Ugrás a tartalomhoz

Gracias a la vida (album)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joan Baez
Gracias a la Vida
Nagylemez
Megjelent1974. július 23.
Felvételek1974 elején
StílusPop
Nyelvspanyol
Hossz43:18
KiadóA&M
Producer
Kritikák
Joan Baez-kronológia
Where Are You Now, My Son?
(1973)		Gracias a la Vida
(1974)		Diamonds & Rust (album)
(1975)
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gracias a la Vida (alcím: Joan Baez canta en español ) Joan Baez 1974-es albuma.

Az album dalai spanyolul hangzanak el, egy kivétellel (ez katalánul). Joan Baez egy ízben úgy nyilatkozott, hogy ez részben politikai üzenet volt az Augusto Pinochet diktatúrájától szenvedő chilei népnek, különösképp Salvador Allende halálára reagálva. Baez gyakran bírálta az Egyesült Államok Latin-Amerikára vonatkozó külpolitikáját, és kiállt ezen térségek lakossága polgári jogai érdekében. A dalok közé Victor Jara chilei muzsikus dalát is beválasztotta, akit 1973-ban megkínoztak és megöltek. A címadó dal szerzője Violeta Parra, aki egy depressziós időszakában öngyilkos lett.

A lemez egyik dalát (Dida) felvette a következő albumára (Diamonds & Rust) is. A lemezen szereplő dalok Latin-Amerikának csaknem valamennyi országát képviselik. Az Egyesült Államokban közepes érdeklődést váltott ki, de óriási sikere volt Latin-Amerikában.

A lemezt apjának ajánlotta: „Apámnak, aki nekem latin nevet és annyi optimizmust adott, amennyit csak az élettől kaphatok”. A szöveg a lemezen két nyelven is szerepel, spanyolul és angolul.[1]

Ezek a dalok lényegüket tekintve egyszerűen a hétköznapi életet tükrözik. Azok az emberek, akik diktatúrában élnek, nem dalolhatnak szabadon, számukra minden egyes szó félreérthető, mögöttes tartalmat rejt. Ehhez elég csak annyit tudni, ha a költő, vagy a dalszerző börtönben hunyt el (Miguel Hernandez), vagy fegyveresek végeztek vele (mint Victor Jara chilei dalszerző, aki ismeretlen körülmények közt tűnt el 1973 szeptember 13 és 17 között). Violeta Parra halála körül is bizonytalanság érződik. Hivatalosan szerelmi bánatában lett öngyilkos, de a diktatúra körülményei között az ilyesmit az emberek felfokozott figyelemmel értékelik.

Maga a mariachi műfaj a francia mariage (házasság) szóból ered, tehát eredetileg lakodalmi muzsika volt. A mexikói dalokat 3/4-es ütemben adják elő. Ez jelentősen különbözik az európai 3/4-es zenétől. Egyes dalok jellegzetes mexikói 6/8-os ütemben hangzanak el.

Dalok

[szerkesztés]
  1. "Gracias a la Vida" (Violeta Parra)[jegyzet 1]
  2. "Llego Con Tres Heridas" (Miguel Hernández költeménye alapján, Joan Manuel Serrat zenéjével)
  3. "La Llorona" (népgyűjtés)[jegyzet 2]
  4. "El Preso Número Nueve" (Roberto Cantoral Garcia) [jegyzet 3]
  5. "Guantanamera" (José Martí, Hector Angulo feldolgozása, Pete Seeger)[jegyzet 4]
  6. "Te Recuerdo Amanda" (Víctor Jara)[jegyzet 5]
  7. "Dida" (Joan Baez), Joni Mitchell közreműködésével[jegyzet 6]
  8. "Cucurrucucú Paloma" (Tomas Méndez Sosa) [jegyzet 7]
  9. "Paso Río" (népgyűjtés)[jegyzet 8]
  10. "El Rossinyol" (katalán altatódal)[jegyzet 9]
  11. "De Colores" (népgyűjtés)[jegyzet 10]
  12. "Las Madres Cansadas" (Joan Baez)[jegyzet 11]
  13. "No Nos Moverán" (népgyűjtés)[jegyzet 12]
  14. "Esquinazo Del Guerrillero" (Fernando Alegría – Rolandó Alarcón)[jegyzet 13]

