmatlan az állat- és növényvilágra.[37]

Hűtőfolyadékok

[szerkesztés]

Laboratóriumi hűtőfolyadékok

[szerkesztés]

Hűtőfolyadékokat már a korábbi évszázadokban is alkalmaztak. Ezeket frigorific oldatoknak nevezték. Általában sóoldatok, melyeknek olvadás közben megváltozik az összetétele, de fagyáspontjuk állandó értéken marad. Ilyen tulajdonságú a víz–jég keverék, amelyben a víz és a jég aránya folyamatosan változik olvadás közben, de hőmérséklete nulla Celsius fok.

Ipari folyadékhűtés

[szerkesztés]

Sóoldalokat, vagy szerves vegyületeket használnak erre a célra: Magyarországon a Minusolt, vagy Frigogelt.[38] A sóoldatok adatai az anyagi minőségtől függenek, és általában az eutektikus hőmérséklettel jellemezhetőek[39] Szerves anyagok, mint a glikol,[40] vagy a betain[41] is alkalmazhatók közvetítőközegként. Alkalmazásuk eltér a laboratóriumi felhasználástól, ugyanis

  1. nem az a lényeges, hogy állandó értéken tartsák a hőmérsékletet, hanem, hogy nagy fajlagos hőkapacitásuk és kis áramlási veszteségük miatt a hűtőgépháztól nagy távolságra lehet hűtést végezni
  2. a lehűtendő terméknek a folyadékba merítésével igen gyorssá tehető a hőmérséklet csökkenése. Ennek például a húsiparban van jelentősége

A hűtőfolyadékok adalékokat is tartalmaznak, például korróziógátló inhibitorokat.

Továbbiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Siegfried Haaf, Helmut Henrici “Refrigeration Technology” in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2002, Wiley-VCH, {{DOI:10.1002/14356007.b03_19}}
  2. ↑ Hűtőgépolajok Rácz László munkája, 2002 szeptember
  3. ↑ Csináljuk jól! - 1. szám. undp.hu, 2009 [last update]. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  4. ↑ Matsunaga, Ko: Comparison of Environmental Impacts and Physical Properties of Refrigearnts. seas.columbia.edu, 2010. [2011. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 26.) Tanulmány, részletes történeti áttekintéssel
  5. ↑ Jahn, Karin: urammon – Taking the Initiative for Natural Refrigerants. eurammon.com, 2005. [2011. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  6. ↑ Meiers, Peter: Freons ( CFC´s ) - aerosol propellants, refrigerants, fire extinguishers, and lubricants, - Kettering and Dental Caries. fluoride-history.de, 2008. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  7. ↑ Dunsdon, Keith: Air Conditioning - A Refrigeration Problem (application/pdf objektum). cibseashrae.org, 2010. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 7.) Függelékében tartalmazza a hűtéstechnika történetét
  8. ↑ Trade Names Database[halott link] The National Ozone Unit of Grenada
  9. ↑ Refrigerant delivered by mother nature. [2011. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  10. ↑ CO2 as a refrigerant in different applications. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 18.)
  11. ↑ GM First to Market Greenhouse Gas-Friendly Air Conditioning Refrigerant in U.S.
  12. ↑ A/C Update: The Future of Cool. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  13. ↑ http://www.mecanica.pub.ro/frigo-eco/R404A_DME.pdf Archiválva 2012. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 101110
  14. ↑ Catharine Harris: Anti-inhalant abuse campaign targets building codes: ‘Huffing’ of air conditioning refrigerant a dangerous risk. American Public Health Association, 2007. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
  15. ↑ 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról
  16. ↑ 35/1990. (II. 28.) MT rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montreálban 1987. szeptember 16-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről
  17. ↑ a b Gopalnarayanan, Siva: Choosing the right refrigerant. memagazine.org, 2005. [2011. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 29.) ASHRAE 34-1977 szabványa
  18. ↑ Hoffer Tivadar – Villányi József. Hűtőipari szakmai gépek I.. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1965) 
  19. ↑ Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények. hkvsz.hu, 2010. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.) Az idézett 2002 évi szabvány aktuális változata: MSz EN 378-1:2008
  20. ↑ CEN TC 182 EN 378-1:2008 Refrigerating systems and heat pumps. ftp.cen.eu, 2011. (Hozzáférés: 2011. május 30.)[halott link]
  21. ↑ DIN EN 378-1:2011 Refrigerating systems and heat pumps - Safety and environmental requirements - Part 1: Basic requirements, definitions, classification and selection criteria; German version EN 378-1:2008+A1:2010 (Foreign Standard). webstore.ansi.org, 2011. (Hozzáférés: 2011. május 30.)[halott link] DIN EN 378-1:2011
  22. ↑ http://www.epa.gov/ozone/geninfo/numbers.html#nonhalons
  23. ↑ HCFC - R401A. [2003. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2003. december 14.)
  24. ↑ http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/26023 Az R-404A jelű hűtőközeg
  25. ↑ http://cameochemicals.noaa.gov/chemical/26024 Az R-407A jelű hűtőközeg
  26. ↑ REFRIGERANT GAS R407C CAMEO Chemicals. cameochemicals.noaa.gov, 2011. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  27. ↑ Az R-407C tulajdonságai. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  28. ↑ Zeotrop elegyeknél állandó nyomáson változik a forráspont. Ezt az angol nyelvű szakirodalom glide (elcsúszás) néven ismeri. R-407C esetén a glide 4,9 °C
  29. ↑ Forane 408A. arkema-inc.com, 2008 [last update]. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  30. ↑ keverék hűtőközegek, R-408A. [2006. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 26.)
  31. ↑ Forane 409A (FX56). arkema-inc.com, 2008. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  32. ↑ keverék hűtőközegek, R-409A. [2006. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 26.)
  33. ↑ Suva 407C 410A Properties and Performance. www2.dupont.com, 2009. [2011. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  34. ↑ Helyettesítő közegek az ózonréteg megóvása céljára
  35. ↑ a b The Air Cycle Machine Archiválva 2010. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben compressor technology.
  36. ↑ a b c Air as a refrigerant in air conditioning systems in buildings Archiválva 2010. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  37. ↑ A jelenlegi levegős hűtőberendezések némi olajat (kenőanyagot) juttatnak a légkörbe
  38. ↑ Közvetítőközegek - Climalife. hu.climalife.dehon.com, 2011. [2011. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  39. ↑ Wiechoczek, Dagmar: Prof. Blumes Tipp des Monats. Mit Kältemischungen gibt es auch im Sommer Eis, 2011. (Hozzáférés: 2011. május 20.)
  40. ↑ IUPAC Gold Book - glycols. goldbook.iupac.org, 2010. (Hozzáférés: 2011. május 28.) Glikol az IUPAC Gold Book-ban
  41. ↑ A D McNaught – A Wilkinson: Betaines. old.iupac.org, 1999. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.) Betain az IUPAC Gold Book-ban

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hűtőközeg&oldid=26527099”