Híjj-zutty
| Híjj-zutty | |
 | |
| Szerző | Jules Verne |
| Eredeti cím | Frritt-Flacc |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia |
| Sorozat | Különleges utazások |
| Következő | Hódító Robur |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1886 |
| Magyar kiadó | Budapest, Unikornis |
| Magyar kiadás dátuma | 2002 |
| Illusztrátor | George Roux |
| Média típusa | könyv |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Híjj-zutty témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Híjj-zutty (Frritt-Flacc) Jules Verne novellája. A történet először a párizsi Le Figaro illustré újságban jelent meg 1884 decemberében. 1885. július 10-én a szerző felolvasta történetet az Amiens-i Akadémián. A kissé módosított történet 1886. november 4-én Pierre-Jules Hetzel adta ki az Egy sorsjegy története regénnyel egy kötetben, majd 1886. november 11-én az Egy sorsjegy története és a Hódító Robur regényekkel egy dupla kötetben, ez volt a Különleges utazások huszonegyedik dupla kötete.[1] Végül az ismét szerzői felülvizsgálaton átesett novella 1886 december elsején Magasin d'Éducation et de Récréation folyóiratban is megjelent.[2]
A cím magyarázata: a híjj a vihar szelét, a zutty az özönvízként áradó esőt jelenti, e páros adja a novella ütemét.
Tartalom
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A képzeletbeli Luktrop kisvárosban Trifulgas orvost csak a betegei pénze érdekli. Egy szeles, eső verte éjszakán kopogtatnak az ajtaján. A bárkás Vort Kartif lánya az, aki haldokló apjához hívja a doktort. A doktor elküldi a lányt. Hamarosan a bárkás felesége zörgeti fel a doktort, aki nem találja elegendőnek a felajánlott pénzt, így nem megy ki a beteghez. Harmadszorra a beteg édesanyja jön a doktorhoz, de a kért kétszázezer pénz helyett csak százhúszezre van, ez a teljes vagyona. A doktor elsőre nemet mond, de rövid számolás után meggyőzi magát, jól fizet a kiszállás, az anyával tart.
A doktort útjára elkíséri a kutyája, az anya nem bírja tartani a lépést, lemarad. Tombol a vihar, ítéletidő van. A megadott címre érkezve Trifulgas a saját házát ismeri fel. Belép a szobába, ez az ő szobája. Odamegy az ágyhoz, ez az ő ágya. És ebben az ágyban ő maga szenved, közel a halálhoz. Mindent megpróbál, hogy meggyógyítsa önmagát. De már túl késő.
- És Trifulgas doktor, mindama dolgok ellenére, melyeket a tudomány sugallhatott neki, meghal a tulajdon kezei között.[3]
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Fejezetek
[szerkesztés]A novella hét rövid fejezetből áll.
Értékelés
[szerkesztés]A történet a Verne által nagyra tartott Charles Dickens Karácsonyi ének (1843) regényére emlékeztet. Mindkettőben a hős csak a pénz iránt érdeklődik, a szívben nincs hely az együttérzésnek. A két hőst – Dickensnél Ebenezer Scrooge uzsorást – az éjszaka folyamán három lény (múlt, jelen és jövő karácsonyainak szelleme, illetve a bárkás lánya, feleség, és anya) látogatja meg. Végül mindketten saját halálukkal néznek szembe. De Dickens hőse megváltozik, Verne-é nem.
Szereplők
[szerkesztés]- Trifulgas orvos
- Vort Kartif, bárkás
- Vort Kartif lánya
- Vort Kartif felesége
- Vort Kartif anyja
- Hurzof, Trifulgas kutyája
Érdekességek
[szerkesztés]- Egyébként mindennek megvolt a tarifája: a tífusz ennyibe került, a gutaütés annyiba, a szívburokgyulladás amannyiba, nem szólva a többiről, amit az orvosok tucatjával találnak ki.[4]
- Verne ritkán írt horrorregényt vagy -novellát. Érdekes módon két magyar érintettségű regénye, a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka ilyen.
- Verne több írásában tűzi tollhegyére a gátlástalanul meggazdagodni vágyókat, ha nem is mindig ír nekik olyan szörnyű sorsot, mint Trifulgas doktornak: Az aranyvulkán, Antifer mester csodálatos kalandjai vagy Az arany meteor.
Magyar kiadások
[szerkesztés]- Zakariás mester és más elbeszélések, fordítók: Klumák István és Timár György, Unikornis, Budapest, 2002, ISBN 9634274722. A kötetben található novellák: A humbug, Híjj-zutty, Zakariás mester, Ox doktor hóbortos ötlete és Az ostromzáron át.
- Híjj-zutty,[5] Rakéta regényújság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hetzel évente két Verne-regényt adott ki. Az egyiket általában az év közepén, a másikat az év végén. Év végén dupla kötet is megjelentetett az az évi két Verne regénnyel. A Verne-novellák több esetben a vékonyabb kötetekbe kerültek. A különböző megjelenési formákat kiadói szempontok vezérelték, eltérő előfizetési sémák léteztek, előfordul illusztráció nélküli változat is.
- ↑ 22. évfolyam, II. félév, 44. kötet, 527. szám
- ↑ VI. fejezet
- ↑ III. fejezet
- ↑ Jules Verne (1981. március 3.). „Híjj-zutty”. Rakéta Regényújság VIII. (9.), 26-28. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 30.)
Források
[szerkesztés]- MEK: Az örök Ádám (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) A kötetben hat novella található, köztük a Híjj-zutty.
- Képek: George Roux: Frritt-Flacc 3 illustrations. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.)