Közreműködők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Violeta Parra a zenei új hullám egyik tagja volt. A dalt 1966-ban, halála előtt egy évvel énekelte lemezre
  2. ↑ La Lllorona története Archiválva 2011. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Joan Baez feldolgozásában. La Llorona Archiválva 2010. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben mexikói népmese. Történet egy elhagyott asszonyról, aki egy őrült pillanatban a folyóba vetette gyermekeit, és azóta őket siratja. A mennyország nem fogadja be, vissza kell mennie a földre, a gyermekeit keresni. Ezért bolyong sírva a folyóparton.
  3. ↑ huapango, a Mariachi Uclatlán együttes közreműködésével
    Megölte feleségét és csábítóját, és halálra ítélték. Míg a vesztőhelyre kísérik, a gyóntatójához beszél a kilences számú rab.
    Atyám, megtenném újra, és, ha a mennybe jutok, tudom, igazságos bíró elé kerülök
    Az előadó hangja váratlan magasságba emelkedik, és óriási erővel szólal meg (al sonar el clarín se formó el pelotón), amikor a rabot a kivégzőosztag elé állítják: "harsan a kürtszó".
  4. ↑ Bizonytalan eredetű. Valószínűleg José Fernández Diaztól származik, és eredetileg szerelmi dal volt (Guajira Guantanamera) a guantamerai lány – mielőtt kubai forradalmi dallá vált
  5. ↑ Jara harmadik lemezén jelent meg 1969-ben
    Emlékezz Amandára, hogyan futott végig a vizes utcán
    Az volt az élete, az a néhány perc, amelyet együtt tölthettek
    Manuel lejötta a hegyről (a harcból), öt perc, és darabokra szaggatták
    Manuel nem jön, egyikük sem jön már
  6. ↑ Szövege nincs, csak a di-da hangok ismétlődnek
  7. ↑ jellegzetes huapango (mexikói népzene)
    Csend és nyugalom körülöttem. Fáj a szívem valkiért
    Turbékolást hallok az ajtóm előtt
    A galamb minden nap eljön, hogy dalával vidítson engem
  8. ↑ A hegyeken átkelve ott egy folyó, ott egy forrás, abban mosott valaki.
    Nem tudok a forrásból inni, a tekintetével megbűvölt engem
  9. ↑ (la bella mal maridada)
    Nemkívánt házasságban él egy fiatal asszony egy pásztorral
    Nincs más, akinek elmesélje fájdalmát, csak a csalogány
    Vidd el a híremet anyámnak, a hegyen túlra, Franciaországba
  10. ↑ Kifejezése annak az örömnek, amikor felragyog a tavaszi napsugár, és ezer színnel önti el a világot. De Colores - A Los Angeles-i nyilvános könyvtár a dalról Archiválva 2011. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. ↑ Ez valódi protest song. Anyák, apák a világban, akiknek nincs nyugta a munkától. Munkások, ne sírjatok! Harcosok, dobjátok el a fegyvereket, és hagyjátok el a tábornokokat!
  12. ↑ Eredetileg néger spirituálé volt, az angolból jött létre a spanyol szövege
  13. ↑ A gerilla csatát nyert, pihenni tér. A távollevő kedveséhez énekel.
  14. ↑ A Mariachi Uclatlán együttes Los Angelesben működik, és a mexikói népzenét népszerűsíti

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gracias a la vida albumborító:
    Este disco lo dedico a mi padre, que me ha dado mi apellido latino y todo el optimismo de que puedo hacer alarde
    This record is dedicated to my father who gave Latin name and whatever optimism about my life I may claim

Források

[szerkesztés]
  • Farber, Nancy (1974). "Joan Baez: Singing of fewer causes now". People Magazine 4/29/74;54-57.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gracias_a_la_vida_(album)&oldid=27251537”