Ugrás a tartalomhoz

Gyulay Ferenc (statisztikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulay Ferenc
Született1918. november 5.
Budapest
Elhunyt1995. április 6. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1941, jogtudomány)
KitüntetéseiFényes Elek-díj (1987)
SablonWikidataSegítség

Gyulay Ferenc (Budapest, 1918. november 5.1995. április 6.), magyar jogász, statisztikus, a Statisztikai Szemle főszerkesztője.

Életpályája

[szerkesztés]

Érettségijét az egykori Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán kitűnő eredménnyel 1941-ben doktorrá avatták. 1940 áprilisában a Központi Statisztikai Hivatal segédfogalmazójává nevezték ki. Először a Népszámlálási, majd az Igazgatási és az Elnöki osztályon dolgozott. Itt került először kapcsolatba a Statisztikai Szemlével. Szakmailag legtöbbet Thirring Lajos statisztikus-demográfustól tanult. Szakmai pályafutását megakadályozta, hogy 1942–1947 között katonai szolgálatot teljesített és 1947-ben hadirokkantként került haza az orosz hadifogságból. Az orosz nyelvet megtanulta és későbbi munkájában jól hasznosította. Távollétében B-listázták. Sikerült elérnie, hogy a B-listás határozatot megsemmisítsék és mint fordító a Központi Statisztikai Hivatal Pénzügyi, majd Tájékoztatási főosztályán dolgozhatott. Később a fordító csoport vezetőjének nevezték ki. 1951-ben létrehozták a Statisztikai Kiadó Vállalatot, ahol a Statisztikai Szemle szerkesztési feladataival bízták meg. 1959-ben létrehozták a KSH Nemzetközi Kapcsolatok Önálló osztályán belül a Statisztikai Szemle Szerkesztőségét. Először csoportvezetőként, majd 1967-től felelős szerkesztőként szerkesztette a Statisztikai Szemlét. 1970-ben a felelős szerkesztői megbízatása mellett kinevezték a Költségvetési főosztály vezetőjének, majd 1974-ben a főosztályvezető helyettesének. Itt jelentős munkát végzett az akkori új statisztikai törvény (1973. évi V. tv.) tervezetének és a Központi Statisztikai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában. 1978-ban a statisztikai főtanácsos címet kapta meg és romló egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult. A Statisztikai Szemlét viszont 1990-ig mint főszerkesztő vezette. Ezen időszak alatt 1983-ban Keleti Károly születésének 150. évfordulója alkalmából a Statisztikai Szemle Keleti-emlékszámot publikált, aminek munkálataiban aktívan részt vett. 1961-ben kezdeményezte a Fényes Elek-emlékérem megalapítását. Mintegy 50 önálló tanulmányt publikált, Részt vett a Statisztikai Lexikon előkészítésében is. 1942–1993 között a Statisztikai Szemlében 68 tanulmánya, ismertetése jelent meg.[1]

Fontosabb publikációi

[szerkesztés]
  • Az 1930. népszámlálás VI. rész. Statisztikai Szemle. 1942. szeptember
  • A statisztika fogalma, tárgya és módszere kérdésében a szovjet statisztikusok között folyó vita jelenlegi állása. Statisztikai Szemle. 1954. február.
  • Szállítás és hírközlés a Szovjetunióban. Statisztikai Szemle. 1958. április.
  • Az 1959. évi szovjet népszámlálás újabb eredményei. Statisztikai Szemle. 1960. május.
  • Adalékok a Statisztikai Szemle történetéhez. 1963. augusztus-szeptember.
  • Tanulmányok népesedési helyzetünkről. Statisztikai Szemle 1965. március.
  • Az első magyar hivatalos statisztikai publikációkról. Statisztikai Szemle. 1966. június.
  • Megemlékezés Hunfalvy Jánosról (1820–1888) Statisztikai Szemle. 1966. november.
  • A demográfia fő problémái. Statisztikai Szemle. 1969. augusztus-szeptember.
  • A demográfiai kutatásokról készített helyzetelemzés és az azzal kapcsolatos állasfoglalás vitája. Statisztikai Szemle. 1982. május.
  • Válogatás Keleti Károly műveiből születésének 150. évfordulója alkalmából. (Dányi Dezsővel) Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1983
  • Hagyomány és megújulás. Statisztikai Szemle. 1992. április-május.
  • Válogatott bibliográfia a magyar hivatalos statisztikai szolgálat történetének tanulmányozásához. I-II. kötet. (szerkesztette Csahók Istvánnal) KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Bp., 1992
  • Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat kronológiája. (Csahók Istvánnal) KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Budapest, 1994

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1967)[2]
  • 1985-ben az MTA Statisztikai Bizottság tagjának választották meg.[3]
  • 1987-ben Fényes Elek-emlékérem kitüntetést kapott Nyitrai Ferencnétől a KSH elnökétől a statisztika továbbfejlesztésében elért kimagasló eredményeiért.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  2. Magyar Közlöny, 1967 (1-105. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  3. Akadémiai Almanach 1985 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  4. Magyar Nemzet, 1987. június (50. évfolyam, 127-152. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 29.)

Források

[szerkesztés]
  • Vukovich György. Dr. Gyulay Ferenc (1918-1995) Statisztikai Szemle. 1995. június.
  • „dr. Belyó Pál, a KSH és a Statisztikai Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke 2010. április 26-án megalapította a Gyulay Ferenc-díjat (nívódíjat) a Statisztikai Szemlében publikáló szerzők teljesítményének elismerése, a folyóirat színvonalának megőrzése és fejlesztése érdekében.” Gyulay Ferenc – díj átadása. Statisztikai Szemle 2010. május.
  • Magyar Statisztikai Társaság története. (aktualizálva: 2007.01.02.) Dr. Gyulay Ferenc a Statisztikai Szemle 1990.10. számában megjelent tanulmánya alapján összeállította: Oros Iván.Statisztikai társaság. www.mstnet.hu. (Hozzáférés: 2023. november 26.)