Gyergyótekerőpataki római katolikus templom
A gyergyótekerőpataki római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként van nyilvántartva.
Története
[szerkesztés]Tekerőpatakot először az 1567-es regestrumban említették. 1576-ban Tekerőpatak, 1602-ben Tekerő Patak, 1606-ban Tekerőpatak néven szerepelt a korabeli dokumentumokban.
A Budapesti Állami Levéltárban őrzött dokumentumok szerint a településnek gótikus temploma volt, amely a tatárjárás idején megsemmisült.
1724-1734 között a Gáborffi család költségén Szent István tiszteletére barokk stílusú templomot építettek. A népies barokk jegyeket őrző templom az 1801-es tűzvész alkalmával leégett.
Az egykori templom maradványainak felhasználásával 1838-ban felépítették az új templomot, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel.
A szószék 1842-ben készült, az orgonát 1867-ben Kolonics István készítette. A templomnak 3 harangja van, amelyek közül az egyiket 1772-ben öntötték. Az 1827-ből származó nagyharang az alábbi felirattal volt ellátva:
„Az Úristen nagyobb dicsőségére és Keresztelő Szent János tiszteletére öntette Keresztes János tekerőpataki plébános 1827-ben.”
A 10 mázsás harang 1862-ben készült, amelyet 1913-ban újraöntettek.
A tornyot 1876-ban részben lebontották és újraépítették.
A műemléktemplomon az alábbi években végeztek javításokat: 1838, 1876, 1924, 1966, 1968, 1976, 1992, 2011 és 2008. Az 1992-es félújítási munkálatok alkalmával a templom tornyán egy gótikus ablakot tártak fel.
A templom leírása
[szerkesztés]A Gyergyótekerőpataki római katolikus templom hossza 40 méter, szélessége 16 méter.
Főbejárata, déli bejárata, a sekrestye, valamint az ajtók szemöldökkövei az egykori templom létezését igazolják. Ugyancsak a régi templom maradványa az épület homlokzatán, a főbejárat fölött látható gótikus ablak is.
A keresztelőkút szintén gótikus eredetű, ott vannak elhelyezve Szent Joachim és Szent Anna képei.
A templom berendezésének értékes darabjai: a főoltár, a két mellékoltár, a sekrestye ajtóján lévő kőkereszt, valamint a falfreskók. Legértékesebb a képbetétekkel díszített szószék, amelynek egyik képe egy magvető székelyt ábrázol. A mellékoltáron Szent István királyt és Szűz Máriát ábrázoló képek vannak elhelyezve.
A templom mennyezetén a négy evangélista Máté, Márk, Lukács és János, valamint Szent Cecilia és Szent Dávid képei láthatók. A boltíven levő kép Jézus Krisztust és a tizenkét apostolt ábrázolja az Olajfák hegyén.
Az 1907-ben készült Páduai Szent Antal szobor egy tiroli szobrászművész alkotása. A főbejárat előtt a templom és az egyházközség védőszentjének Keresztelő Szent Jánosnak szobra látható.
A Gáborffi család faragott, címerrel díszített padja, amely korabeli stílusjegyeket őriz jelenleg a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban található.
A műemléktemplom kőfallal van körülvéve.
Búcsúja
[szerkesztés]A templom és az egyházközség búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János napján tartják.
Források
[szerkesztés]- Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Gyergyó és vidéke. Veszprém, 2000.
- Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. 2. kötet. Csík-, Kászon-, Gyergyószék. Budapest, 2002.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
.svg){kind=small}