Hópárduc
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Panthera uncia (Schreber, 1775) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hópárduc témájú médiaállományokat és Hópárduc témájú kategóriát. |
A hópárduc (Panthera uncia) vagy más néven irbisz a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó Panthera nem egyik faja.
Evolúciós története
[szerkesztés]A DNS-vizsgálatok alapján a macskafélék filogenetikai törzsfáján a hópárduc testvércsoportot alkot a tigrissel (Panthera tigris). A hópárduc és a tigris törzsfejlődése valószínűleg 3,7-2,7 millió évvel ezelőtt vált el.[1] A Panthera genus nagy valószínűséggel Közép-Ázsia északi részéből eredhet. A nyugat-tibeti Ngari Perfektúra területén feltárt Panthera blytheae a legősibb ismert Panthera faj, koponyajellegzeteségei a hópárducéhoz hasonlatosak.[2]
A hópárduc, az oroszlán és a leopárd mitokondriális DNS-e jobban jobban hasonlít egymáséra, mint a nukleáris DNS-ük, ami arra utal, hogy az evolúciójuk egy bizonyos pontján keveredtek egymással.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Közép-Ázsia hegyvidéki területein honos.
| Ország | Év | Becslés |
|---|---|---|
| Afganisztán | 2016 | 50–200[4] |
| Bhután | 2016 | 79–112[5] |
| India | 2016 | 516–524[6] |
| Kazahsztán | 2016 | 100–120[7] |
| Kína | 2016 | 4,500[8] |
| Kirgizisztán | 2016 | 300–400[9] |
| Mongólia | 2016 | 1,000[10] |
| Nepál | 2016 | 301–400[11] |
| Oroszország | 2016 | 70–90[12] |
| Pakisztán | 2016 | 250[13] |
| Tádzsikisztán | 2016 | 250–280[14] |
| Üzbegisztán | 2016 | 30–120[15] |
Testfelépítése
[szerkesztés]A felnőtt állatok tömege általában 35–55 kg, de minimum 25 kg és maximum 75 kg. A hasonló fajoktól markánsan megkülönbözteti hosszú farka: ezzel egyensúlyoz a meredek lejtőkön és ha alszik, ezzel védi orrát és száját a rendkívüli hidegtől. Teste 100–130 cm hosszú, farka körülbelül 80–100 cm. A hímek feje rendszerint szögletesebb és hosszabb a nőstényekénél. Rövid lábait a hiúzéhoz hasonló vastag szőrzet borítja, hogy könnyebben járhasson a hóban. Fekete-fehér bundáját törzsén és farkán a jaguáréhoz hasonló, gyűrű és patkó alakú minták, a lábain, a nyakán és a fején pedig pettyek díszítik, megfelelően álcázva az állatot a havas terepen. Évente kétszer vedlik, nyári bundája ritkásabb a télinél.
Életmódja
[szerkesztés]A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500–6000 m körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 m környékére költözik le. Vadászterülete 10–40 km².
Általában alkonyatkor vagy éjszaka indul vadászni. Étrendjébe főként a hegyvidékeken élő vadjuhok, szarvasfélék és vadkecskék, valamint vaddisznók tartoznak, de megtámad bármilyen állatot, amit csak el tud ejteni, még akkor is, ha akár háromszor is nagyobb nála. Szükség esetén megeszi a madarakat és a rágcsálókat, háziállatokat (jakborjakat, birkákat, kecskéket) is. A Himalájában jellemző zsákmányállatai a sörényes tahr (vadkecske) és a bharal (kék vadjuh). A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között.
Többnyire magányosan él. A párzási időszak januártól március közepéig tart. A terhesség körülbelül 100 napos. Az anya barlangban vagy a sziklák közt szüli meg és egyedül neveli fel 2–3 (ritkán akár 7) kölykét. Teje ötször zsírosabb a tehénénél, így biztosít kicsinyeinek elegendő energiát a hideg ellen. Egyedisége, hogy az egyetlen nagymacska, mely a saját bundáját is felhasználja utódai alvóhelyének szigetelésére. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti.
A pumához és a gepárdhoz hasonlóan a hópárduc sem képes bőgni.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A hópárduc a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Mivel bundája rendkívül értékes a szőrmepiacon, vadászata miatt az 1960-as években a vadon élő példányok száma 1000-re csökkent. Bár időközben sikerült megnövelni a populációt, az orvvadászat miatt 2005-re csak mintegy 4500-7500 példány maradt fenn a Pakisztán és a Bajkál-tó közötti élőhelyeken, és a létszám csökkenőben van, mivel a távoli területen élő állatokat nehéz megvédeni. A kutatók szerint a fajt a beltenyészet is fenyegeti, ezért az állatvédők igyekeznek átjárhatóságot biztosítani az elszigetelt csoportok között. A pakisztáni WWF természetes élőhelyükön, a Khunjerab Nemzeti Parkban próbálja megőrizni a hópárducokat. Mivel fogságban is jól szaporodik, ezért a faj megóvásában az állatkertek is segítenek. Megközelítőleg 500 példány él a világ mintegy 150 állatkertjében.
A hópárduc Magyarországon három állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tekinthető meg. A Szegedi Vadasparkban először 2005-ben született két kölyök. 2008-ban szintén a Szegedi Vadasparkban újabb kölyök látott napvilágot. 2012 májusában három hópárduc kölyök született ugyanitt.[16]
A hópárduc a kultúrában
[szerkesztés]A hópárduc (Aq Bars) Tatárföld és Kazahsztán nemzeti jelképe. Megtalálható Almati város címerében és szárnyas alakban szerepel Tatárföld címerében is. Az egykori Szovjetunióban a hópárducról elnevezett díjat kaptak azok a hegymászók, akiknek sikerült megmászniuk az ország mind az öt 7000 méteres hegycsúcsát. A Kirgiz Női Cserkészszövetség is ezt az állatot választotta jelképéül. A Himaláján élő népek néha szellemleopárdnak is nevezik a természetben ritkán megfigyelhető nagymacskát.
A Kung Fu Panda c. 2008-as animációs film negatív főszereplője, Tai Lung egy hópárduc. A film hatására neveztek el Tai Lungnak egy 2009-ben született hópárduckölyköt az ohiói Akron állatkertjében.[17]
Képek
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2010) „Supermatrix and species tree methods resolve phylogenetic relationships within the big cats, Panthera (Carnivora: Felidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 56 (1), 64–76. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.01.036. ISSN 1055-7903. PMID 20138224.[halott link]
- ↑ (2014. december 26.) „Himalayan fossils of the oldest known pantherine establish ancient origin of big cats”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 281 (1774), 20132686. o. DOI:10.1098/rspb.2013.2686. PMID 24225466. PMC 3843846.
- ↑ (2016. december 26.) „Phylogenomic evidence for ancient hybridization in the genomes of living cats (Felidae)”. Genome Research 26 (1), 1–11. o. DOI:10.1101/gr.186668.114. PMID 26518481. PMC 4691742.
- ↑ Central Asia: Afghanistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 409–417. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ (2016) „National Snow Leopard Survey of Bhutan – Phase II: Camera Trap Survey for Population Estimation”, Thimphu, Bhutan, Kiadó: Wildlife Conservation Division, Department of Forests and Park Services.
- ↑ South Asia: India, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 457–470. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Central Asia: Kazakhstan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 427–430. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ China: The Tibetan Plateau, Sanjiangyuan Region, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 513–521. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Central Asia: Kyrgyzstan, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 419–425. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Northern Range: Mongolia, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 493–500. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ South Asia: Nepal, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 471–479. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Northern Range: Russia, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 501–511. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ South Asia: Pakistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 481–491. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Central Asia: Tajikistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 433–437. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Central Asia: Uzbekistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 439–448. o. (2016). ISBN 9780128024966
- ↑ Hárman a hópárduc kölykök. Szegedi Vadaspark, 2012. július 18. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ Akron Zoo welcomes new snow leopard (angol nyelven). Akron Zoo. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow Leopard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- ARKive – Snow leopard. [2007. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
- International Snow Leopard Trust. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
- Snow Leopard Conservacy. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
- Angol nyelvű fajleírás
- Képek és videók a hópárducról
Nature – Silent Roar: Searching for the Snow Leopard'. [2006. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
